187385. lajstromszámú szabadalom • Fungicid, herbicid és növénynövekedés-szabályzó hatású készítmények, valamint eljárás a hatóanyagonként alkalmazható optikailag aktív triazolil-alkohol-származékok előállítására
1 . 187 385 2 gyobb hatása van mint a (+ )-triazolil-alkoholszármazéknak és a racemátnak. III. táblázat Vegyület Hatóanyag-Hatáskoncentráció érték SZ. (ppm) (%) 1. 0,8 100 0,2 100 2. 0,8 100 0,2 100 3. 0,8 0 0,2 0 4. 0,8 0 0,2 0 5. 0,8 84 0,2 57 6. 0,8 90 0,2 70 4. alkalmazási példa Védőhatás (gyógyító hatás) almavarasodás ellen 25 magról keltett növényeken Egy 85 ml-es műanyag edényt homokos talajjal töltöttünk meg és edényenként 2 vagy 3 almamagot ültettünk az edényekbe, majd légkondicionált kam- 30 rában 30 napig 23-25 °C hőmérsékleten tartottuk az edényeket és így az 5-6. leveles állapotú növényeket kaptunk. Ebben az állapotban a növényeket Venturia inaequalis gombával fertőztük, majd nedves, sötét kamrában (90% vagy ennél nagyobb vi- 35 szonylagos nedvességtartalommal) 15 °C hőmérsékleten hagytuk állni őket a gombafertőzés kifejlesztése céljából. 4 nap múlva azután a vizsgálandó vegyületek 5. vagy 9. készítmény-példa szerint előállított emulgeálható koncentrátumból vízzel a IV. 40 táblázatban megadott koncentrációra hígított permetlevével permeteztük a leveleket, edényenként 10 ml permetlé alkalmazásával. Az edényeket azután 20-21 napig hagytuk állni 15 °C állandó hőmérsékletű kamrában, megvilágítás és nedvesítés 45 közben. Ezután megvizsgáltuk a leveleket a betegség mutatkozó tüneteinek értékelése céljából. A megbetegedés súlyosságát a 2. alkalmazási példában leírt módon értékeltük és az ott ismertetett módon számítottuk ki az egyes hatóanyagok védő- „ hatás-értékét is. Az eredményeket az alábbi IV. táblázatban foglaltuk össze; ezek az eredmények azt mutatják, hogy a (- )-triazolil-alkohol-származékok (1. és 2. sz. vegyület) lényegesen hatásosabbak, mint akár a (+ )-triazolil-alkohol-származékok (3. és 4. sz. vegyület), akár a racemátok (5. és 6. vegyület). IV. táblázat Vegyület Hatóanyagkoncentráció (ppm) Hatásérték (%) 3,1 100 1. 0,8 50 3,1 100 z. 0,8 100 3,1 0 3. 0,8 0 3,1 0 4. 0,8 0 3,1 87 5. 0,8 0 3,1 95 6. 0,8 20 Az alább következő alkalmazási példákban a hatóanyagok növénynövekedés-szabályozó hatását és herbicid hatását vizsgáltuk. A táblázatokban bemutatott eredmények azt bizonyítják, hogy a ( + )-triazolil-alkohol-származékok, valamint a racemátok is lényegesen hatásosabbak ilyen alkalmazásban, mint a megfelelő ( —)-triazolil-alkoholszármazékok. 5. alkalmazási példa Búzanövények növekedésének késleltetése Egy homokos talajjal töltött 85 ml-es műanyag edénybe 10-15 búzamagot („Chikugo No. 2” fajta) ültettünk; a magokat előzőleg a vizsgálandó hatóanyagok 5. vagy 9. készítmény-példa szerint előállított, emulgeálható koncentrátumából vízzel az V. táblázatban megadott koncentrációra hígított lében áztattuk. Az edényeket az elültetett magokkal 18-25 °C szabályozott hőmérsékleten tartottuk 7 napig, majd megmértük a növények levélhosszát és kiszámítottuk a levélhossznak a kezeletlen kontroli-növények levélhosszához viszonyított százalékarányát. T 0/ — kezelt növény levélhossza . 1 AA Level nOSSZ /„ kontrollnövény levelhossza 1UU A kapott eredményeket az alábbi V. táblázatban foglaltuk össze. Azt tapasztaltuk, hogy a ( —)-triazolil-alkohol-származékok (1. és 2. sz. vegyület) növénynövekedés-késleltető aktivitása lényegesen kisebb, mint a (+ )-triazolil-alkohol-származékoké (3 és 4. sz. vegyület) valamint a racemátoké (5. és 6. sz. vegyület). V. táblázat Vegyület sz. Kezelő folyadék koncentrációja (ppm) Növényhossz (mm) Növekedés (%) í. 12,5 95 69 3,1 115 83 2. 12,5 133 96 3,1 138 100 13
