187449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolin-karbonsav-származék és ezt hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 187 449 2 A találmány tárgya eljárás új kinolin-karbonsav­­származék és ezt hatóanyagként tartalmazó gyógy­szerkészítmények előállítására. A Gram-rtegatív baktériumok által okozott fer­tőzések leküzdésében igen hatásosnak bizonyultak a nalidixinsav, piromidinsav és pipemidinsav, ezek az antibakteriális hatóanyagok azonban a legtöbb Gram-pozitív baktériummal szemben igen gyenge hatást mutatnak. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek igen hasznosak olyan szem­pontból, hogy jelentős antibakteriális hatással ren­delkeznek mind a Gram-negatív, mind a Gram­­pozitív baktériumokkal szemben. A találmány szerinti eljárással előállított kinolin­­karbonsav-származékot az (I) képlettel szemléltet­jük. Az (I) képletű vegyület igen hatásosnak bizo­nyult a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériu­mok által okozott fertőzések leküzdésében, és úgy találtuk, hogy részben metabolizálódik l-etil-6,8- difluor-l,4-dihidro-4-oxo-7-(l-piperazinil)-kinolin-3-karbonsavvá, amely a Gram-negatív baktériu­mokkal szemben igen hatásosnak bizonyult állatkí­sérletekben. Az (I) képletű vegyület a (II') képletű vegyület redukciójával állítható elő. A redukciót aktívszén­­hordozós palládium, Raney-nikkel, platina-oxid vagy hasonló katalizátor jelenlétében katalitikus hidrogénezéssel végezzük inert oldószerben, mint pl. alkoholban, éterben vagy szerves savban. A re­dukciót végezhetjük fém, pl. vas, ón vagy cink vagy. ezek halogenidje vagy szulfátja segítségével vala­mely sav, pl. sósav, kénsav vagy ecetsav jelenlété­ben. A (II') képletű kiindulási vegyületet úgy állíthat­juk elő, hogy az (V') képletű vegyületet - egy (VI) általános képletű vegyülettel - ahol X' jelentése halogén - reagáltatjuk. Az (I) képletű vegyületet embereknek vagy álla­toknak általában naponta testsúly-kilogrammon­ként 1-100 mg dózisban orálisan vagy párén teráli­­san adagolhatjuk. Az (I) képletű vegyület gyógy­szerkészítmény formájában, mint pl. tabletta, kap­szula, szirup, injekció, granulátum, por, kúp vagy emulzió formájában adagolható. A gyógyszerké­szítmények a hatóanyagot adjuvánssal összekever­ve tartalmazhatják, és szokásos módon készíthetők el. A találmány szerinti eljárást a következő példák­kal szemléltetjük. 1 1. példa 6,7 g l-etil-6,8-difluor-l,4-dihidro-4-oxo-7-(l­­piperazinil)-kinolin-3-karbonsav-hidroklorid, 5,45 g trietil-amin, 5,8 g p-nitro-benzil-bromid és 200 ml dimetil-formamid elegyét 90 °C-on 10,5 óra hosszat keverjük. Az oldószert lepároljuk és a ma­radékot vízzel kezeljük. A szilárd anyagot leszűr­jük, vízzel mossuk, szárítjuk és dimetil-formamid és etanol elegyéből átkristályosítjuk. Ily módon 6,9 g 1 -etil-6,8-difluor-1,4-dihidro-7-[4-(p-nitro-benziI)- 1 -piperazinil]-4-oxo-kinolin-3-karbonsavat ka­punk, melynek olvadáspontja 241-242 °C. Elemzés: C2JH22F2N405 képletre számított: C: 58,47% H: 4,69% N: 11,86% talált: C: 58,50% H: 4,59% N: 11,95% 2. példa 6,0g l-etil-6,8-difluor-l,4-dihidro-7-[4-(p-nitro­­benzil)-1 -piperazinil]-4-oxo-kinolin-3-karbonsav, 150 ml ecetsav és 1,0 g 5% palládiumtartalmú ak­­tívszénhordozós katalizátor elegyét hidrogénezzük. Az elegyet leszűrjük, és a szürletet szárazra párol­juk. A maradékot vízzel kezeljük, semlegesítjük vizes nátrium-hidroxid-oldattal és diklór-metánnal extraháljuk. A szerves fázist szárítjuk és bepárol­juk. A maradékot szilikagélen kromatografáljuk kloroform és etanol 20 : 1 arányú elegyével, majd kloroform és etanol elegyéből átkristályosítjuk. Ily módon 7-[4-(p-amino-bíenzil)-1 -piperazinil]-1 -etil-6,8-difluor-1,4-dihidro-4-oxo-kinolin-3-karbonsa­­vat kapunk. Op.: 220-221 °C. Elemzés: C23H24F2N403 számított: C: 62,43% H: 5,47% N. 12,66% talált: C: 62,53% H: 5,36% N: 12,68% 1. kísérleti példa: In vitro antibakteriális hatás Az (I) képletű vegyület minimális gátlókoncent­rációját (MIC) agar-higításos technikával határoz­tuk meg (a Japan Society of Chemotherapy stan­dard módszere) standard Gram-pozitív és Gram­­negatív baktériumokkal szemben. Amint az 1. táblázatból kitűnik, a nalidixinsav és pipemidinsav főleg a Gram-negatív baktériumok­kal szemben bizonyult antibakteriális hatásúnak, és a Gram-pozitív törzsekkel szemben többnyire inak­tív volt. Ezzel szemben az (I) képletű vegyület a nalidixin­­savnál és a pipemidinsavnál lényegesen aktívabb­nak bizonyult mind Gram-negatív, mind Gram­­pozitív baktériumok esetén. Különösen a Gram­­pozitív Streptococcus törzsekkel szemben, melyek nalidixinsawal és pipemidinsavval szemben nem voltak fogékonyak, bizonyult hatásosnak a talál­mány szerinti (I) képletű vegyület. 2. kísérleti példa: In vivo antibakteriális hatás Az (I) képletű vegyület in vivo antibakteriális hatását fertőzött egereken határoztuk meg. 19±2g testsúlyú hím ICR egereket fertőztünk Staphylococcus aureus Smith és E. coli ML 4707 törzsekkel intraperitoneálisan. A fertőzés után 0 és 4 órával orálisan adtuk be a vegyületet. A gyógyszer terápiás hatását a 7 nap múlva élő egerek számából becsültük. Az összeha­sonlító in vivo antibakteriális hatást az ED?0 érték alapján becsültük, melyet Litchfield és Wilcoxon módszerével számítottunk. Amint a 2. táblázatból kitűnik, az (I) képletű vegyület antibakteriális hatása szignifikánsan jobb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents