187281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás linkomicin-származékok előállítására

1 187.281 2 Olajból vagy más inert olajból készített iszapszerű anyagot gépi berendezéssel kapszulázzuk. Az orális alkalmazásnál használható folyékony adagolási formák a szirupok, az elixírek és a szusz­penziók. Vízoldható hatóanyag esetén a hatóanya­got a cukorral, az ízjavító anyagokkal és a konzer­váló szerekkel együtt vizes oldószerekben oldjuk fel és így kapjuk a szirupot. Az elixíreket alkoholok­ban, például etanolban, készítjük megfelelő édesí­tőszerekkel például szacharózzal és ízjavító szerek­kel. A szuszpenziókat a szirupoknál alkalmazott oldószerekben készítjük, oldhatatlan formában, szuszpendálószerek mint például gumiarábikum, tragantmézga vagy metilcellulóz alkalmazásával. A helyi kenőcsök készítésénél a megfelelő kenőcs alapanyagban mint például vazelinben, lanolinban, polietilén-glikolokban vagy ezek keverékében disz­­pergáljuk a hatóanyagot. A hatóanyagot a kenőcs alapanyagban történő diszpergálás előtt előnyösen finoman eloszlatjuk például kolloidmalomban va­lamilyen hígítószerben, pédául vazelinolajban. A helyileg alkalmazott krémeket és borogatóvize­ket úgy készítjük, hogy a vegyületet az olajos fázis­ban diszpergáljuk majd az olajos fázisból vízben emulziót készítünk. Parenterális alkalmazás céljára folyékony adago­lási formákat készítünk , a hatóanyagot steril oldó­szerben, például vízben oldjuk. A hatóanyagot az alkalmazott formától vagy koncentrációtól függő­en szuszpendálhatjuk vagy oldhatjuk az oldószer­ben. Oldatok készítése esetén például injekcióknál a hatóanyagot vízben oldjuk, szűrve sterilizáljuk, majd fiolákba vagy ampullákba töltjük és ezeket lezárjuk. Az oldószerben előnyösen adjuvánsokat, mint érzéstelenítő szereket, konzerváló szereket és puffer anyagokat oldunk. A kompozíció stabilitá­sának fokozása céljából a kompozíciót a fiolákba való töltés után megfagyasztjuk és a vizet vákuum­ban eltávolitjuk. A száraz liofilizált port tartalmazó fiolát ezután lezárjuk és mellé helyezünk egy másik fiolát, amely az injekció elkészítéséhez szükséges vizet tartalmazza. A parenterálisan alkalmazott szuszpenziókat alapvetően ugyanilyen módon ké­szítjük, azzal az eltéréssel, hogy a hatóanyagot ol­dás helyett szuszpendáljuk az oldószerben és a ste­rilizálást szűrés nélkül végezzük. A hatóanyagot úgy is sterilizálhatjuk, hogy a steril oldószerben történő szuszpendálás előtt etilén-oxiddal kezeljük. Előnyösen felületaktív anyagot vagy nedvesítő szert is tartalmaz a kompozíció, hogy a hatóanyag egyenletes eloszlását elősegítsük. Az adagolási formaegység kifejezés fizikailag egymástól elkülönített egységeket jelent, amelyek embereknél és állatoknál is alkalmazhatók, minden egység előre meghatározott mennyiségű hatóanya­got tartalmaz, amelyet az elérni kívánt gyógyhatás alapján számítunk ki. Az adagolási egység tartal­mazza ezen kívül a szükséges gyógyászati hígítósze­reket vagy hordozóanyagokat. Az adagolási for­mát az alkalmazott hatóanyag jellemzője és az elér­ni kívánt gyógyhatás, valamint a hatóanyagnak a kompozíciókká való alakíthatósága határozza meg. A találmány szerinti megfelelő adagolási for­maegységek a tabletták, kapszulák, pasztillák, kú­pok, porok, granulátumok, ostyák, kapszulák, am­pullák, fiolák valamint ezeknek különálló többszö­rösei. A találmány szerinti vegyületeken kívül a készít­mények tartalmazhatnak más hatóanyagokat is a tulajdonságok előnyös kombinációjának elérése céljából. Ilyen kombinációk hatóanyagai lehetnek antibiotikumok, mint szpektinomicin, kloramfeni­­kol, novobiocin, dihidronovobiocin, tetraciklinek (például tetraciklin, oxitetraciklin és klór-tetracik­­lin), penicillinek, eritromicin, kanamicin, sztrepto­­micin, neomicin, polimixin, bacitracin, nisztatin, filipin, fumagillin, és endomicin. Ezeknek a ható­anyagoknak az alkalmazásával szélesítjük a kom­pozíciók bakteriális spektrumát valamint szinerge­­tikus hatást érünk el különböző baktériumokkal szemben. Ugyancsak alkalmazhatók a találmány szerinti hatóanyagok mellett gyulladásgátló hatású szteroidok, mint hidrokortizon, prednizolon, 6-a­­metil-prednizolon, és 6-a-fluor-prednizolon; fájda­lomcsillapítók, mint aszpirin, nátrium-szalicilát, (acetil-szalicilsavj-anhidrid, N-acetil-p-aminofe­­nil- és szalicilamid; antihisztamin hatású vegyüle­­tek, mint klór-feniramin - maleát, difenil-hidra­­min, prometazin és piratilazin szulfanilid típusú hatóanyagok, mint szulfadiazin, szulfametazin, szulfamerazinszulfacetamid, szulfadimetiloxazol, szulfametizol; gombaölő hatóanyagok, mint unde­­cilénsav, nátrium-propionát, szalicilanilid, nátri­­um-kaprilát és hexetidin; valamint vitaminok. A hatóanyag adagolása függ az adagolás módjá­tól, a páciens életkorától, súlyától és állapotától és a kezelt betegségtől. A kompozíciók általában 15-500 mg, napi 1-4 alkalommal (6 óránként) tör­ténő adagolás esetén hatásosak. Gyermekeknél az adag 15—30 mg/kg/nap 6 óránként. A hatóanyagot a megfelelő gyógyászati segédanyagokkal, az ada­golás módjának megfelelő adagolási egységgé ala­kítjuk. Az adagolási egységek a találmány szerint előnyösen 15, 30, 50, 125, 250 és 500 mg hatóanya­got tartalmaznak szisztemikus, 0,25,0,5, 1, 2 és 5% hatóanyagot helyi és 5-65 súly/térf% hatóanyagot parenterális kezelés esetén. A hatóanyagot és az adalékokat tartalmazó kompozíciók adagolását a komponensek szükséges adagolásának figyelembe­vételével határozzuk meg. Az alábbi példákban a készítmények elkészítését mutatjuk be. A készítményekben az U-57 930E illetve az U-60 970E jelű hatóanyagokat alkalmazzuk, de ugyan­így alkalmazhatók a többi találmány szerinti ható­anyagok is. 1. készítménypélda Kapszulák előállítása 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10

Next

/
Thumbnails
Contents