187281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás linkomicin-származékok előállítására

1 187.28! 2 A találmány szerinti vegyületek hatásosak kü­lönböző Gram-pozitív és Gram-negatív mikrobák­kal szemben, ezeknek gátlására különböző környe­zetben alkalmasak. így például alkalmazhatók fer­tőtlenítőszerként az S. aureus által megtámadott, elmosogatott és száradni hagyott evőeszközöknél. Szintén alkalmazhatók S. aureus-szal szennyezett fogorvosi és orvosi berendezéseknél. A találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók mosott ruhák bakteriosztatikus öblítőszereként, valamint papí­rok és fonalak impregnálására. Különböző mikro­biológiai környezetben meghatározott lemezkísér­letek alapján visszaszorítják az érzékeny organiz­musok növekedését. A találmány szerinti vegyületek a környezet pH- értékétől függően protonált vagy nem-protonált formában lehetnek jelen. A protonált forma eseté­ben a vegyületek gyógyászatilag elfogadható sav­­addíciós sóik formájában, nem protonált forma esetében a szabad bázis alakjában vannak jelen. A szabad bázist a bázisnak a megfelelő savval tör­ténő semlegesítésével alakíthatjuk át a stabil savad­­díciós sóvá, mintegy 7,0 pH-értéknél, előnyösen 2-6 pH-értéknél. Ilyen célra megfelelő savak a só­sav, kénsav, a foszforsav, a tiociánsav, a hexafluor­­kovasav, a hexafluor-arzénsav, a hexafluor-foszfor­­sav, az ecetsav, a borostyánkősav, a citromsav, a tejsav, a maleinsav, a fumársav, a pamoinsav, a kolsav, a palmitinsav, a tetra-oxi-adipinsav, a kám­forsav, a glutársav, a glikolsav a ftálsav, a borkő­sav, a laurinsav, a sztearinsav, a szalicilsav, a 3-fe­­nil-szalicilsav, az 5-fenil-szalicifsav, a 3-metil­­glutársav, az o-szulfo-benzoesav, a ciklohexán­­szulfaminsav, a ciklopentán-propionsav, az 1,2- ciklohexán-dikarbonsav, a 4-ciklohexán-karbon­­sav, az oktadecenil-borostyánkősav, az oktenil­­borostyánkősav, a metánszulfonsav, a heliantin­­sav, a Reinecke-sav, a diometil-ditio-karbaminsav, a hexadecil-szulfaminsav, az oktadecil-szulfamin­­sav, a szorbinsav, a monoklór-ecetsav, az undeci­­lénsav, a 4’-hidroxi-azobenzol-4-szulfonsav, az ok­­tadecil-kénsav, pikrinsav, a benzoesav, a fahéjsav. A savaddíciós sók ugyanolyan célra alkalmazha­tók, mint a szabad bázisok valamint alkalmazha­tók ezek minőségének feljavítására. így például a szabad bázis átalakítható vízoldható sójává, mint például a pikrát-származékává, melyet azután, pél­dául oldószeres frakcióval és mosással, kromatog­­ráfiával, frakcionált folyadék-folyadék extrakció­­val vagy kristályosítással tisztítunk és ezután vala­milyen alkálifémmel történő kezeléssel regenerál­juk a szabad bázist vagy cserebomlással különböző sókat állítunk elő. Másik esetben a szabad bázist vizoldható sójává, mint például hidrokloridjává vagy szulfátjává alakítjuk és a só vizes oldatát kü­lönböző vízzel nem elegyedő oldószerrel extrahál­juk, majd az így extrahált sav-oldatból a szabad bázist felszabadítjuk, vagy cserebomlással másik sóvá alakítjuk. A szabad bázisok az antibakteriális felhasználá­son kívül pufferként is alkalmazhatók. A tiocián­­sav-savaddíciós só formaldehiddel gyantaszerú anyaggá kondenzálható, amely a 2 425 320 és 2 606 155 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírások szerint savanyodásgátló szerként alkalmazható. A hexafluor-kovasav-savaddíciós sók az 1 915 334 és a 2 075 359 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások szerint molyálló szerként alkalmazhatók. A hexafluor­­arzénsav- és a hexafluor-foszforsav-savaddíciós sók a 3 122 536 és a 3 122 552 számú amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírások szerint parazi­ta elleni szerekként hatásosak. A találmány szerinti vegyületeket antibakteriális szerekként megfelelő kompozícióik alakjában al­kalmazzuk. Ezek a kompozíciók az embereknél és az állatoknál alkalmazott adagolási formák, ame­lyek a hatóanyagot szabad bázis vagy farmakoló­­giailag elfogadható savaddíciós só formájában tar­talmazzák. Ilyenek a tabletták, a kapszulák, a pasz­tillák, a porok, a granulátumok, a steril parenterá­­lis oldatok vagy szuszpenziók, az orális oldatok vagy szuszpenziók és az olaj-víz emulziók. Orális adagolás céljára szilárd vagy folyékony adagolási egységeket készítünk. A szilárd készítmé­nyek, mint például tabletták, előállításánál a ható­anyagot az ismert adalékanyagokkal - mint tal­­kum, magnézium-sztearát, dikalcium-foszfát, mag­­nézium-alumínium-szilikát, kálcium-foszfát, kemé­nyítő, laktóz, gumiarábikum, metil-cellulóz és ha­sonló anyagok - keverjük össze. A tablettákat saj­tolással vagy más módon állíthatjuk elő, és készít­hetünk nyújtott, késleltetett vagy előre meghatáro­zott hatóanyagleadású készítményeket. A tabletta tartalmazhat egy belső adagolási és egy külső ada­golási komponenst, amely a belső adagolási kom­ponenst magában foglalja. A két komponenst a gyomor közegének ellenálló réteggel választhatjuk el egymástól, amely megakadályozza a gyomorban való szétbomlást, és lehetővé teszi a belső kompo­nens nyombélbe kerülését illetve a hatóanyag kés­leltetett leadását. A gyomor közegének ellenálló rétegként például polimersavakat, vagy polimersa­vaknak sellakkal, cetilalkohollal, cellulóz-acetát­­ftalát-tal, sztirol-maleinsav-kopolimerrel vagy ha­sonló anyagokkal készített keverékét használhat­juk. A kétkomponensű rendszert használhatjuk olyan esetben is, amikor a tabletták két, egymással össze nem férhető hatóanyagot kell tartalmazza­nak. Az ostyákat a tablettákkal azonos módon készítjük, azzal az eltéréssel, hogy szacharózt vagy egyéb édesítőszert és ízjavítószert is adagolunk. A kapszulákat úgy készítjük, hogy a hatóanyagot összekeverjük valamilyen inert gyógyászati hígító­szerrel, és a keveréket megfelelő méretű kemény zselatin-kapszulába töltjük. A kapszulázott készít­mények tartalmazhatják a hatóanyagot polimer­­savval bevont gyöngyök alakjában is. Lágy zselatin kapszulák alkalmazása esetén a hatóanyagból, a gyógyászatilag elfogadható növényi olajból, vazelin-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9

Next

/
Thumbnails
Contents