186980. lajstromszámú szabadalom • Füstölőszerkészítmény és e füstölőszerkészítménnyel kezelet élelmiszerburkolat
6 186980 7 Az „abszorpciós tényező” mértéke a burkolatban foglalt élelmiszertermék füstölt színének, azaz a találmány szerinti burkolat színezőképességének. A burkolat kátránytartalmának mértéke szárazállományú rostos erősítéssel vagy anélkül készült burkolatok esetében az „ibolyántúli fényelnyelő-képesség”, gélállományú rostos erősítés nélküli burkolatok esetében pedig a „homályossági érték”. A találmány szerinti kátránymentesített folyékony füstölőszert több, különböző módszerrel állíthatjuk elő, amelyek nem tartoznak a technika állásához és amelyek nem képezik a szabadalom tárgyát. Egyik célszerű módszer, amelyet fentebb idézett, 62 358. alapszámú Egyesült Államok-beli szabadalmi bejelentésünkben közöltünk, abban áll, hogy a kereskedelmi forgalomban beszerezhető cseppfolyós füstölőoldatot részlegesen közömbösítjük egy magas pH-értékű alkatrész elegendő mennyiségével elkeverve, amikor is a folyékony füstölőszer pH-értéke 4 fölé emelkedik. így egy kátrányban dúsabb és egy kátránymentesített, folyékony frakció képződik, ezt elválasztjuk és az utóbbi alkotja a találmány szerinti, kátránymentesített, vizet tartalmazó, folyékony füstölőszert. Ezzel a módszerrel nyert készítményt a következőkben „közömbösítési eljárással” előállított folyékony füstölőszemek nevezzük. A találmány szerinti kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszer előállításának egy másik alkalmas módszerét írja le a 4 431 032 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás, amelynek idetartozó részét az alábbiakban ismertetjük. Ez a módszer, amelyet a következőkben „szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárásnak” nevezünk, azon megfigyelésen alapszik, hogy ha egy kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszert magas pH értékű alkatrésszel keverve közömbösítünk, akkor a közömbösítési hő a folyadék hőmérsékletét 20 °C körüli környezeti hőmérsékletről akár 55—60 °C-ra is megnövelheti, és az így kapott, és legalább részben közömbösített, folyékony füstölőszer fajlagos festési és/vagy fényelnyelő-képessége némileg csökken a hőmérséklet emelkedése következtében. Ez a csökkenés részben elkerülhető úgy, hogy a hőmérsékletet kb. 40 °C alatti hőmérsékleten tartjuk a közömbösítési művelet során. Az ezzel a módszerrel nyert folyékony füstölőszert a továbbiakban a szabályozott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárás segítségével előállított folyékony füstölőszemek nevezzük. A találmány szerinti kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszer előállításának egy további alkalmas módszerét írja le a 4 431 033 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás, amelynek ide vonatkozó részét az alábbiakban ismertetjük. Ennek az eljárásnak a során egy kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszert, amelynek fajlagos fényelnyelő-képessége 340 nm hullámhosszon legalább 0,2 körüli érték, érintkezésbe hozunk egy folyékony, vizes füstölőszerrel nem elegyedő szerves oldószerrel 1:1 és 65:1 határok közötti térfogatviszonyban az egyes alkatrészektől függően, az extrakcióra alkalmas feltételek között. így egy kátrányban dús oldószerfrakciót és egy kátránymentesített, folyékony füstölőszer-frakciót kapunk. Ezeket a frakciókat elkülönítjük, és az utóbbi frakció képezi a találmány szerinti kátránymentesített, vizes, folyékony füstölőszert, amelyet a továbbiakban „oldószeres extrakciós eljárással” nyert folyékony füstölőszemek neveztünk. Ä fenti eljárásokkal előállított termékek jellemzői azonosak e találmány tárgyát képező füstölőszerek jellemzőivel. A kátránymentesített, folyékony füstölőszert úgy juttathatjuk a cső alakú burkolat külső felületére, hogy a burkolatot a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítményt tartalmazó fürdőn vezetjük át, a füstölőszerrel átitatjuk, áztatjuk a burkolatot, majd a fölös, folyékony füstölőszert eltávolítjuk úgy, hogy a burkolatot préshengerek között vezetjük át, elegendő időn keresztül, hogy a kívánt mennyiségű, színező és ízalkatrészek beágyazódjanak a burkolatba. Eljárhatunk úgy is, hogy a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítményt kívülről, az áztatástól eltérő módszerekkel, például permetezéssel, hengerelő bevonással vagy ezekhez hasonló módszerek segítségével juttatjuk a burkolatra. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítményt a burkolat belső felületére juttatjuk, számos, jól ismert eljárás valamelyikének segítségével, amelyeket a 4 171 381 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi bejelentés ismertet. Hyen eljárások például a szemcsés vagy buborékos bevonás, permetezés, továbbá bevonás lefűzés közben. A lefűzés végezhető a szokásos módszerekkel, vagy lefűzés előtt a termék megszárítható és/vagy megnedvesíthető olyan víztartalomig, amely a lefűzésre és/vagy további feldolgozás céljára megfelelő. Az előnyösen külsőleg alkalmazott, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel végzett kezelés utáni szokásos szárítás és/vagy nedvesítés szükségessége a burkolat típusától %g-Megjegyezzük, hogy az a kátránymentesített, folyékony füstölőszer, amellyel a burkolat felületét bevonjuk — akár külsőleg, akár belsőleg végezzük a bevonást—nem csupán a felületi bevonat szerepét játszsza. A füstölőszer íz-, szín- és illatalkatrészei, amellyel a felületet bevonjuk, behatolnak a burkolat cellulózos szerkezetébe, amidőn a cellulóz a füstölőszeroldatot felszívja. A burkolat keresztmetszetének megfigyelése azt mutatja, hogy a burkolat falának színe annak keresztmetszetén át fokozatosan változik, úgyhogy a kezelt felületnek sötétebb a színe, mint a burkolat falának ellentétes oldalán. Ennek megfelelően leírásunkban a „bevonat” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy a burkolat falát a füstölőszer komponensei nemcsak bevonják, hanem ezek a komponensek a burkolat falába be is hatolnak. A találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmények további, olyan alkotókat is tartalmazhatnak, amelyek célszerűen felhasználhatók azon cső alakú cellulózos élelmiszer-burkolat kezelésére, amelyre a füstölőszer komponenseit felvisszük. Ilyenek például a glicerin és/vagy propilénglikol, amelyek felhasználhatók nedvesítő- vagy lágyítószerekként. Egyéb olyan alkatrészek, amelyeket élelmiszer-burkolatok gyártása, illetve további kezelése során általában felhasználunk, így például cellulóz-éterek és ásványolaj, kívánt esetben szintén jelen lehetnek a burkolatban. Adott esetben olyan szereket, amelyek megkönnyítik a burkolat leválasztását az élelmiszertermékekről 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
