187294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás teofillin-piperazin származékok előállítására
1 187.294 2 jelentése metiléncsoport és az R,, R, és R3 szubsztituensek közül legalább egyik jelentése hidrogénatom, valamint ezeknek a vegyületeknek savadicciós sói. Előnyösebb találmány szerinti vegyületek továbbá azok, amelyeknek (I) általános képletében Z, és Z2 jelentése egymástól függetlenül metilén- vagy hidroxi-metilén-csoport és az Rt, R2 és R3 szubsztituensek közül legalább kettő jelentése hidrogénatom. Ezek közül a vegyületek közül előnyösek azok, amelyeknek (I) általános képletében n és m jelentése 1. Legelőnyösebb találmány szerinti vegyületek azok, amelyeknek (I) általános képletében n és m jelentése 1, Z, és Z2 jelentése hidroxi-metilén- vagy metiléncsoport és R,, R2 és R3 jelentése hidrogénatom, valamint ezeknek a vegyületeknek gyógyászati szempontból elfogadható savaddíciós sóik. A fent megadott vegyületek közül különösen előnyösek azok, amelyeknek (I) általános képletében Y jelentése kénatom. A találmány szerinti vegyületek különösen hatásos antihisztamin-szerek. Hisztaminnal szemben kifejtett ellenhatásukat különböző vizsgálatokban, mint például az allergiás sokk gátolásának (patkányokon), hörgtágulásnak (tengeri malacokon), a stressz hatására létrejövő izomösszehúzódásnak (patkányokon) és a gyors szívritmusra kifejtett hatásnak (tengeri malacokon) vizsgálatával határozzuk meg. Ennek alapján a találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók emlősök légzőszervi és allergiás megbetegedéseinek, amelyek például magukban foglalják az asztmát, a szénanáthát és a közönséges megfázást, kezelésére. A találmány szerinti vegyületeket, illetve sóikat ugyanúgy adagoljuk, mint az ismert antihisztaminszereket, amelyek visszaállitják a vérellátást, illetve egyéb módon szabályozzák az allergiás vagy a légzőszervi tüneteket, így például adagolhatók orálisan, parenterálisan, szisztemikusan vagy aeroszol formájában. Az adagolás módjától függően a ké■ szítmények lehetnek szilárd, fél-szilárd vagy folyékony adagolási egységek, mint például tabletták, kúpok, pilulák, kapszulák, porok, folyadékok vagy szuszpenziók. Az adagolási formák általában az egyszeri adagolásnak megfelelő adagot tartalmazzák. A kompozíciók tartalmaznak ismert gyógyászati hordozóanyagokat vagy kötőanyagokat, valamint az (I) általános képletű hatóanyagot vagy ennek gyógyászati szempontból elfogadható sóját - az (I) általános képletben Zu Z2, Y, n, m, R,, R2 és R3 jelentése a már megadott -, ezen kívül egyéb gyógyszereket, hordozóanyagokat vagy adjuvánsoricat". • ....... I Az adagolt hatóanyag mennyisége függ a kezeit beteg állapotától, a betegség fajtájától és az adagolás módjától, valamint az orvos előírásaitól. A hatásos adagolási egység 0,1-500 pg/kg/nap, előnyösen S-100 pg/kg/nap. Ennek megfelelően egy átlagos, 70 kg súlyú ember esetén a napi mennyiség 7 pg és 35 mg közötti, előnyösen 35 pg és 7 mg közötti. A kompozíciók általában 0,01-95 súly% hatóanyagot tartalmaznak, egy vagy több gyógyászati szempontból elfogadható nem-toxikus hordozóanyaggal. A hatóanyag százalékos mennyisége természetesen függ az adagolási formától és az adagolás módjától. A szilárd kompozíciók esetén az ismert nemtoxikus szilárd hordozóanyagok például a gyógyszerminőségű mannit, laktóz, keményítő, magnézium-sztearát, nátrium-szacharin, talkum, cellulóz, glukóz, szukróz, magnézium-karbonát. A hatóanyagot például polialkilén-glikollal - például propilén-glikollal - kúppá formulázhatjuk. A folyékony halmazállapotú készítményeket például úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot és adott esetben a gyógyászati szempontból elfogadható adjuvánst feloldjuk vagy diszpergáljuk a hordozóanyagban, mint például vízben, só-oldatban, vizes dextrózoldatban, glicerinben vagy etanolban, és így oldatokat vagy szuszpenziókat állítunk elő. Kívánt esetben a kompozíció tartalmazhat kis mennyiségű nem-toxikus segédanyagot, mint például nedvesítőszereket, emulgeátorokat, pH beállítószereket, mint nátrium-acetátot, szorbitán-monolaurátot, trietanolamin-oleátot. Az ilyen adagolási egységek előállítása a szakember számára ismert módon történik (Remington’s Pharmaceutical Sciences, Mack Publishing Company, Easton, Pennsylvania, 15. kiadás /1975/). A kompozíciók, illetve az adagolási formák olyan mennyiségű hatóanyagot kell tartalmazzanak, amely a kezelt beteg szimptómáit csillapítani képes. Az orális alkalmazás céljára előállított készítményeket gyógyászati szempontból elfogadható, nemtoxikus segédanyagok, mint például gyógyszerminőségű mannit, laktóz, keményítő, magnéziumsztearát, nátrium-szacharin, talkum, cellulóz, glukóz, szukróz, magnézium-karbonát alkalmazásával állítjuk elő. Az ilyen kompozíciók előállíthatok oldatok, szuszpenziók, tabletták, pilulák, kapszulák, porok vagy késleltetett hatóanyagleadású készítmények formájában. Ezek a kompozíciók 10-95%, előnyösen 25-70% hatóanyagot tartalmaznak. Parenterális adagolás esetén szubkután, intramuszkuláris vagy intravénás injekciókat adagolunk. Az injekciókat ismert formában, például folyékony oldat vagy szuszpenzió alakjában, vagy az injekció beadagolása előtt megfelelő módon oldattá vagy szuszpenzióvá alakítható szilárd formában, vagy pedig emulziók alakjában állítjuk elő. Ilyen célra megfelelő segédanyagok például a víz, a sóoldat, a dextróz, a glicerin vagy az etanol. A gyógyászati készítmények kívánt esetben kis mennyiségű nem-toxikus segédanyagot, mint például nedvesítőszert, emulgeátort vagy pH-beállítószert, mint nátrium-acetátot, szorbitán-monolaurátot .vagy trietanolamin-oleátot is tartalmazhatnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
