187278. lajstromszámú szabadalom • Tárolórendszer elsősorrban cseppfolyós, vagy gázhalmazállapotú gázok túlnyomásos tárolására

1 187.278 2 szűkítőt csatlakoztatunk, mely az 1 tartálypalást­nál lényegesen kisebb átmérőjű, s így biztosítja a fentebbi követelményt. Ebben az esetben természe­tesen a 8a domborított zárófedél - lásd 4. ábra baloldalát - vagy a 8b domborított zárófedél - lásd a 4. ábra jobboldalát - a 7 szűkítőhöz csatlakozik, a már leírt módon. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a tartályoknak alsó tartószerkezete 9a szoknya, amely egyrészt karimásán csatlakozik a 8c karimás, a 8d kettős karimás domborított zárófe­nékhez, másrészt hozzá van erősítve a 9b szoknya­­alapszerkezethez, amely viszont a 10 monolit (vas) betonszerkezetbe van ágyazva. Természetesen lehetséges más tartályrögzítési mód is, ezekre azonban nem térünk ki. A tárolórendszert alkotó tartálycsoportok kö­zött az összeköttetést „U” vagy líraalakú 4 közda­rabok beiktatásával hozzuk létre, amely közdara­bok képesek felvenni a hőtágulás okozta elmozdu­lásokat. Az 1 tartálypaláston és/vagy a 3 csonkpa­láston a belső nyomásból s egyéb erőhatásokból adódó igénybevétel csökkentésére 11a merevítő­­gyűrűk, 11b előfeszített (acél)szalagtekercsek, 11c előfeszített (görgős) láncok, vagy más, hasonló cső­merevítők helyezhetők el. Ezek hegesztett, vagy ragasztott kötéssel vihetők fel előnyösen. A 1 le előfeszített (görgős) lánc alá - célszerűen felragasz­tott - párnalemezt kell elhelyezni. Az ábrákon nem szerepel, de megemlítjük, hogy pl. az l. tartálypa­lást és a 2 csőkarima közötti hegesztési körvarratok tehermentesítésére adott esetben hegesztett, vagy ragasztott csőmerevíiő bordák, vagy acélszalagcsí­kok alkalmazhatók. Gyártástechnikai és összeszerelési okok miatt szükséges, hogy a 23 alsó csonkok, valamint a 24 felső csonkok meghatározott sugarú csonkkörö­kön helyezkedjenek el. Természetesen nem oldható meg és nem is szükséges, hogy a teljes tartályátmé­­rő-tartományhoz egyetlen csonkkörátmérő tartoz­zon. A 2. ábrán látható, hogy az A1 jelű tartályát­mérőtartományhoz n csonkkörsugár, míg az A2 jelű tartályátmérőtartományhoz r2 csonkkörsugár van hozzárendelve. Itt említjük meg, hogy egy-egy csonkkörön belül lehetnek eltérő méretű csonkok is, csak a csereszabatosság követelményeit szem előtt kell tartani. Az 1. ábrán látható kiviteli alak­nál - a jobbról második tartály palástjának kitöré­sével bemutatva - a tartályban 14 mászólétra van elhelyezve. Erre a belső tisztítási javítási munkála­tok, ellenőrzések elvégzése céljából van szükség. Természetesen a 14 mászólétrán csakis lezuhanás­gátló felszereléssel szabad közlekedni. Búvó nyílás­ként a 8b zárófedél szolgál. A tartályok, vagy tar­tálycsoportok el vannak látva itt nem részletezett, az üzemeléshez, ellenőrzéshez, kiszolgáláshoz szük­séges szerelvényekkel, műszerekkel. Ezek kiszolgá­lásának biztosítását szolgálja a lépcsővel ellátott 15 pódium. A tartályokhoz tartoznak még a megengedett nyomás túllépése esetén működésbe lépő 12 lefúva­ószelepek, valamint a szintén biztonsági okból al­kalmazott 13 törőtárcsák, melyeknek működése és szerepe ismert. Rátérve a 8a ill. 8b zárófedélen, valamint a 8c ill. 3d zárófenéken lévő csonkok elrendezésére, azok csereszabatosak lévén, a 23 alsó csonkok és 24 felső csonkok funkció szerinti értelmezése a 4. ábrán látható 24 felső csonkok bejelölése alapján jól kö­vethető. A 23 alsó csonkok közül (ezek az ábrákon külön nincsenek bejelölve): Cl leürítő, kigőzölő, víztelenítő (megfelel a C6 ^elű felső csonknak), C2 anyag bevezetése a tároló­­rendszerbe (megfelel a C7 jelű felső csonknak), C3 a 16 belső hűtő/fűtő csővezeték be- és kivezető csonkja és/vagy mérőhely (megfelel a C8 jelű felső csonknak), C4 anyagkivezető csonk (megfelel a C9 jelű felső csonknak), C5 a tartály vízbevezető csonkja, ha a tartályt bármilyen célból vízzel kell feltölteni (megfelel a C10 jelű felső csonknak). A 24 felső csonkok közül (a 4. ábrán jelölve): C6 légtelenítő, kigőzölő csonk, C7 lefúvató csonk, biz­tonsági szelepek számára, C8 gőztéri nyomáski­egyenlítő, ha több tartályt egységes gáztároló rend­szerré kapcsolunk össze, C9 mintavevő csonk (pl. a csonkban elhelyezhető 3 db csőszonda, amelyek a tartály különböző szintjeiből vesznek mintát), CIO inertgáz-bevezető csonk. A 3 csonkpaláston lévő csonkokat nem láttuk el funkciójuk szerint külön hivatkozási jelekkel. Az 5-9. ábrákon bemutatott kiviteli alakoknál a tárolórendszer tűzvédelmére alkalmazott célszerű megoldások láthatók. Tűzvédelem szempontjából beszélhetünk aktív és passzív tűzvédelmi rendszerről. Az aktív rendsze­rek a keletkezett tűz megfékezését, a még nem égő tartályok megvédését, az égő tartályok oltását szol­gálják. Ide tartozik például az 5. ábrán látható 16 belső hűtő/fűtő csővezeték, amelynek feladata nem kizá­rólag a tűzvédelem. Az 1 tartálypaláston belül vé­gighúzódó 16 csővezeték zárt cirkulációs egységet alkot. Belső rögzítésénél ügyelni kell arra, hogy a tartályban nagy sebességgel áramló gázok hatására ne léphessen fel rezonancia. A 16 belső hűtő/fűtő csővezeték a tartályok természetes hűtését oldja meg elsődlegesen, éspedig párolgási veszteség nél­kül, ami vízszegény helyeken igen fontos. Biztosít­ható a 16 csővezeték segítségével a tartályok fűtése is, pl. rendkívüli hidegek ellensúlyozására. Tűz ese­tén szintén komoly szerepe lehet, mivel intenzív belső hűtést tesz lehetővé, ami késlelteti, vagy meg­gátolja a tartálytöltet meggyulladását. Ugyancsak aktív tűzvédelmi rendszer a 6-9. áb­rákon bemutatott külső felszerelési tűzoltó csőve­zeték-rendszer, amely az 1 tartálypalásttól megfele­lő távolságban elhelyezkedő - ábra szerinti - függő­leges 17 tűzoltó csővezetékekből, azokat egymással összekötő 18 összekötőcsövekből és a 17 csővezeté­kekkel párhuzamos 21 segédcsővezetékekből áll. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents