187325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tio-amino-származékok előállítására

1 187 325 2 hozzá, és a keverést 20°-on 15 óra hosszat folytat­juk. A reakciókeveréket 430 ml metilén-kloriddal háromszor extraháljuk, az egyesített szerves kivo­natokat 300 ml desztillált vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és szűréssel elválaszt­juk. A szüredéket 3 cm átmérőjű oszlopban levő 100 g semleges kovasavgélre visszük fel, és az oszlo­pot 3700 ml metilén-kloriddal eluáljuk. Az első 700 ml frakciót kiöntjük. A második 2000 ml frakciót 35°-on 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson bepárolva 82 g (2-piridil-metil)-(4-klór-butil)-szulfidot kapunk. Kovasavgél-vékonyrétegen kromatografálva és oldószerként 50 : 50 térfogatarányú ciklohexán­­etilacetát-elegyet használva, Rf értéke 0,60. A 2-(2-piridil-metil)-izotiokarbamid-dihidroklo­­ridot a következő módon állíthatjuk elő: 17,6 g tiokarbamid 100 ml forró etanollal készült szuszpenziójához 15 perc alatt 30 g 2-klórmetil­­piridin-hidroklorid 100 ml etanollal készült 60°-os oldatát csepegtetjük hozzá. A forralást 90 percig folytatjuk, majd a reakciókeverék lehűlése után kivált kristályokat szűréssel elválasztjuk, és össze­sen 100 ml etanollal kétszer mossuk. A kristályokat 20°-on, 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson szemcsés káli­­um-hidroxid fölött szárítva 41,7 g 2-(2-piridil-me­­til)-izotiokarbamid-dihidrokloridot kapunk. Olva­dáspontja 220°. A 2-klórmetil-piridin-hidrokloridot az I 204 231 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadal­mi leírásban leírt módszer szerint állíthatjuk elő. 5. példa 10,4 g 2-(2-piridiI)-l,3-ditián-2-karboditiosav­­metil-észternek 690 ml 75 : 25 térfogatarányú di­­etiléter-etanol-eleggyel készült oldatát 20°-on 45 perc alatt vízmentes ammóniagáz-árammal telít­jük. A reakciókeveréket ezen a hőmérsékleten 16 óra hosszat keverjük, majd egy óra hosszat újra ammóniagáz-áramot vezetünk be, egészen a telíté­sig. A kivált kristályokat szűréssel elválasztva, ösz­­szesen 30 ml vízmentes dietiléterrel kétszer mosva és 20°-on, 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson szárítva, első frakcióként 6,2 g terméket kapunk. A szüredé­ket 50°-on, 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson bepároljuk és a maradékhoz lehűlése után 100 ml vízmentes di­­etilétert adunk. A kivált kristályokat szűréssel elvá­lasztjuk, összesen 30 ml dietiléterrel kétszer mos-; suk, és 20°-on, 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson szárít­juk. A kapott 0,5 g terméket 30 ml forró acetonitril­­ben oldjuk, az oldatot forrón szűrjük és a szüredé­ket 0°-on hütjük. A kivált kristályokat szűréssel elválasztva 3 ml acetonitrillel mosva és 20°-on, 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson szárítva második frakció­ként 0,4 g terméket kapunk. A két (6,2 és 0,4 g) frakciót egyesítjük, 400 ml forró acetonitrilben fel­oldjuk, az oldathoz 0,1 g aktív szenet adunk, forrón megszűrjük, és a szüredéket 0°-on 30 percig hűtjük. A kivált kristályokat szűréssel elválasztva összesen 40 ml acetonitrillel kétszer mosva és 55°-on, 1 Torr (0,13 kPa) nyomáson szárítva 5,5 g 2-(2-piridil)­l,3-ditián-2-karbotioamidot kapunk. Olvadás­pontja 214°. A 2-(2-piridil)-1,3-ditián-2-karboditiosav-metil­­észtert a következő módon állíthatjuk elő: Hexánnal készült 1,6 mólos n-butil-litium-oldat 140 ml-ét nitrogénatmoszférában -60“-on hűtjük és 10 perc alatt 140 ml 47 : 53 térfogatarányú hexa­­metil-föszfortriamid és vízmentes tetrahidrofurán elegyét csepegtetjük hozzá, majd ugyanezen a hő­mérsékleten 20 perc alatt 36 g 2-(2-piridil)-1,3-diti­­ánnak 140 ml 47 : 53 térfogatarányú, hexametil­­foszfortriamid és vízmentes tetrahidrofurán elegyé­vel készült oldatát adjuk hozzá. 15 percnyi további keverés után 10 perc alatt 17 g széndiszulfid 70 ml 47 : 53 térfogatarányú, hexametil-foszfortriamid és vízmentes tetrahidrofurán elegyével készült oldatát adjuk hozzá, és 5 percig -60°-on keverjük. Végül 10 perc alatt 32 g metil-jodid 70 ml hexametil-fosz­fortriamid és vízmentes tetrahidrofurán elegyével készült oldatát adjuk hozzá. A reakciókeveréket egy óra 30 percig -40°-on keverjük, majd 500 ml desztillált vizet adunk hozzá és összesen 1100 ml etil-acetáttal négyszer extraháljuk. Az egyesített szerves kivonatokat összesen 1200 ml desztillált vízzel háromszor mossuk, vízmentes nátrium-szul­fáton szárítjuk, szűréssel elválasztjuk és a szüredé­ket 40°-on, 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson bepárol­juk. A kapott 57 g terméket 5,2 cm átmérőjű oszlop­ban levő 1080 g semleges alumínium-oxidon kro­­matografáljuk és 1000 ml-es frakciókat szedve 6000 ml ciklohexánnal, majd 500 ml-es frakciókat szedve 2500 ml 99 : 1 térfogatarányú ciklohexán-etilace­­tát-eleggyel eluálunk. A 7-11. frakciókat egyesítve és 40°-on, 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson bepárolva 15 g terméket kapunk. Ezt a terméket 30 ml forró etanolban oldjuk, majd az oldatot egy óra hosszat 0°-on hütjük. A kivált kristályokat szűréssel elvá­lasztva összesen 20 ml etanollal kétszer mosva és 20°-on, 20 Torr nyomáson szárítva 7,7 g 2-(2-piri­­dil)-1,3-ditián-2-karboditiosav-metil-észtert ka­punk. Olvadáspontja 91°. A 2-(2-piridil)-1,3-ditiánt a következő módon állítjuk elő: 26,7 g 2-piridin-karboxaldehid, 94,4 g 1,3-pro­­pán-ditiol és 3,7 g p-toluolszulfonsav 2500 ml 1,2- diklór-etánnal készült oldatát 20 óra hosszat úgy forraljuk, hogy közben azeotrop desztillálással a keletkezett vizet eltávolítjuk. Ezután a reakciókeve­réket 5°-on hűtjük, összesen 540 ml 7 n kálium­­hidroxid-oldattal kétszer, majd összesen 1400 ml desztillált vízzel négyszer mossuk. A szerves fázist vízmentes nátrium-szulfáton szárítva, szűréssel el­választva és a szüredéket 40°-on, 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson bepárolva 41,9 g 2-(2-piridil)-1,3-ditiánt kapunk. Kovasavgél-vékonyrétegen kromatografálva és oldószerként 50 : 50 térfogatarányú ciklohexán­­etilacetát-elegyet használva, R, értéke 0,6. 6. példa 17,5 g 2-(2-piridil)-l,3-oxatián-2-karboditiosav­­metilészter 60 ml etanollal készült oldatához 34° és 37° közötti hőmérsékleten 10 perc alatt hozzácse­pegtetünk 33 s/tf.% etil-amint tartalmazó 6,5 ml 5 10 15 20 ?5 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents