187270. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-vinil-triazol-származékokat tartalmazó növénynövekedés-szabályozó és fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyag előállítására
1 187.270 2 halogenidek, például a hidrogén-klorid és hidrogén-bromid, különösen a hidrogén-klorid, továbbá a foszforsav, salétromsav, kénsav, mono- és bifunkcionális karbonsavak és hidroxi-karbonsavak, például ecetsav, maleinsav, borostyánkősav, fumársav, borkősav, citromsav, szalicilsav, szorbinsav, tejsav, valamint szulfonsavak, például a ptoluolszulfonsav és 1,5-naftalindiszulfonsav. Az (I) képletű vegyületek savaddíciós sóit egyszerű módon, szokásos sóképző eljárásokkal, például az (I) képletű vegyületet alkalmas inert oldószerben oldva és a savat, például hidrogén-kloridot hozzáadva, állítjuk elő és ismert módon, például szűréssel izoláljuk és adott esetben inert, szerves oldószerrel mosva tisztítjuk. Az (I) képletű vegyületek fémsó-komplexeinek előállításához előnyösen a II.—IV. főcsoportban és az I. és II., valamint IV—VIII. mellékcsoportban levő fémek, például a réz, cink, mangán, magnézium, ón, vas és nikkel, sói jönnek számításba. A sók anionjaiként a következő savakból levezethető anionok jönnek számításba: hidrogénhalogenidek, például hidrogén-klorid és hidrogénbromid, továbbá a foszforsav, salétromsav és kénsav. Az (I) képletű vegyületek fémsó-klomplexeit egyszerű módon, szokásos eljárásokkal állíthatjuk elő, például úgy, hogy a fémsót alkoholban, például etanolban oldjuk és hozzáadjuk az (I) képletű vegyületet. A fémsó-komplexet ismert módon, például szűréssel, izolálással és adott esetben átkristályosítással tisztíthatjuk. A találmány szerinti vegyületek hatnak a növények metabolizmusára és ezér* növekedésszabályozószerek hatóanyagaiként alkalmazhatók. A növénynövekedésszabályozók hatásmódjával kapcsolatban érvényes az a tapasztalat, hogy egy hatóanyag a növényekre több különböző hatást gyakorol. Ezek a hatások lényegesen függnek az alkalmazásnak a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatott időpontjától, valamint a növényre vagy annak környezetébe kihordott hatóanyagmennyiségtől és az alkalmazás módjától. Szükséges, hogy a növekedésszabályozó a kultúrnövényre minden esetben a kívánt hatást fejtse ki. Növénynövekedésszabályozó anyagok alkalmazhatók például a növények vegetatív növekedésének gátlására. Ilyen jellegű növekedésgátlásnak többek között a füvek esetében van gazdasági jelentősége, mert ezzel a fűnyírás gyakoriságát díszkertekben, parkokban és sporttelepeken, utak szélén, repülőtereken vagy gyümölcsösökben csökkenteni lehet. A lágyszárú és fás növények növekedésének gátlása is jelentős az utak szélén és csővezetékek vagy távvezetékek közelében vagy általánosságban olyan területeken, ahol ezeknek a növényeknek az erős növekedése nem kívánatos. A növekedésszabályozók felhasználása a gabona szárnövekedésének gátlásához is fontos. Ezáltal a növények aratás előtti megtörésének („megdőlés”) veszélye csökken vagy teljesen megszűnik. Ezenkívül a növekedésszabályozók gabonánál szárerősödést válthatnak ki, ami hasonlóképpen a megdőlés ellen hat. A növekedésszabályozók felhasználása szárcsökkentéshez és szárerősítéshez lehetővé teszi a terméshozam fokozása céljából nagyobb mennyiségű trágya kihordását a gabona megdőlésének veszélye nélkül. A vegetatív növekedés gátlása sűrűbb ültetést tesz lehetővé sok kultúrnövénynél, úgyhogy a talajfelületre vonatkoztatva többlettermés érhető el. Az így kapott kisebb növényeknek az is előnye, hogy a kultúra könnyebben megművelhető és aratható. A növények vegetatív növekedésének gátlása azáltal is termésnövekedést eredményez, hogy a tápanyagok és asszimilált anyagok fokozott mértékben vesznek részt a virág- és levélképződésben, mint a vegetatív növényi részek képződésében. Növekedésszabályozókkal gyakran a vegetatív növekedés is elősegíthető. Ennek nagy a haszna, ha a vegetatív növényi részeket aratjuk. A vegetatív növekedés elősegítése azonban a generatív növekedés fokozódásához is vezethet azzal, hogy több asszimilált anyag képződik, úgyhogy több vagy nagyobb gyümölcs terem. Termésnövekedést lehet elérni néhány esetben a növényi anyagcserébe való beavatkozással anélkül, hogy a vegetatív növekedés változása észrevehető lenne. Továbbá a növekedésszabályozókkal elérhető a növényi összetétel változása, ami ismét a betakarított termés minőségi javulását eredményezi. így például lehetséges, hogy a cukorrépa, cukornád, ananász, valamint a citrusfélék cukortartalmát növeljük vagy a szója vagy gabona fehérjetartalmát fokozzuk. Például az is lehetséges, hogy a kívánt anyagtartalom, például cukorrépában vagy cukornádban a cukor lebomlását az aratás előtt vagy után növekedésszabályozókkal gátoljuk. Ezenkívül a szekunder növényi anyagok képződése vagy kiürülése pozitívan befolyásolható. Példaként a latexfolyadék képződésének fokozását említjük gumifánál. A növekedésszabályozók hatására mag nélküli növények képződhetnek. Továbbá befolyásolhatják a virágok nemét. Okozhatják a pollen sterilitását is, aminek a hibrid vetőmag előállításánál van nagy jelentősége. A növekedésszabályozók alkalmazásával irányítható a növények elágazása. Egyrészt a csúcsrügy letörésével elősegíthető az oldalhajtások fejlődése, ami növekedésgátlással is összekötve különösen a dísznövénytermesztésben lehet kívánatos. Másrészt azonban az is lehetséges, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk. Ennek a hatásnak nagy jelentősége van például a dohánytermesztésben vagy paradicsom ültetésénél. Növekedésszabályozókkal a növények levéltartóssága úgy irányítható, hogy a növények levéltelenítését kívánt időpontban érjük el. Egy ilyen lombtalanítás a gyapot mechanikus aratásában játszik 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8
