187130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iridoid-glikozidok és szekoiridoid-glikozidok előállítására

1 187 130 . 2 eluálószer használata kíméletesebb feltételeket biz­tosít, mint az eddig használt eluálószerek, szekoiri­­doidok izolálása esetén pedig az etil-acetát bizo­nyult a legjobb eluálószernek. Végül a találmány alapja az a felismerés, hogy a szilikagél-oszlopról nyert aszperulozid-frakciók poliamid-oszlopon to­vább frakcionálhatók, és így a többkomponensű iridoidelegyek szétválaszthatok. Fentiek alapján a találmány tárgya eljárás iride­­id- és szekoiridoid-glikozidok izolálására. Az eljá­rást úgy végezzük, hogy a növényi anyagot felaprít­juk, víz és aceton vagy víz és alkohol elegyével extraháljuk. Az extraktumból a szerves oldószert betöményitéssel eltávolítjuk. A nyert vizes maradé­kot alumínium-oxiddal kevertetjük vagy rázatjuk, majd leszűrjük. A szűrletet bepároljuk, és a kapott maradékot vagy közvetlenül kromatografáljuk szi­­likagél-oszlopon metanol és aprotikus oldószer ele­gyével, vagy vízben feloldjuk, és intenzív keverés közben acetonnal hígítjuk, a kivált olajos anyagról a vizes-acetonos oldatot dekantáljuk, majd bepá­roljuk, és az így nyert maradékot kromatografáljuk az előbbi módon. A végterméket tartalmazó kapott eluátum-frakciókat egyesítjük, bepároljuk és kris­tályosítjuk, vagy kívánt esetben átkristályosítjuk. Kívánt esetben a szilikagél-oszlopról kapott eluá­tum-frakciókat poliamid-oszlopon vizes elucióval tovább frakcionáljuk, majd átkristályosítjuk. Ez utóbbi módszerrel izoláltunk Galium verumból egy eddig ismeretlen iridoid-glikozidot, melyet V,­­iridoidnak neveztünk el, és amelyet a (IV) képlet szemléltet. A találmány előnyös eljárása - a szekoiridoidok magasabb hozamú kinyerése érdekében - az, hogy a friss növény extrahálószereként vízzel korlátoltan elegyedő oldószert (célszerűen n-butanolt) alkal­mazunk, így a vizzel telítődő butanol extraháló­szerként való használata szekoiridoidok izolálására igen alkalmas, mert egyéb oldószernél kisebb mér­tékben oldja a szekoiridoidokat kísérő, főként cu­kor- és egyéb glikozidikus ballasztanyagokat, míg a szekoiridoidok jó oldószere. Ezen extraktum be­sűrítése után a klorofill zöme szűréssel eltávolítha­tó. Az etilacetátos, ill. n-butanolos fáziscserékkel az eddig ismert eljárásoknál jobb hozamban állítható elő a szekoiridoid-dús nyerstermék, melyből osz­lopkromatográfiás eljárás elhagyásával is, egyszerű átcsapással egységes, tiszta termék nyerhető. A találmány szerinti eljárásban kiindulási növé­nyi anyagként friss mélyfagyasztott vagy liofilezett drogot használhatunk. Az eljárás egyik előnyös foganatosítási módja szerint a drogot az extrakció­­hoz használandó oldószerben aprítjuk fel, így az extrakció hatásfoka meghaladja a 90%-ot. Az ext­­rakcióhoz a friss drogra számítva előnyösen 3-5- szörös mennyiségű extrahálószert használunk. Ext­rahálószerként víz és aceton, vagy víz és különböző alkoholok, például metanol, etanol, n-propil-alko­­hol vagy izopropil-alkohol elegyét használjuk 1 : 1 és 1 :6 közötti arányban, illetve n-butanolt. Az extraktum betöményítését 45 °C alatt végezzük. A flavonoidok és a klorofill eltávolítására felhasz­nált alumínium-oxid mennyisége a friss drog súlyá­ra számítva 5-30%-os, előnyösen 10%. Szilikagél­­oszlopot a bepárolt szűrési maradék súlyára szá­mítva 7-szeres mennyiségű szilikagélből készítünk. A szilikagél-oszlopon eluálószerként metanollal ke­vert aprotikus oldószert használunk. Aprotikus ol­dószerként aszperulozid-típusú iridoidok esetén kloroformot, diklór-metánt vagy diklór-etánt hasz­nálhatunk. A kloroformban és diklór-metánban mindig jelenlevő foszgén az iridoid-vegyületek bomlását okozhatja, ezért célszerű diklór-etánt használni. Szekologanin esetén az etil-acetát bizo­nyult a legelőnyösebb eluálószernek. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a követ­kezők: 1. Az izolálás során az iridoid-, illetve szekoiri­­doid-veszteség csekély. 2. A klorofill és az egyéb kísérő anyagok eltávolí­tása előnyösen kétféle módon is kivitelezhető: vagy egy lépésben történik alumínium-oxidos rázatás vagy kevertetés segítségével, így feleslegessé válik a munka'gényes és sok oldószer felhasználásával járó kirázás, vagy vízzel telített n-butanol kivonószer­ként való használatával az extraktumból butanol­­mentesités után (besűrítés) a klorofill nagyrésze a vizes oldatból kiszűrhető. 3. Az alumínium-oxidos rázatás és szűrés gyors, mindössze 30 percig tart. 4. A hidrofil vegyületektől acetonos hígítással megtisztított, iridoidot, illetve szekoiridoidot tar­talmazó oldat oszlopkromatográfiás tisztítása egy­szerű. 5. A szilikagél- és a poliamid-oszlop kombinálá­sa lehetővé teszi többkomponensű iridoid elegyek szétválasztását is. 6. Iparilag is könnyen kivitelezhető fáziscserék­kel, az etilacetátos-fázisból ismételt átcsapással sze­­kologanin-dús termék nyerhető. 7. A találmány szerinti eljárásban használható diklór-etán kíméletesebb eluálószer, mint a kloro­form vagy a diklór-metán. Ez utóbbiakban ugyanis mindig van foszgén, amely az iridoid-vegyületek bomlását okozza. 8. A felhasznált oldószerek, a szilikagél- és polia­mid-oszlop regenerálhatok. 9. Az oldószerfelhasználás lényegesen kisebb, mint az ismert eljárásoknál. A találmány szerinti eljárást a következő példák­kal szemléltetjük. 1. példa Aszperulozid izolálása Galium schulhesiiből (Rubiaceae család) 600 g friss növényi anyagot (föld feletti rész) liofi­­lizálunk. A liofilizett anyag súlya; 91,2 g. A drogot turmixgépen szárazon felaprítjuk, majd 3 x 1800 ml víz és aceton 1 : 6 arányú elegyével és 30,0 g kalcium-karbonáttal 1-1 óra hosszat vibrál­­tatjuk, végül vászonzsákban megszűrjük. A kivo­natot vákuumban 500 ml térfogatra 40 °C-on besű­rítjük, majd 60,0 g alumínium-oxiddal (Brock­­mann, forró vízzel kimosott 120 °C-on szárított) 15 percig rázatjuk. A szüredéket 3x120 ml vízzel mossuk. Az egyesített vizes oldatokat 40 °C-on vá­­kumban bepároljuk. 16,3 g olajat kapunk, amelyet víz-metanol elegyében feloldunk. Az oldott anya­got vákuumban rápároljuk 34,0 g szilikagélre 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents