187278. lajstromszámú szabadalom • Tárolórendszer elsősorrban cseppfolyós, vagy gázhalmazállapotú gázok túlnyomásos tárolására
1 18T278 2 A csővezetékek a 7. és 8. ábrán látható módon helyezkednek el, és el vannak látva 19 vízkilépő furatokkal. Ezek úgy helyezkednek el, hogy - miként a 7. ábrán látni lehet - a 21 segéd-csővezetékekből kilépő vízsugarak az 1 tarlálypaláston kívül magát a 17 tűzoltó csővezetéket is érik és hűtik, A külső tűzoltó csővezetékrendszert alul és felül 20 negyedkörívü modulelemekké fogjuk össze, melyek a 22 karimás kötések segítségével könnyen, utólag felszerelhetők a tartályok köré. Végveszély esetén szóba jsöhet a tartályok elárasztása vízzel, ill. a vízbejuttatott tűzoltó adalékkal, de megoldható a tartályok külön, vagy ezzel együttesen inertgázzal való feltöltése is. Mindkét intézkedésre azonban csakis akkor kerülhet sor, ha: - a tárolórendszer vezérlő-, ill. ellenőrzőelektronikája még működik, mert ellenkező esetben egy ilyen feltöltési folyamat az ellenőrizetlen nyomás miatt a tartály felrobbanását okozhatja, - a védendő tartály már felrobbant, mivel ilyenkor az elárasztás csökkentheti a katasztrófa mértékét. A passzív tűzvédelmi rendszerhez tartoznak egyrészt a tűz megelőzését, vagy a tűz esetén fellépő veszély lehető csökkentését szolgáló alábbi megoldások: A tárolórendszer alapját képező 10 monolit (vas)betonszerkezetnek a 9. ábra szerint 2-5%-os lejtést adunk annak érdekében, hogy éghető anyag ne halmozódhasson fel, hanem a tűzvédelmileg legkevésbé veszélyes megválasztott lejtési irányban elfolyhasson. Az alap lejtése lehet célszerűen megosztva, pl. egymásra merőlegesen kétirányban az éghető anyag tartályok alóli elvezetése céljából. Ugyancsak passzív védelmet szolgál az 1 tartálypalástra felvitt 26 hőszigetelés, amely természetesen nem tartalmazhat éghető festékanyagokat. Passzív szerepe van a tartályokhoz rendelt 12 lefúvatószelepeknek és 13 törőtárcsáknak is, különösen, ha a 12 lefúvatószelepek külső távvezérléssel nyithatók. A passzív rendszerhez tartoznak másrészt az emberélet védelmét szolgáló berendezések. Ilyen a pódiumoktól kiinduló nagyátmérőjű 25 menekülöcső, amely lehetővé teszi a tűz kitörésekor a pódiumon tartózkodók menekülését. A 25 menekülőcső kívül hőszigetelt, belsejében műanyagburkolatú csúszda helyezkedik el, s úgy van vezetve, hogy a leszúszás iránya eltávolodó értelmű legyen a 10 monolit (vas)betonszerkezet lejtési irányától. Megfelelő lejtés esetén a természetes kéményhatás állandóan elegendő levegőt szállít a 25 menekülőcsőbe, s egyben gátolja a füstök, gázok behatolását. A 25 menekülőcső bebújó végénél egyszerű labirintbejáratot célszerű létesíteni, amely meggátolja a felcsapó lángok és lehulló éghető anyagok behatolását. Az eddigiekből világosan kitűnik az a fontos találmányi célkitűzés, hogy az egész tárolórendszer nagymértékig előregyártható és előszerelhető legyen, s így telepítése viszonylag igen gyorsan, egyszerű műveletekkel történhessen. A továbbiakban a telepítés néhány kérdésével foglalkozunk. Először szárazföldi, stabil telepítésre mutatunk be példákat, 10-14. ábráinkra hivatkozva. Ezen ábrákon különféle térbeli elrendezés látható, a tartályok számától függően. A 10. ábra elrendezése egynél több, de páros, vagy páratlan számú tartály esetén célszerű, amikor a tartályok a be- és kiáramlás irányát tekintve egymással párhuzamosan vannak kapcsolva, s egymással nincsenek közvetlen összeköttetésben. Ilyenkor csonkpalást nélküli tartályok is alkalmazhatók. Több sor esetén az egyes sorok is párhuzamosan vannak kapcsolva egymással. All. ábrán négy tartályból alkotott csoportot látunk, ahol az egyes tartályok közvetlen csonkkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A 12. ábra kilenc tartályból, a 13. ábra hét tartályból kialakított, szerkezetileg egységesnek tekintett tartálycsoport elrendezését tünteti fel, vastagabb vonallal az anyag be- és kiáramlást jelezve. Végül a 14. ábra négyes csoportokból összeállított tárolórendszer elvi elrendezését szemlélteti. Az egyes csoportok tartályai közvetlen csonkkötéssel, míg a csoportok egymással hődilatációt biztosító 4 közdarabok útján vannak összekapcsolva. Az ábrákon bemutatott, és azokhoz hasonlóan összeállított blokkokból felépített tárolórendszer statikailag rendkívül kedvezően viselkedik, építése, szerelése pedig messzemenően összhangban áll a már említett találmányi célkitűzéssel. Szárazföldi telepítéskor a talajmechanikai szempontok kevésbé jelentősek, a rendszer a legroszszabb homokos, iszapos talajra is telepíthető. A például többszintes tartályok esetén várható nagy terhelések kivédésére a talajba helyezett vasbeton cölöpök alkalmazhatók úgy, hogy ezen cölöpöknek a talajból kiálló részei beépülnek a 10 monolit (vas)betonszerkezetbe, A találmány szerinti tárolórendszer az eddig már elmondottak előnyein kívül még alábbi kedvező tulajdonságokkal is rendelkezik.- a rendszer nemcsak egyes részeiben mobilizálható, hanem teljes egészében is. így például nagyobb egységek hajóra, vagy más alkalmas vízi járműre telepíthetők.- a tárolórendszer űrtartalmának növelése, nem jár együtt a falvastagság növelésével; ennek következtében a tárolószerkezet súlya az űrtartalommal lineáris.- Könnyen és gyorsan létesíthetők szárazföldi ideiglenes, szükségtárolók, például nyergesvontatókra telepített tartályokból, amelyekhez oldalról újabb tárolókat csatlakoztatunk.- Különleges, például tengerszint alatti, vagy világűrben alkalmazásra is számításba jöhet. Annak érdekében, hogy összehasonlítást lehessen tenni a jelenleg ismert és alkalmazott, valamint a találmány szerint tárolórendszerek között, az alábbiakban néhány jellemző méret- és számadatot közlünk. 5 '0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8