187325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tio-amino-származékok előállítására
1 187 725 2 választjuk, és a szüredéket 40°-on 30 Torr (5 kPa) nyomáson bepároljuk. A kapott 167 g terméket 7,4 cm átmérőjű oszlopban levő 1500 g semleges kovasavgélen kromatografáljuk. A szennyezések eltávolítására olyan 50 liter cik- Iohexán-etilacetát-eleggyel eluálunk, amelynek etilacetát tartalma fokozatosan 0%-ról 30%-ig növekszik. Ezután tiszta etil-acetáttal eluálunk és három 1 literes frakciót és nyolc 0,7 literes frakciót gyűjtünk. Ezt az utóbbi nyolc frakciót egyesítjük, és 60°-on 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson bepároljuk. A kapott 20 g terméket 80 ml izopropil-éter és 40 ml etanol forró elegyében feloldjuk, és az oldatot egy óra hosszat 0°-on hűtjük. A kivált kristályokat szűréssel elválasztjuk, 25 ml izopropil-éterrel mossuk, és 20°-on 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson bepároljuk. A kapott 14,2 g terméket 43 ml forró acetonitrilben oldjuk, az oldathoz 0,8 aktív szenet adunk, forrón szűrjük, és a szüredéket lehűlése után 45 percig 5°-on állni hagyjuk. A kivált kristályokat szűréssel elválasztva 4 ml, acetonitrillel egyszer, majd összesen 8 ml izopropil-éterrel kétszer mosva és 60°-on 1 Torr (0,13 kPa) nyomáson szárítva 10,6 g N-metil-2-(3-piridil)-2-tetrahidrotiopirán-karbotioamidot kapunk. Olvadáspontja 131°. A (3-piridil-metil)-(4-klór-butil)-szulfidot a következő módon állíthatjuk elő: 173 g 2-(3-piridil-metil)-izotiokarbamid-dihidroklorid 330 ml desztillált vizzel készült és 4°-on hűtött oldatához 25 perc alatt 144 ml 10 n nátriumhidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá, és közben a hőmérsékletet 12° alatt tartjuk. Ezután a reakciókeveréket 25 percig 70°-on melegítjük, majd 1 l°-ra hűtjük le, és keverés közben 89 ml 10 n nátriumhidroxid-oldatot és utána 123,5 g l-bróm-4-klórbutánt adunk hozzá, majd a keverést 20°-on 15 óra hosszat tovább folytatjuk. A reakciókeveréket öszszesen 560 ml metilén-kloriddal négyszer extraháljuk, az egyesített szerves kivonatokat összesen 800 ml desztillált vízzel kétszer mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és szűréssel elválasztjuk. A szüredéket 3,7 cm átmérőjű oszlopban levő 150 g semleges kovasavgélen kromatografáljuk, és az oszlopot 2500 ml metilén-kloriddal eluáljuk. Az első 600 ml frakciót kiöntjük. A második 2500 ml frakciót 30° alatti hőmérsékleten 25 Torr (3,4 kPa) nyomáson bepárolva 110g(3-piridil-metil)-(4-klórbutil)-szulfidot kapunk. Kovasavgél-vékonyrétegen kromatografálva és futtatószerként 50 : 50 térfogatarányú ciklohexánetilacetát-elegyet használva, R, értéke 0,31. A 2-(3-piridil-metil)-izotiokarbamid-dihidrokloridot a következő módon állíthatjuk elő: 91 g tiokarbamid 510 ml forró etanollal készült oldatához 20 perc alatt hozzácsepegtetjük 164 g 3-klórmetil-piridin-hidroklorid 510 ml etanollal készült 50°-os oldatát. A reakciókeveréket 3 óra 50 percig keverés közben forraljuk, majd 26°-on hütjük. A kivált kristályokat szűréssel elválasztjuk, összesen 400 ml etanollal kétszer mosva és 20°-on 25 Torr (2,7 kPa) nyomáson szárítva, 173 g 2-(3-piridii-metil)-izotiokarbamid-dihidrokloridot kapunk. Olvadáspontja 212°. 13. példa Hexánnal készült 1,6 mólos n-butil-lítium-oldat 59 inl-ét nitrogénatmoszférában -50°-on hütjük, és 11 perc alatt 9,6 g diizopropil-aminnak 22 ml 47 : 53 térfogatarányú, hexametil-foszfortriamid és vízmentes tetrahidrofurán elegyével készült oldatát csepegtetjük hozzá, majd 20 perc alatt - 60°-on 9,2 g (3-kinolil-metil)-(3-klór-propil)-szulfidnak 28 ml 47 : 53 térfogatarányú, hexametil-foszfortriamid és vízmentes tetrahidrofurán elegyével készült oldatát adjuk hozzá. A reakciókeveréket ezután ugyanezen a hőmérsékleten 30 percig keverjük, majd 15 perc alatt 11,1 g metil-izotiocianátnak 22 ml 47 : 53 térfogatarányú, hexametil-foszfortriamid és vízmentes tetrahidrofurán elegyével készült oldatát csepegtetjük hozzá, és további 25 percig -65°-on keverjük, majd 30 perc alatt fokozatosan 10°-ra hagyjuk felmelegedni. A reakciókeverékhez 100 ml desztillált vizet adunk, összesen 300 ml etil-acetáttal háromszor extraháljuk, az egyesített szerves kivonatokat összesen 500 ml desztillált vízzel ötször mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűréssel elválasztjuk és a szüredéket 60°-on 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson bepároljuk. A kapott 20 g terméket 3,8 cm átmérőjű oszlopban levő 30 g semleges kovasavgélen kromatografáljuk. Az eluálást egymás után 1200 ml, olyan ciklohexán-etilacetát-eleggyel hajtjuk végre, amelynek etil -acetát tartalma fokozatosan 0%-ról 10%-ig növekszik, majd 2400 ml 90 : 10 térfogatarányú ciklohexánetilacetát-eleggyel, 1080 ml 85: 15 térfogatarányú ciklohexán-etilacetát-eleggyel, 1080 ml 80 20 térfogatarányú ciklohexán-etilacetát-elegygyel és végül 1440 ml 70 : 30 térfogatarányú ciklohexán-etilacetát-eleggyel eluálunk, és 120 ml-es frakciókat gyűjtünk. Az 51., 52. és 53. frakciókat egyesítve, 55°-on 20 Torr (2,7 kPa) nyomáson bepároljuk. A maradékként kapott 1,3 g terméket 17 ml forró etanolban oldjuk, az oldathoz 0,4 g aktív szenet adunk, forrón megszűrjük, és a szüredéket lehűlése után 3 óra hosszat 5°-on állni hagyjuk. A kivált kristályokat szűréssel elválasztva, 1 ml etanollal egyszer és összesen 2 ml izopropil-éterrel kétszer mosva, majd 40°-on 1 Torr (0,13 kPa) nyomáson szárítva 0,8 g N-metil-2-(3-kinolil)-2-tetrahidrotiofén-karbotioamidot kapunk. Olvadáspontja 159°. A (3-kinolil-metil)-(3-klór-propil)-szulfidot a következő módon állíthatjuk elő: 59,2 g 2-(3-kinolii-metil)-izotiokarbamid-dihidroklorid 100 ml desztillált vízzel készült oldatát l°-on hűtjük, és 9 perc alatt 40,8 ml 10 n nátriumhidroxid-oldatot adunk hozzá úgy, hogy közben a hőmérsékletet 10°-ra hagyjuk felmelegedni. Ezután a reakciókeveréket 20 percig 70°-on melegítjük, m; jd 12°-ra hagyjuk lehűlni. Ekkor 5 perc alatt 25 ml 10 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá, majd 33,6 g l-bróm-3-klór-propánt adunk hozzá. A keverést 20°-on 20 óra hosszat tovább folytatjuk, majd a reakciókeveréket összesen 400 ml metilén-kloriddal háromszor extraháljuk. A izerves kivonatokat egyesítjük, 100 ml desztillált 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 I3
