187187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok abszorpciójára, deszorpciójára, nedves porleválasztására és egyidejűleg gáz- és porleválasztásra

1 187 '87 A találmány eljárás gázok abszorpciójára, de­­szorpciójára nedves porleválasztásra és egyidejű gáz- és porleválasztásra, ahol is a gáz és folyadék fázist egymáshoz képest ellenáramban, töltettel rendelkező térbe vezetjük. A találmány továbbá berendezés az eljárás foganatosítására, mely beren­dezés kolonnaként van kialakítva, és annak folya­dékbevezető, gázbevezető csonkja, folyadék és gáz­elosztója, folyadékzárral ellátott folyadékelvezető­­je és gázelvezető csonkja van. Az iparban gyakran előforduló feladat gázkeve­rékek szétválasztása abszorbens folyadék alkalma­zásával vagy folyadékban oldott gázkomponens kihajtása egy másik gázzal. Ismert tény, hogy az egyes gázok folyadékban való oldhatósága ugyanazon nyomáson és hőmér­sékleten nagyon különbözik egymástól. Ez a jelen­ség teszi lehetővé az említett feladat szerinti elkülö­nítést. A szétválasztás költségei szempontjából je­lentős a műveletet megvalósító berendezés beruhá­zási, valamint az üzemeltetési költsége. Fenti műve­letekre hagyományosan alkalmazott töltelékes tor­nyokban, permetező kolonnákban a létrehozott diszperz folyadékfázis filmként vagy cseppként el­lenáramban találkozik a gázfázissal. Az anyagát­adás a két fázis határfelületén diffúzióval történik és nagysága a diffúzió sebességétől függ. A diszperz fázisok határfelületén a diffundáló alkotó egyensúlyi koncentrációjú. Egy fázisban a diffúzió sebessége annál nagyobb, minél nagyobb a diffundáló alkotó koncentrációjának különbsége a fázis főtömegében és határfelületen, azaz minél nagyobb a hajtóerő. A folyadékfázisban rosszul oldódó gázok (mint pl. C02, 02, levegő stb.) esetén a hajtóerő igen kicsi, ilyenkor a diffúzió sebességét fázisok között a folyadékfilmben lévő kis hajtóerő korlátozza. A nagyobb fázis határfelület, valamint az anyag­­átadási tényező növelőleg hat. Abszorpciós vagy deszorpciós oszlopok magas­ságát és ezen keresztül a beruházási költségét adott feladat esetén a diffúzió sebessége szabja meg. Az előzőek alapján ez növelhető a fázis határfelületek növelésével és/vagy a diffúziós tényezők növelésé­vel. A diszperz folyadékfázist hagyományos módon létrehozó töltelékes kolonnák (pl. Raschig töltet, Béri nyereg, Intalox nyereg) nagy fázis határfelüle­teket eredményeznek, a porleválasztó berendezések még nagyobbat. Mindezek azonban a folyadékol­dali anyagátadási tényezőket kevésbé javítják, mert lamináris folyadékfilm alakul ki a töltelékek felüle­tén, és a diffúzió a folyadékfázisban főleg moleku­láris lesz, amely igen lassú folyamat. Ilyen hagyo­mányos esetekben, amikor a diffúzió sebességét a folyadékfilm viszonyai (ellenállása) szabályozzák az anyagátadás növelése érdekében a turbulens dif­fúzió létrehozása jelentené az előre lépést. A diffúzió akkor turbulens, ha molekulák helyett nagyszámú molekulákból álló molekulacsoporto­kat viszünk a fázishatárfelületről a folyadékfázis főtömegébe. Ezt a fázishatárfelület darabolásával és a fázis főtömegébe való keverésével, a felület állandó megújításával és a turbulens diffúzió létre­hozásával lehet elérni. ? Ezt a célt közelítik a különféle speciális alakú töltelékek (pl. a Telerette töltet). Ezek nagyfelületű, sok éllel rendelkező, rendszerint áttört testek, ame­lyeknél az élek a folyadékot cseppekre bontják. A cseppek egymásnak és a töltet felületeinek ütköz­nek, amelyek újradarabollják a folyadékfázist, meg­újítják a fázishatárfelületet és ezáltal javítják a fo­lyadékoldali anyagátadási tényezőt. Az ismert eljárások alkalmazása korlátozott olyan esetekben, ahol a folyadék vagy a gázfázis valamilyen szilárd anyagot pl. füstgáznál pernyét tartalmaz, mert a töltet szűrőként működik és el­szennyeződik. Az ellenállás és így az üzemi költsé­gek növekednek. A turbulens diffúzió már nem növelhető lényege­sen újabb, különlegesebb formájú töltelék testek­kel, amelyek előállítása egyébként is drága. A gáz oldali anyagátadási ellenállás csökkentését és főleg a gázfázisban lévő szilárd szennyeződések leválasztási hatékonyságának növelését célozzák azok az ismert eljárások és berendezések, amelyek úszó, a folyádékfázis sűiaíségénél kisebb sűrűségű mozgó töltetet alkalmaznak, melyeknek szerepe a diszperz gázfázis darabolása a gázfázis felületének megújítása és a gázoldali turbulencia növelése. Ezt úgy valósítják meg, hogy a folytonos folyadékfázis­ban úszó (tehát a folyadékfázisnál kisebb sűrűségű) töltethalmazt alkalmaznak, melyek az átbuboréko­ló diszperz gázfázist emelkedésükben akadályoz­zák, a buborékokat újjáalakítják. Számos, ilyen a folyadékfázisban úszó töltetet alkalmazó eljárás és berendezés nyert alkalmazást az elmúlt KF-20 év­ben. Az ismert megoldásoknál mint megállapítható, a gázok abszorpciója, deszorpciója, nedves porle­választás és a gáz és porleválasztás hatékonysága nem kielégítő. Az ismert berendezések tág határok között nem terhelhetők az üzemi költségek na­gyobb növelése nélkül. A találmány célja a felsorolt hiányosságok kikü­szöbölése és az eddigieknél hatásosabb eljárás ki­dolgozása gázok abszorpciójára, deszorpciójára, nedves porleválasztásra és egyidejű gáz és pórlevá­lasztásra. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha az anyagátadás növelése érdekében mind a turbu'ens diffúziót, mind a felület növelését fokozzuk és a folyadék fázis keverését igen intenzíven valósítjuk meg, még­pedig oly módon, hogy a folytonos gázfázisban fluidizált töltetet alkalmazunk, amelyekre a folya­dékot diszperz fázisként rávezetjük. A találmány tehát eljárás gázok abszorpciójára, deszorpciójára, nedves porleválasztásra és egyidejű gáz és porleválasztásra, ahol is a gáz és folyadék fázist egymáshoz képest ellenáramban, töltettel rendelkező térbe vezetjük. A találmány lényege, hogy a gázfázissal a töltetet befogadó teret folyto­nosan kitöltve a töltetet fluidizált állapotba hozzuk és a folyadékfázist a gázfázissal fluidizált töltetre diszperz fázisként rávezetjük, majd a folyadékfázist alul folyadékzáron át, a gázfázist pedig felül elve­zetjük. A gázzal fluidizált töltetet alkotó testek a kiala­kuló folyadékfázist folya matosan aprítják, felületét 5 IC 15 2C 25 30 35 4C 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents