187270. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-vinil-triazol-származékokat tartalmazó növénynövekedés-szabályozó és fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyag előállítására
1 187.270 2 nagy szerepet, de más kultúrákban is, például szőlőtermesztésben jelentősége van a betakarítás megkönnyítésében. Elvégezhetjük a növények lombtalanítását azért is, hogy a növény párologtatását átültetés előtt csökkentsük. Hasonlóképpen szabályozható növekedésszabályozókkal a gyümölcshullás. Egyrészt megakadályozható az idő előtti gyümölcshullás, másrészt azonban a gyümölcshullás is vagy akár a virágok lehullása kívánt mértékig elősegíthető („kihígítás”), hogy a váltakozást megszüntessük. Váltakozás alatt néhány gyümölcsfajtának azt a tulajdonságát értjük, hogy endogén tényezőktől függően évről évre különböző termést hoznak. Végül növekedésszabályozókkal lehetséges az, hogy a gyümölcs leszedéséhez szükséges erőt az aratás időpontjára csökkentsük, hogy a gépi aratás lehetővé váljon vagy a kézi aratás könnyebb legyen. Továbbá növekedésszabályozókkal aratás előtt vagy után lassítható vagy gyorsítható a termés érése. Ennek különleges előnye, hogy lehetővé teszi a piac igényeihez való optimális alkalmazkodást. Továbbá növekedésszabályozókkal néhány esetben javítható a gyümölcs színe. Ezen túlmenően növekedésszabályozókkal elérhető az érés korai összpontosítása. Ez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy például dohánynál, paradicsomnál vagy kávénál a teljes gépi vagy kézi aratást egy munkafolyamatban végezhessük. Növekedésszabályozókkal befolyásolhatjuk továbbá a magok vagy rügyek nyugalmi állapotát, úgyhogy a növények, például az ananász vagy a kertészetek dísznövényei olyan időpontban csíráznak, hajtanak vagy virágoznak, amikor normális körülmények között erre nem mutatnak készséget. A rügyek kihajtásának vagy a magok csírázásának késleltetése növekedésszabályozók segítségével fagyveszélyeztetett területeken kívánatos, hogy a kései fagyok által okozott károkat elkerüljük. Végül növekedésszabályozókkal indukálhatjuk a növények fagy, szárazság vagy a talaj nagy sótartalma elleni rezisztenciáját. így a növényművelés olyan területeken is lehetővé válik, amelyek erre normális körülmények között alkalmatlanok. A találmány szerinti készítmények különösen alkalmasak a rizs növekedésének gátlására. A találmány szerinti készítmények erős mikrobicid hatást mutatnak és alkalmasak a gyakorlatban nemkívánatos mikroorganizmusok irtására. A növényvédelemben fungicid szereket használunk a Plasmodiophoromrycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes irtására. A hatóanyagok jó növényi összeférhetősége a növénybetegségek leküzdéséhez szükséges koncentrációban lehetővé teszi a föld feletti növényrészek, a mag és vetőmag és a talaj kezelését. Növényvédőszerként a találmány szerinti készítmények különösen jó eredménnyel alkalmazhatók azoknak a gombáknak a leküzdésére, amelyek a valódi lisztharmatot okozzák: így az Erysiphefajták leküzdésére, például az árpa-, illetve gabonalisztharmat (Erysiphe graminis) ellen. Különösen kiemelendő, hogy a találmány szerinti készítmények nemcsak védőhatást fejtenek ki, hanem a hatásuk szisztematikus is. Ily módon sikerül a növényeket megvédeni a gombafertőzéstől, ha a hatóanyagot a talajra és a gyökérre vagy a vetőmagra és a növény föld feletti részeire adjuk. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagok szokásos formákban, így oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, habok, paszták, granulátumok, aeroszolok, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, finomkapszulák polimer anyagokban és bevonatokkal ellátva csávázási célokra, éghető készítmények, így például füstpatronok, -dózisok, -spirálok, valamint ULV- hideg- és melegköd-képző készítmények formájában kerülhetnek kiszerelésre. A készítmények előállítása önmagában ismert módon történik, például úgy, hogy a kártevőirtó hatással rendelkező vegyületet töltőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív szerek, tehát emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habképző szerek együttes alkalmazása mellett, öszszekeverjük. Ha töltőanyagként vizet használunk, segédoidószereket, például szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerként lényegében a következő oldószerek jönnek számításba: aromás vegyületek, mint a xilol, toluol, vagy alkilnaftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffinok, például kőolajfrakciók, alkoholok, mint butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei, ketonok, így például aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, mint dimetilformamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz-töltőanyagok vagy -hordozóanyagok, normál nyomáson és hőmérsékleten gázhalmazállapotú anyagok, így például aeroszolos vivőgázok, mint például a halogénezett szénhidrogének, valamint bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozóanyagok: a természetes kőzetlisztek, mint például a kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld és a szintetikus kőzetlisztek, mint a nagydiszperzitású kovasavak, alumínium-oxid és szilikátok. Granulátumok szilárd hordozóanyagai például a következők: összetört és frakcionált természetes kőzetek, mint a kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit, valamint a szervetlen és szerves lisztekből készült szintetikus granulátumok, továbbá a szerves anyagoké, így fűrészpor, kókuszdióhéj, kukoricacső és dohányszár granulátumai. Emulgeáló és/vagy habképző szerként nemionos és anionos emulgeátorok, így polioxietilén-zsírsav-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9
