187270. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-vinil-triazol-származékokat tartalmazó növénynövekedés-szabályozó és fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyag előállítására
1 187.270 2 kintettel izómer-reakcióterméket szokásos módszerekkel, például sóképzéssel (lásd előállítási példák) vagy kromatográfiásan elválasztjuk. A szerkezet egyértelmű hozzárendelése spektroszkópiai adatok, különösen NMR-adatok alapján történik. A találmány szerinti b) eljáráshoz oldószerként előnyösen poláros szerves oldószerek jönnek számításba. Ide tartoznak előnyösen az alkoholok, például metanol, etanol, izopropanol vagy butanol, és az éterek, így a dietil-éter vagy a tetrahidrofurán. A találmány szerinti b) eljárásnál a reakcióhőmérséklet nagyobb tartományban változtatható. A reagálást általában 0-30 °C között, előnyösen 0-20 °C között végezzük. A találmány szerinti b) eljárásnál előnyösen a kiindulási anyagok ekvivalens mennyiségeit reagáltatok. Az (I) képletű vegyületek elkülönítéséhez a reakcióelegyet híg sósavban vesszük fel és szerves oldószerrel extraháljuk. A további feldolgozás szokásos módon történik. A találmány szerinti c) eljáráshoz oldószerként előnyösen inert szerves oldószerek jönnek számításba. Ide tartoznak előnyösen az éterek, például a dietil-éter és dioxán; aromás szénhidrogének, így a toluol és benzol; egyes esetekben klórozott szénhidrogének is, például a kloroform, metilén-klorid vagy szén-tetraklorid; valamint ketonok, például az aceton vagy metil-etil-keton; és nitrilek, így az acetonitril. Egyszerűség kedvéért a használt savhalogenidet adott esetben oldószerként is használhatjuk megfelelő feleslegben. A találmány szerinti c) eljárásnál a reakcióhömérséklet nagyobb tartományban változtatható. A reagálást általában 20 és 150 °C között, előnyösen 20 és 100 °C között, illetve a mindenkori oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten végezzük. A találmány szerinti c) eljárást adott esetben erős bázis jelenlétében végezzük. Ide tartoznak előnyösen az alkálifém-hidridek, alkálifém-amidok és alkálifém-alkoholátok, például a nátrium-hidrid, nátrium-amid és kálium-terc-butilát. A találmány szerinti c) eljárást adott esetben savmegkötőszerek (hidrogén-halogenid-akceptorok) jelenlétében végezzük. Ilyenek a szerves bázisok, előnyösen a tercier aminok, így a trietil-amin; továbbá a szervetlen bázisok, például az alkálihidroxidok és alkáli-karbonátok. A találmány szerinti c) eljárásnál előnyösen 1 mól (Ib) képletű vegyületet 1-3 mól (V) képletű halogeniddel reagáltatunk. A végtermék elkülönítéséhez a reakcióelegyet megszabadítjuk az oldószertől és a maradékot vízzel és szerves oldószerrel elegyítjük. A szerves fázist elválasztjuk és szokásos módon feldolgozzuk. Egy előnyös kiviteli formát célszerűen úgy valósítunk meg, hogy (Ib) képletű vegyületből kiindulva azt alkalmas, inert, szerves oldószerben alkálifém-hidrid vagy alkálifém-amid segítségével alkenoláttá alakítjuk és ez utóbbit izolálás nélkül rögtön (V) képletű halogeniddel reagáltatjuk, miközben alkáli-halogenid kilépése közben egy munkafolyamatban kapjuk a találmány szerinti (I) képletű vegyületet. Egy további előnyös kiviteli forma szerint a fenti előnyös kiviteli formában az (V) képletű halogenid reagáltatását - ahol a képletben R7 alkil- vagy adott esetben helyettesített aralkilcsoportot jelent - kétfázisú rendszerben végezzük, így például vizes nátron- vagy kálilúg/toluol vagy metilén-kloridban, 0,01-1 mól fázisátmeneti-katalizátor, így ammonium- vagy foszfóniumvegyület, példaként a benzil-dodecil-dimetil-ammónium-kloridot (Zephirol) és trietil-benzil-ammónium-kloridot említjük, hozzáadása mellett. A találmány szerinti d) eljárásnál oldószerként előnyösen inert szerves oldószerek jönnek számításba. Ide tartoznak előnyösen a c) eljárásváltozatnál felsorolt oldószerek, valamint a használt (VI) képletű savanhidridek. A d) eljárásnál katalizátorként előnyösen minden szokásos savas és bázisos katalizátort használhatunk, így például kénsavat, hidrogén-kloridot, hidrogén-bromidot, bór-trifluoridot, zink-kloridot, nátrium-acetátot, nátrium-benzoátot, nátriumkarbonátot, kalcium-oxidot, magnézium-oxidot, piridint és trietil-amint. A találmány szerinti d) eljárásban a reakcióhőmérséklet nagyobb tartományban változtatható. Általában 20 és 150 °C között, előnyösen 50 és 120 °C között dolgozunk. A d) eljárásnál előnyösen a kiindulási anyagok ekvivalens mennyiségeit reagáltatjuk. Egyszerűség kedvéért a használt (VI) képletű savahidrideket oldószerként is használhatjuk megfelelő feleslegben. Az (I) képletű vegyületek elkülönítését szokásos módon végezzük. A találmány szerinti e) eljárásnál oldószerként előnyösen inert szerves oldószerek jönnek számításba. Ide tartoznak előnyösen a c) eljárásnál felsorolt oldószerek. Az e) eljárásnál a következő katalizátorokat használhatjuk előnyösen: tercier bázisok, így trietilamin és piridin vagy az ón szerves vegyületei, például dibutil-ón-dilaurát és tributil-ón-laurát. A találmány szerinti e) eljárásban a reakcihőmérséklet nagyobb tartományban változtatható. Általában 0 és 100 °C között, előnyösen 20 és 40 °C között dolgozunk. A találmány szerinti e) eljárásnál előnyösen a kiindulási anyagok ekvivalens mennyiségeit reagáltatjuk. Az (I) képletű vegyület izolálásához az oldószert ledesztilláljuk és a maradékot szokásos módszerekkel feldolgozzuk. Az a)-e) eljárásokkal előállítható, találmány szerinti (I) képletű anyagokat savaddiciós sókká, illetve fémsó-komplexekké alakíthatjuk. Az (I) képletű vegyületek élettanilag összeférhető savaddiciós sóinak az előállításához előnyösen a következő savak jönnek számításba: a hidrogén-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
