186981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-elágazású alkil-tio-foszfát és ezt tartalmazó peszticid készítmények
6 186981 7 25 %-os porkészítmény 2,10 vagy 25 számú vegyiilet nátrium-lignin-szulfonát nátrium-lauril-szulfát Montmorillonit 25.0 súly % 1.5 súly % 1.5 súly % 72.0 súly % 5 100,0 súly % 90 %-os porkészítmény 2,10 vagy 25 számú vegyület 90,0 súly % nátrium-dibutil-naftalin- 10 szulfonát 0,5 súly % nátrium-lignin-szulfonát 3,5 súly % kaolin agyag 6,0 súly % 100,0 súly % A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek 1 ^ inszekticid aktivitását az alábbi vizsgálatokkal határoztuk meg. Helyi alkalmazási vizsgálatok ^ J A vizsgált vegyületet acetonban oldottuk és az oldatot annyi vízzel hígítottuk, hogy 200—5000 nanogramm/mikroliter koncentrációjú oldatot kapjunk. A vizsgált lárva háti második vagy harmadik mellkasi ^5 szegmensére 1-1 mikroliteres cseppet helyeztünk belőle és 24 óra múlva megvizsgáltuk a lárvára kifejtett toxikus hatást. A rovart elpusztultnak tekintettük, amennyiben nem tudta fenntartani magát és mozgása már nem irányított jellegű. Az elhullás százalékát ad- 30 tűk meg minden vizsgált vegyületre az I. Táblázatban, mexikói babbogár, déli sereghernyó, napraforgó poloska és déli gabona gyökérféreg esetében. 35 Levélre alkalmazás vizsgálatok A vizsgált vegyületet 0,25 % (oktil-fenoxi)-polietoxietanolt tartalmazó 5—10 ml acetonban oldottuk. Ezt az oldatot diszpergáltuk 90 % vizet, 9,75 % acetont és 40 0,25 % (oktil-fenoxi)-polietoxi-etanolt tartalmazó oldatban úgy, hogy a végső oldat 1250 ppm (súly/súly) aktív hatóanyagot tartalmazott. Bizonyos esetekben ebből az oldatból alikvot részt tovább hígítottuk vízzel és így különböző hatóanyagú koncentrációjú olda- 45 tokát áhítottunk elő. A vizsgált élő szervezetek és az alkalmazott technikák az alábbiak voltak: a borsótetű elleni (Ácyrthosiphon pisum [Harris]) aktivitást disznóbabon vizsgáltuk, melynek leveleit előzetesen kezeltük, mielőtt kifejlett levéltetveket tartalmazó fertőző ol- 50 dattal fecskendeztük le. A kétfoltos pók atka elleni aktivitást (Tetranychus urticac [Koch]) tarkababon vizsgáltuk, melynek leveleit kifejlett atkákkal való fertőzés után a vizsgált oldatba merítettük vagy azzal lefecskendeztük. Annak 55 megelőzésére, hogy a vizsgált rovarok a vizsgálati területről elmeneküljenek, az egész vizsgált növényt, vagy a szétvágott leveleket fedeles papírpohárba helyeztük. A vizsgálati anyagot 80 °C hőmérsékletű, 50 % relatív nedvességtartamlú helyiségbe vittük át és leg- 60 alább 48 óráig ott tartottuk. Ezután az elpusztult és élő rovarok számát és az elhullási százalékot meghatároztuk. Ezt adtuk meg a II. Táblázatban. Talajba keverési vizsgálatok déli gabona gyökérféreg maradó irtási aktivitásra vonatkozóan 100 ml 90 % vizet, 9,75 % acetont és 0,25 % (oktilfenoxi)-polietoxi-etanolt tartalmazó oldatban 335 ppm aktív anyag koncentrációjú oldatot keverünk termőtalajhoz olyan mennyiségben, hogy a kívánt aktív hatóanyag koncentrációt létrehozzuk. A vizsgált mintát tartalmazó edényt befedtük és a kívánt tárolási ideig (14—72 nap) tároltuk. A tárolási időszak végén minden mintatartó edényt 10 lárvával fertőztük és csírázó gabonamag gyökeret kevertünk hozzá, mint tápanyagot a lárvák számára. Azután a mintákat újra letakartuk és még három napig tároltuk, majd a mortalitás százalékot meghatároztuk. A talajminták vizsgálatról vizsgálatra változtak. Néhány vizsgálat esetében „szintetikus talajt” alkalmaztunk, ami 1 rész termőtalajt, 1,5 rész homokot és 1,5 rész vermikulitot tartalmazott. Más esetekben különféle termőtalajokat alkalmaztunk. A vizsgálat célját illetően nem kívántunk különbséget tenni az egyes talajtípusok között. A vegyületek maradó aktivitását a III. Táblázatban foglaltuk össze. A vegyületek kiváló maradó aktivitást mutattak gabona gyökérféreg ehen. Talajba keverési kísérletek fonalféreg irtás és fitotoxikusság meghatározására Valamennyi anyagot készítmény formájában vizsgáltuk, fonalféregirtó hatás szempontjából. A kiszerelési forma standard : 5 súly % porkészítmény volt, ami 5 rész aktív hatóanyagot (100 %-os töménységű) 95 rész bázisanyagot tartalmazott, a bázisanyag 96 % agyagot, 2 % fokozottan tisztított nátrium-lignin-szulfonátot (100 %-os) és 2 % porított nátrium-alkil-naftalin-szulfonátot tartalmazott. A keveréket finom porrá őröltük. A fenti módon előállított készítmény fonalféregirtó aktivitását a gyökérkötő fonalféreg (Meloidogyne incognita) ellen az alábbi módon határoztuk meg: Paradicsompalántákat, melyek két valódi levéllel rendelkeztek, gőzzel sterilizált, homokot tartalmazó, 15,24 cm átmérőjű agyagcserepekbe ültettünk. Egy héttel a beültetés után fonalféreggel fertőzött paradicsomgyökér reszeléket, melyen teljesen kifejlett tojástömegek voltak, helyeztünk három lyukba a beültetett palánta köré a földbe, majd a lyukakat földdel betemettük. A növényeket ezután hagytuk növekedni (6—7 hétig az inokulálás után), amíg teljesen kifejlett tojástömegek keletkeztek. Inokulum készítés A fertőzött paradicsomgyökereket, amelyek tojástömegeket tartalmaztak, folyó vízben megtisztítottuk és rövid darabokra vágtuk, majd vízben elektromos keverővei 30 percig aprítottuk. A feldarabolt gyökereket üveggyapotban lévő, mosott homokra öntöttük, a sík 4
