187521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, szubsztituált benzimidazolok előállítására

1 187 521 2 16. példa 5-Trifluormetil-2-[ ( 4-metoxi-3,5-dimetil-2-piridil■­­metil)tioJ-( 1H)-benzimidazol 2,27 g (4-metoxi-3,5-dimetil-2-piridilmetil)-tio­­hangyasavat és 1,76 g 5-trifluormetil-o-feniléndia­­mint visszafolyató hűtő alkalmazása melett 2 órán át 20 ml 4N sósavban melegítünk. Az elegyet lehűt­jük és ammóniával semlegesítjük. A semleges olda­tot ezután etilacetáttal extraháljuk. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk és a szilárd maradékot acetonitrilből átkristályosítjuk, op.: 163 °C. 17. példa 5-Trifluormetil~2-[ ( 4-metoxi-2-piridilmetil)tio ]­­( 1H ) -benzimidazol 22,1 g (0,1 mól) 5-Trifluormetil-2-klór-benzimi­­dazolt és 15,7 g (0,11 mól) 4-metoxi-2-merkapto­­metilpiridint 250 ml izopropanolban visszafolyató hűtő alkalmazása mellett 10 órán át melegítünk. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és a maradék­hoz 500 ml jeges vizet adunk. A címben jelzett vegyületet szívatással leszűrjük és acetonitrilből átkristályosítjuk, op.: 180-182 °C. 18. példa 5-Trifluormetil-2-[ ( 4-metoxi-2-piridilmetil)-szulfi­­nil]-( 1H ) -benzimidazol-kalciumsó 0,09 (0,003 mól) 80%-os nátriumhidridet (paraf­finban) 1,1 g 5-trífluormetil-2-[(4-metoxi-2-piridiI- metil)-szulfinil]-(lH)-benzimidazol 20 ml dioxán­­nal készült oldatához adunk iners gázatmoszférá­ban. A gázfejlődés megszűnte után az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A visszamaradt 5-tri­­fluormetil-2-[(4-metoxi-2-piridilmetil)-szulfinil]-( 1H)­­benzimidazol-nátriumsót kevés vízben oldjuk és 1%-os vizes kalciumklorid oldatot adunk hozzá. A kivált csapadékot szívatással leszűrjük és nagy­vákuumban több órán át szárítjuk, op.: 176 °C (bomlik). Az I általános képletü szubsztituált benzimida­­zoloknak és sóiknak értékes farmakológiái tulaj­donságaik vannak, ezért kereskedelmileg haszno­sak. Különösen a gyomor savkiválasztását inhibiálják jelentősen. Ezen túlmenően kitűnő vé­dőhatásuk van melegvérű állatok gyomrára és bél­rendszerére. Ez a védőhatás akkor is megfigyelhető, ha a gyomor savkiválasztásának inhibiálásakor szükséges dózisnál kisebb dózisban adagoljuk őket. A találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­­tek másik előnye viszonylag nagy kémiai stabilitá­sukban áll. A szubsztituált benzimidazolok és farmakológiailag elviselhető sóik kitűnő aktivitása, kis toxicitásuk és az a körülmény, hogy nincs jelen­tős mellékhatásuk, lehetővé teszi a humán és állat­­gyógyászatban történő felhasználásukat különösen olyan betegségek kezelésénél és profilaxisában, me­lyek a gyomor és belek megbetegedésén és gyomor­­sav-túltengésén alapszanak. így például akut- és krónikus ulcus venticuli és ulcus duodeni, gastritis gyógyszerek okozta hiperacid gyomoringerek és panaszok kezelhetők, embereknél és állatoknál e vegyületekkel vagy e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményekkel. A találmány tárgyát képezi továbbá eljárás egy vagy több a találmány szerinti eljárással előállított I általános képletü szubsztituált benzimidazol szár­mazékot tartalmazó gyógyszerkészítmények előál­lítására. E gyógyszerkészítményeket önmagában, és szak­ember számára ismert módon állítjuk elő, és azok farmakológiailag aktív vegyületeket (hatóanyago­kat) mint olyanokat vagy előnyösen azok alkalmas gyógyszerészeti segédanyagokkal képezett kombi­nációját tabletták, drazsék, kapszulák, kúpok, emulziók, szuszpenziók vagy oldatok alakjában tartalmazzák. Szakember számára a gyakorlatból ismeretes, hogy a kívánt gyógyszerkészítmények céljára ilyen segédanyagokként milyen anyagok alkalmasak. Oldószerek, zselirozószerek, kúpalapanyagok, tab­­lettázó segédanyagok és egyéb hatóanyag-hordo­zók mellett használhatók például antioxidánsok, diszpergálószerek, emulgeálószerek, habosodást gátló szerek, ízesítőanyagok, prezervatívok, oldó­dást elősegítő szerek és színezőanyagok is. • A hatóanyagok orálisan vagy parenterálisan, előnyösen orálisan és intravénásán adagolhatok. A humán gyógyászatban célszerű orális adagolás esetén a hatóanyagot vagy hatóanyagokat általá­ban napi kb. 0,01-50 mg/testsúly kg, előnyösen 0,05-20, különösen előnyösen 0,1-7 mg/testsúly kg dózisban adagolni több, előnyösen 1-4 adagban a kívánt eredmény elérése érdekében. Parenterális kezelés esetén hasonló vagy (külön intravénás ada­golás esetén) kisebb dózisok használhatók. Az opti­mális dózist és az adagolás módját a szakember minden egyedi esetben szakértelme alapján köny­­nyen megállapíthatja. Ha a találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületeket vagy sóikat a fent említett betegségek kezelésére használjuk, akkor a gyógyszerészeti re­­ceptúrák egy vagy több egyéb farmakológiailag aktív hatóanyagot, mint savmegkötőszert, például alumíniumhidroxidot vagy magnéziumaluminátot; nyugtátokat, mint pl. benzodiazepineket, például diazepamot; görcsoldószereket, mint például bieta­­miverint és camylofint; antickolinergikus szereket, mint pl. oxifenciklimint és fenkarbamidot; helyi érzéstelenítő szereket, mint például tetrakaint vagy prokaint; és egyes esetekben enzimeket, vitamino­kat és aminosavakat is tartalmazhatnak. Az aktív vegyületek gyógyszerkészítménnyé ala­kítása például a következőképpen történhet: a) 40 mg aktív vegyületet tartalmazó tabletták 20 kg 4-Trifluormetil-2[(4-metoxi-2-piridilmetil)­­tio]-(lH)-benzimidazolt, 40 kg laktózt, 26 kg kuko­ricakeményítőt és 3 kg polivinilpirrolidont kb. 20 liter vízzel megnedvesítünk és a keveréket 1,25 mm lyukméretü szitán át granuláljuk. A granulátumot örvényágyas szárító berendezésben 50-60% relatív 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents