187550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-tiazin-származékok előállítására
1 187 550 2 szakátokkal, például csillámmal, talkummal, pirofillittel és agyagokkal. A szóban forgó vegyületeket felületaktív diszpergálószerekkel is elegyíthetjük, egy koncentrátumot képezve, miáltal elősegítjük a vízben történő diszpergálódást, és javítjuk a nedvesítőképességet, ha a készítményt porlasztva alkalmazzuk. Ha kívánatos, a vegyületeket poralakú szilárd hordozóval és felületaktív diszpergálószerrel is elegyíthetjük, ily módon nedvesíthető port nyerünk, melyet közvetlenül, vagy vízzel összerázva vizes diszperzióként alkalmazhatunk. Ha a vegyületeket olajban oldjuk fel, például szénhidrogén- vagy klórozott szénhidrogén-olajban, és ezt az olajos oldatot felületaktív diszpergálószer segítségével vízben diszpergáljuk, akkor porlasztható vizes diszperziót nyerünk. Felületaktív diszpergálószerek lehetnek anionos, nem-ionos vagy kationos felületaktív anyagok. Ilyen felületaktív szerek jól ismertek, és felsorolásuk Hoffmann és munkatársai 2 614916 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírásának 2-4 oszlopában, részletesen a példákban található. Az (I) általános képletű vegyületek aeroszolos eljárással is felhasználhatók. Az aeroszolos kezeléshez szükséges oldatot úgy állítjuk elő, hogy a vegyületet közvetlenül az aeroszol-hordozóban feloldjuk, mely nyomás alatt folyadék halmazállapotú, de szobahőmérsékleten (például 20 °C-on) és atmoszferikus nyomáson gáz; vagy az aeroszolos oldatot úgy is előállíthatjuk, hogy először a vegyületet kevéssé illékony oldószerben oldjuk fel, majd ezt az oldatot az erősen illékony aeroszol-hordozóval elegyítjük. A víz alatti és a víz felszínén úszó gyomnövényeket tartalmazó vízhez a hatóanyag növekedést szabályozó és nem-gyomirtó hatású mennyiségét tartalmazó készítményt hozzáadjuk úgy, hogy a hatóanyag koncentrációja körülbelül 0,25-10 ppm legyen. Bármely specifikus vizi gyomnövény fejlődésének gátlására alkalmas vegyület (hatóanyag) optimális koncentrációja függ a hőmérséklettől, a növény fajtól, melynek fejlődését szabályozni kívánjuk, és a víztömeg fajtájától, melyet az anyaggal kezelünk. Magasabb vízhőmérsékletnél általában a vegyületet kisebb koncentrációban alkalmazzuk, mint alacsonyabb hőmérsékleten. Ha a kezelés célja valamely folyóvízben lévő növényi flóra fejlődésének szabályozása, akkor a hatóanyag mennyiségének megválasztásához figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a készítmény áthalad a terület felett, amelyet kezelni kívánunk, és azt, hogy a vegyület koncentrációja az érintkezési periódus alatt függ a vízáramlás mértékétől, a kemikália hozzáadásának mértékétől és a szer hozzáadásának időtartamától. A vízi növények növekedését szabályozó eljárást és a vegyületeket az alábbi példákban ismertetjük. 1. vizsgálat Laboratóriumban a következő módszert alkalmaztuk a szóban forgó vegyületeknek a vízi növények növekedését szabályozó tulajdonságainak értékelésére, ha ezeket 10 ppm koncentrációban, va-15 I lamely jellegzetes víz alatt élő gyomnövény "Fejlődésének gátlására használtuk. Ennél a tesztnél felhasznált (I) általános képletű vegyületeket a következő módon formáltuk. Egy 5 12 ml-es kia üvegbe tettünk 20 mg vizsgálandó vegyületet, majd hozzáadtunk 1 ml acetont és 9 ml vizes 0,1%-os po!i-(oxi-etilén)-szorbitán-monooleátot (Tween 80). Azért, hogy a 10 ppm teszt koncentrációt eleijük, ebből a törzsoldatból 4,00 ml-t 10 hozzáadtunk egy műanyag edényben lévő 785 ml vízhez. A felhasznált virágcserép alakú műanyag e dények alsó átmérője 9 cm, felső átmérője 11,5 cm és magassága 13,5 cm. A tesztnél Florida elodea, Hydrilla verticillata (L. F.), (a továbbiakban mint hydrilla szerepel) :0cm hosszú, elágazás nélküli csúcs-részeit használtuk. Az edények mindegyikébe, melyek 785 ml vizet tartalmaztak, 3 ilyen levágott darabot helyeztünk, és a vízhez már előzőleg hozzáadtuk a for- 20 máit tesztvegyületet 3 ml Hoagland tápoldattal együtt. A kontrollként alkalmazott edények mindegyikének vizébe három 10 cm-es levágott hydrilla darabot helyeztünk, és a vízhez itt is hozzáadtuk azt az oldószer mennyiséget, amelyet a teszt vegyü- 25 letek formálásához felhasználtunk. 2-3 hét múlva a növények teljes hosszát megmértük. A teljes hosszúság értékek összegét elosztottuk c példányok számával, így az átlagos teljes hosszértéket, majd ebből 10 cm-t levonva a növény fejlődé- 30 sében tapasztalt átlagos növekedési értéket nyertük. Ezt a különbséget elosztottuk a kontroll oldószerben lévő növények hosszában tapasztalt átlagos növekedési értékkel (SC), megszoroztuk százzal, miáltal a gátlás %-os értékét kaptuk. A példányok teljes hosszértékének összege , A példányok száma lagos hosszérték Átlagos hossz - 10 cm = átlagos növekedés átlagos növekedés \ ... " átlagos növekedés SC ) ’ °° ~ gat aS W' 35 40 A kísérletnél alkalmazott vegyületeket az előzőekben leírt előállítási eljárások számával jelöltük. Az (I.) táblázatban felsorolt vegyületeket 10 ppm 45 koncentrációban alkalmaztuk, és az eredményeket a 3. hét végén tapasztalt mérési eredményekből számítottuk ki. A táblázat első oszlopában a teszt vegyületeket, a második oszlopban a hydrilla növekedésében elért gátlás %-os értékét összegeztük. 50 I. táblázat 55 60 Vegyület Növekedés gátlásának megközelítő értéke (%) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 97 95 86 88 74 96 94 91 86 86 65
