187263. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves szilárd anyagok folyadékkal való extrahálására

5 187263 6 után felszabadul, kapott fehérjetartalmú lisz­tek, nem használhatók emberi táplálékként a fentiekben ismertetett okok miatt. Az utóbbi években olyan módszerek vál­tak ismertté, amelyek alkalmasak toxikus és/vagy nem-kívánt anyagoknak zsírtalaní­tott fehérjelisztekből való extrahálására és fontossá vált az olajextrakciós módszerek fe­lülvizsgálata annak érdekében, hogy meg­szüntessük azokat a külső okokat, amelyek felelősek az extrahált termékek alaptulajdon­ságaiban mutatkozó hiányosságokért. Tény az, hogy a hagyományos olajex­trakciós eljárásokból származó extrakciós po­gácsáknak általában nagy a nyers rosttartal­ma, kicsi a nitrogénoldhatósági indexe NSI/ (Nitrogen Solubility Index), amely a magas műveleti hőmérsékletnek az eredménye, és kicsi a fehérjefrakció biológiai értéke. Annak érdekében, hogy olyan fehérje­­tartalmú pogácsákat kapjunk olajos magok­ból, amelyek alkalmasak táplálkozási célra használható termékekké való nyersanyagként, az első megoldandó probléma abban áll, hogy kis nyersanyagtartalmú magokat olyan eljá­rással zsírtalanítsunk, amely a fehérjék bom­lási hőmérsékleténél alacsonyabb üzemi hő­mérsékletet kíván meg. Jelenleg olyan módszerek nem állnak rendelkezésre, amelyek a fent említett körül­ményeket kiküszöbölik, miközben egyidejűleg iparilag elfogadható üzemmenetet biztosíta­nak. A zsírok extrakcióját általában a követ­kező módon végezzük:- sajtolás, extrakció valamely felvevő oldó­szerrel,- extrakció oldószerrel bemerítéssel, sajtolás, amelyet oldószeres extrakció követ. Sajtolással és felvevő oldószerrel dolgo­zó zsírtalanító módszerek esetén iners anya­gok (nyers rostok) vannak jelen a zsírtala­nítandó termékben és a technológiai megvaló­sítás túlságosan magas hőmérsékleten megy végbe, különösen a sajtolási folyamat alatt. A fent említett extrakciós módszer alkal­mas hántolt magok oldószerrel való zsírtala­­nítására. Az extraháló oldószer a lisztben egyenlő mennyiségben jelenlévő maradékolaj hagyományos berendezésekben való eltávolí­tását végzi. Ez a módszer használható toxikus és/vagy nem-kívánt alkotók oldószerrel tör­ténő extrahálására, mind magokból, mind pe­dig zsírtalanított lisztből. Ezenkívül ez a módszer lehetővé teszi olaj, valamint toxikus és/vagy nem-kívánt alkotók egyidejű kivoná­sát megfelelő oldószerelegyek használata ese­tén teljesen hántolt magokból kiindulva. A fent ismertetett eljárás alapján dolgo­zó extrakciós berendezés n számú edényből áll, amelyek keverőkkel vannak ellátva és szürőtagokkal vannak felszerelve, ezeket az extrakciós folyamat alatt kifogástalan tiszta­ságban tartja a keveréssel előidézett ör­vénylő mozgás. A szűrőtagok így inkább folyadék-fázis­­szűrőkhöz hasonlóan viselkednek, mint szo­kásos értelemben használt sziták. A kezelendő anyagokat előre meghatáro­zott időközökben betápláljuk az egyes edé­nyekbe, ahol annyi ideig maradnak amennyi idő elegendő az extrakció megvalósítására. Ilyen anyagokat szuszpenzió alakjában vi­szünk be, amelyet úgy készítünk, hogy az anyagokat részben kimerült extraháló oldattal keverjük össze. Az oldószer sorban átáramlik az edénye­ken, amelyekben az anyagokat keverjük, míg a frissen betáplált oldószert mindegyik edényből a következőbe visszük előre meg­határozott időközökben. A kezelt szilárd anyagok eltávolítását is körforgási sorrendben végezzük el minde­gyik edényből. A betáplálás és elvitel mind a szilárd anyagok, mind pedig az oldószer ese­tében a szilárd anyagok nyilvánvaló mozgá­sát teszik lehetővé az extrakciós oldószerhez viszonyítva. A valóság az, hogy a kezelendő anyagok kezdetben részben kimerült oldószerrel ke­rülnek érintkezésbe és fokozatosan tisztább és tisztább oldószerrel találkoznak addig majdnem teljesen extrahálódnak és ekkor "riss oldószeres mosást kapnak. Az eljárás üzemmenete folyamatos az oldószerre vonat­kozóan, míg a szilárd anyagoknak a vonatkozásában szakaszos. A szilárd anyagot finom szemcsék for­májában magával ragadja az extraháiásra használt oldószer amenyiben úgy választot­tuk meg, hogy a szűrőtag szitaként működ­jék /pogácsa távollétében/ és így a lehető legkisebbre csökkenjen az oldószer nyomás­­esése az edénysoron való átmenetnél. Az lyen anyagot szűrőn összegyűjtjük és ugyanazzal az extrakciós oldószerrel mossuk. Ezt azért tehetjük, mert szabályos Időközök­ben az extrakciós oldószer koncentrációja maximális értékről minimálisra csökken. A szűrön való egyes egyes összegyűjté­si szakaszok végén és a részecskék mosásá­nak a befejeztével, a szilárd pogácsát, amely képződött, visszavisszük abba az edénybe, amely a bejövő szilárd anyagot tartalmazza. A fenti módszer alkalmazását a követke­ző kritikus paraméterek jellemzik:- az edény magasságának és átmérőjének az aránya: 0,5-1,5- a szűrőtag geometriai jellemzői: a szűrótag lyukátmérője: 1-200 mikron- a szűrőtag anyaga: AISI, szintetikus és növényi rostok- a szűrőtag vastagsága: 1-100 mikron- a szuszpenzió kinematikai viszkozitása: 0,1-100 cST- a keverés foka az edényben: 0,2-2 kilowatt köbcentiméterenként (kW/cm3) 5 10 15 20 25 30 35 40 15 50 55 60 65 ■1

Next

/
Thumbnails
Contents