187167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati célú, új típusú polinukleáris vas(III)-vegyeskomplex hatóanyagú oldat előállítására

1 . 187 167 2 san semleges (nem ionos) polinukleáris nagy spin­számú vas(III) vegyeskomplex, melynek vas köz­ponti atomja laktobionát, acetát és hidroxidligan­­dumokat tart megkötve. Az injekciós oldat hatóanyagát képező vas­komplex egységes volta a vas oxidációs állapota és spinszáma az oldat gyorsfagyasztása útján előállí­tott jég Mössbauer (visszalökődésmentes y-sugár rezonancia abszorpció) színképével igazolható. A Mössbauer spektrum (3. ábra) kimutatja, hogy az előállítás során a vas(III) kis része redukálódik. Az a)-val jelzett spektrum vas(II)-mentes oldatban történt felvételt, míg a ó)-vel jelzett 4,7% vas(II)­­tartalmú oldatban történt felvételt mutat be. Mivel a keletkező vas(II)tartalom is a vegyeskomplex alakjában van jelen, az 5-6%-nál nem nagyobb mérvű redukció a biológiai hatást nem befolyásol­ja A Mössbauer paraméterek (vas/III): izomer elto­lódás: 0,45 mm/s fémvasra vonatkoztatva, kvadru­­polus felhasadás 0,83 (mm/s) egyértelműen mutatja az oxigén donoratomokhoz kapcsolódó nagy spin­számú vas(III) központi atomot. A tapasztalt vo­nalszélesség (0,57 mm/s) a polinukleáris komplex vasatomjai közel egyenértékű voltára utal. A vas(III) és vas(II) atomokhoz rendelhető spektrumrészletek intenzitása a vas(III): vas(II) arányt adja meg. A vas(II) vonalak paraméterei (izomer eltolódás: 1,18 mm/s, kvadrupólus felhasadás 3,20 mm/s) a komplexben kötött nagy spinszámú vas(II)-re jel­lemzőek. A találmány szerinti eljárással előállított oldatok vas(II) tartalma nem haladta meg az összvastarta­­lom 5,0%-át. A találmány szerinti eljárással készült injekciós oldat hatóanyagát képező komplexmolekula vas­tartalma (az egy molekulában elhelyezkedő vas központi atomok száma) az oldat összvastartalmá­­nak ismeretében (mely komplexometriásan mérhe­tő) az ozmózis nyomás értékéből számítható ki. A vastartalom oldatban tartásához minimálisan szükséges ligandumkoncentrációt tartalmazó (1,84 mol/dm3 vas, 0,46 mol/dm3 laktobionsav és utóbbi­val ekvivalens glukopiranóz dextrán-egység) injek­ciós oldat ozmózis nyomása 0,23 mol/dm3 komp­lexkoncentrációt mutat. A találmány szerinti eljárással előállított egy komplexmolekula tehát 8 vasatomot tartalmaz. Ez az oldat fiziológiai szempontból hipotoniás. Ezért célszerű az injekció előállításánál a szerves ligandu­­mot kis feleslegben (0,25-0,25 vasegység helyett 0,33-0,33 vas egységnyit) alkalmazni. így közel izo­­toniás, 400 mOsm-nál nem nagyobb ozmózis nyo­mású oldat nyerhető. A fenti vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a találmány szerint előállított injekciós oldat ható­anyagát képező polinukleáris vas(III) vegyeskomp­lex összetétele: Fe8L2D2Ac(OH)2, ahol L a laktobionát (vagy más cukorsav) ligan­­dum, D a dextrán egy glukopiranóz egysége, Ac az acetátion. A komplex molekulatömege a fenti összetételnek megfelelően 2226, vastartalma 20,13%. Analóg vizsgálatok alapján a találmány szerint előállított dextránmentes vasinjekció hatóanyagá­nak összetétele : Fe2LAc(0H)4 A fenti képletnek megfelelő molekula tömege 597,0, vastartalma 18,76%. A találmány szerinti eljárásban a kiindulási anyag vas(III)-acetát. A szilárd állapotban előállí­tott és tárolt vas(ÍII)-acetát azonban vízoldékony­­iágát (sőt ecetsavban való oldékonyságát) is elve­szíti. Ezért frissen lecsapott és anionmentesre mo­sott vas(III)-hidroxid-csapadék ecetsavban történő azonnali oldása útján előállított ecetsavas vas(lll)­­acetát törzsoldatot használunk kiinduló anyag­ként. Ebben oldjuk a vassal ekvivalens számított mennyiségű szerves ligandumokat. Az így nyert oldatból vízgőz-desztillációval távolítjuk el a kiin­dulási törzsoldattal bevitt ecetsavfelesleget és ezzel együtt a komplexképződés során szabaddá váló protonok és a vas-acetát anionja közötti reakció­ban keletkező ecetsavat. A vízgőz-desztillációt a megfelelő kémhatás beállásáig (pH = 4,5-5,0) kí­vánatos folytatni. Ezután vákuum-desztillációval az oldat a kívánt vastartalomnak (100 mg Fe/cm3) megfelelő térfogatra betöményítendő. A találmány szerinti eljárással kapott oldat meg­felelő sterilizálás után használható. A kész oldat­ban szükség esetén adjuváns hatású vízoldható adalékanyagok (pl. BI2 vitamin) oldhatók. Az olda­tok 0,1-0,2%-nyi tartósítószereket (például fenolt, benzilalkoholt, stb.) továbbá izotonizáló szereket (például nátriumklorid, szorbitol, stb.) tartalmaz­nak. A találmány szerint előállított oldat kémiai jel­lemzése a komplexometriás titrálással meghatáro­zott vastartalom, a potenciometriásan meghatáro­zott kémhatás (pH), a molaritást tükröző ozmózis nyomás, a vas központi atom oxidációs és spinálla­potát tükröző Mössbauer színkép, a vízgőz-desztíl­­lációt követő potenciometriás titrálással meghatá­rozott acetáttartalom és gravimetriásán mérendő szárazanyag-tartalom alapján történik. A találmány szerinti eljárással előállitott 30 per­cig 100 °C-on sterilizált injekciós oldat 100, 200 mg Fe/testsúly kg adagjait kétnapos szopósmalacok combizomzatába fecskendezve helyi reakció vagy mérgező hatás nem mutatható ki. A részletes kísérletet az alábbiakban ismertetjük : 1. Kísérleti elrendezés A vizsgálatokat nagyüzemi körülmények között tartott 7-8 hetes Tetra-S hibrid süldőkön végeztük. Egy preparátum tesztelésére mindig 12 állatot hasz­náltunk. Közülük az eredmények értékelésénél azonban a két legszélső variációt mutató egyedet mindig kihagytuk. A kísérlet előtti napon délután 4 órakor (amikor a kísérleti csoportok kialakítása megtörtént) meg­vontuk az állatoktól a takarmányt, az ivóvíz fo­gyasztás lehetőségét azonban meghagytuk. így a reggel 8 órakor kezdődő kísérletet 16 órás koplalás i 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents