187320. lajstromszámú szabadalom • N-fenil-pirazol-származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás N-fenil-pirazol-származék előállítására

1

187 320

2

Hasonlóképpen eljárva, azonban a 2,3,4-triklóranilin helyett a megfelelően helyettesített anilint alkalmazva állítottuk elő az alábbi vegyületeket:

2- bróm-3,4-diklór-fenil-hidrazin, piszkosfehér színű kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja 143-146 °C, 2-bróm-3,4-diklór-anilinből;

3.4- dik!ór-2-metil-fenil-hidrazin, barnássárga színű por alakjában, amelynek olvadáspontja 105-106 °C, 3,4-diklór-2-metil-anilinből (amelyet Sylvester és Wynne írt le, a J. Chem. Soc., 1936., 694. helyen);

3- bróm-2,4-diklór-fenil-hidrazin, rózsaszín kristályos anyag alakjában, amelynek olvadáspontja 128-130 °C, 3-bróm-2,4-diklór-anilinből [amelyet Hurtley írt le a J. Chem. Soc., 79., 1302. (1901.) helyen];

2.4- diklór-3-metil-fenil-hidrazin, sárgaszínű kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja 58-60 °C,

2.4- diklór-3-metil-anilinből [amelyet Cohen és Dakin írt le a J. Chem. Soc., 81., 1332. (1902.) helyen];

2.4- diklór-3-metoxi-fenil-hidrazin, barna színű kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja 88-90 °C, 2,4-diklór-3-metoxi-anilinből;

3- ciano-2,4-diklór-fenil-hidrazin, sárga színű por alakjában, amelynek olvadáspontja 199-200 °C 3- ciano-2,4-diklór-anilinből [amelyet a N. V. Philips Gloelampenfabricken cég írt le a Chem. Abs., 75., P 5527K (1971.) helyen];

4- bróm-2,3-diklór-fenil-hidrazin, krémszínű por alakjában, amelynek olvadáspontja 135-137 “C,

4-bróm-2,3-diklór-anilinből [melyet Hurtley írt le a J. Chem. Soc., 79., 1302. (1901.) helyen];

2.3- diklór-4-metil-fenil-hidrazin, színtelen kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja 111-114 °C, 2,3-diklór-4-metil-anilinből (amelyet Sylvester és Wynne írt le a J. Chem. Soc., 1936., 691. helyen);

4-bróm-2-klór-3-metil-fenil-hidrazin, színtelen szilárd anyag alakjában, amelynek olvadáspontja 100-103 °C, 4-bróm-2-klór-3-metil-anilinből; 2-klór-3,4-dimetil-fenil-hidrazin, barnássárga színű por alakjában, amelynek olvadáspontja 71-73 °C, 2-klór-3,4-dimetil-anilinből (amelyet Hinkel és munkatársai írtak le a J. Chem. Soc., 1934., 286. helyen);

2-klór-3-ciano-4-metil-fenil-hidrazin, színtelen por alakjában, amelynek olvadáspontja 168-170 °C,

2- k!ór-3-ciano-4-metil-anilinből;

3- klór-2,4-dibróm-fenil-hidrazin, barna színű kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etanolból való kristályosítás után 148-150 °C, 3-klór-2,4- dibróm-anilinből [amelyet Hurtley írt le a J. Chem. Soc., 79., 1304. (1901.) helyen];

3- klór-2,4-dimetil-fenil-hidrazin, sárga színű por alakjában, amelynek olvadáspontja 104 °C, 3-klór-2.4- dimetil-anilinből [amelyet Staskun írt le a Tetrahedron 28, 5069. (1972.) helyen]; 2-bróm-4-klór-3-metil-fenil-hidrazin, piszkosfehér színű por alakjában, amelynek olvadáspontja 72-73 °C, 2-bróm-4-klór-3-metil-anilinből;

4- kIór-2,3-dimetil-fenil-hidrazin, halványsárga színű por alakjában, amelynek olvadáspontja 69-71 °C, 4-klór-2,3-dimetil-anilinből (amelyet Hinkel és munkatársai írtak le a J. Chem. Soc., 123., 2968. (1923.) helyen);

4-klór-3-ciano-2-metil-fenil-hidrazin, színtelen kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja

184-187 °C, 4-klór-3-ciano-2-metil-anilinből, és

2.3.4.5- tetraklór-fenil-hidrazin, színtelen por alakjában, amelynek olvadáspontja 172-176 °C,

2.3.4.5- tetraklór-anilinből.

17. példa

A kémiai irodalomban eddig még le nem írt, a fenti 16. példában kiindulási anyagként alkalmazott helyettesített anilineket az alábbi módon állítjuk elő.

a) 23,5 g 2-bróm-3,4-diklór-nitro-benzol toluolos oldatát 25-35 °C hőmérsékleten 1,25 órán át hidrogénnel kezeljük 5% platinát tartalmazó csontszén jelenlétében. Ezután az oldatot leszűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk. Az így kapott barna színű szilárd anyagot dietil-éterben feloldjuk, az oldatot derítőszénnel kezeljük és leszűrjük. A szűrletet szárazra párolva 18,0 g 2-bróm-3,4-dikiór-anilint kapunk barna színű por alakjában, amelynek olvadáspontja 78-80 °C.

Hasonlóképpen eljárva, azonban a 2-bróm-3,4- diklór-nitro-benzol helyett megfelelően helyettesített, alábbiakban megnevezett nitro-benzolokat használva állítottuk elő az alábbi vegyületeket:

2,4-diklór-3-metoxi-anilín, sötét színű olaj alakjában, 2,4-diklór-3-metoxi-nitro-benzolból [amelyet Mallory és Varimbi írt le a J. Org. Chem. 28., 1656. (1963.) helyen]; 4-bróm-2-klór-3-metil-anilin, világosbarna színű kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja 51-52 °C, 4-bróm-2-klór-3-metil-nitrobenzolból, és 2-bróm-4-klór-3-metil-anilin, piszkosfehér színű szilárd anyag alakjában, amelynek olvadáspontja 64-65 °C, 2-bróm-4-klór-3-metilnitro-benzolból.

b) 21,7 g ón(II)-klorid-dihidrát 19 ml tömény sósavval készített oldatához hozzáadjuk 6,3 g 2- klór 6-metil-3-nitro-bénzonitril 23 ml etanollal készített oldatát. Az elegyet 15 percen át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, majd lehűtjük és 200 ml vízzel felhígítjuk. A kivált fehér színű finom port elválasztjuk, megszárítjuk és 10 ml etanolból kristályosítjuk. így 1,7 g 2-klór-3-ciano-4- metif-anilint kapunk színtelen kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja 117-119 °C.

Hasonlóképpen eljárva, azonban a 2-klór-6- meti!-3-nitro-benzonitril helyett 6-klór-2-metil-3- nitro-benzonitrilt alkalmazva állítottuk elő a 4- klór-3-ciano-2-metil-anilint színtelen, pelyhes kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja toluolból való kristályosítás után 133-134 °C.

18. példa

A kémiai irodalomban eddig még le nem írt, a fent: 17. példában a helyettesített anilinek előállítására használt, helyettesített nitro-benzolokat az alábbi módon állítjuk elő.

a) 29 g (a Beilstein és Kurbatow által az Ann., 192., 235. (1878.) helyen leírt eljárás módosításával [reagáltatás 125 °C-on] előállított) 2,3-diklór-6-5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

15