186980. lajstromszámú szabadalom • Füstölőszerkészítmény és e füstölőszerkészítménnyel kezelet élelmiszerburkolat
26 186980 27 során az összes kátrányos alkatrészek oldhatatlanná válnak. A folyékony füstölőszerrel kezelt, száraz állományú burkolat esetében, a füstölőszer nyilvánvalóan nem hatol be a burkolat külső felületébe, és a homályossági érték mérésekor, a vizes áztatás során lemosódik. Ennek megfelelően a homályossági érték nem alkalmas a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt szárazállományú burkolatok jellemzésére. Példaként megemlítjük, hogy nincsen különbség a kátrányt tartalmazó és kátránymentesített „Royal Smoke AA” füstölőszerrel kezelt szárazállományú burkolat között, körülbelül 1,55 mg/cm* burkolatfelületen lévő füstölőszer töltés esetében. A kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt, gélállományú burkolatok homályossági értékkel való jellemzése megkívánja olyan, folyékony füstölőszerek alkalmazását is, amelyek összes savtartalma legalább 10 súly% körüli érték. Ennél alacsonyabb savtartalmú füstölőszerek nyilvánvalóan nem tartalmaznak elegendő kátrányt ahhoz, hogy mérhető különbséget hozzanak létre a kátrányt tartalmazó és kátránymentésített füstölőszerrel kezelt burkolatok homályossági értékében. Ezt olyan vizsgálatokkal mutattuk ki, amelyek során a burkolatot egyrészt a kereskedelemből beszerzett, kátrányt tartalmazó, másrészt kátránymentesített „Royal Smoke B” folyékony füstölőszerrel kezeljük, úgyhogy körülbelül 2,17 mg/cm* töltést juttatunk a burkolat felületére. A „Royal Smoke B” összes savtartalma kb. 8,5—9,0 súly% (lásd az 1. táblázatot); a burkolatok e két típusának homályossági értéke között nem volt érzékelhető különbség. A 12. táblázatból nyilvánvaló, hogy a kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, füstölőszerrel kezelt, cellulózos burkolat átlagos homályossága alapvetően magasabb, mint a találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat átlagos homályossága. A megvizsgált, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt három típus közül a legmagasabb átlagos homályosság értéke 7,6% és ez 71%-a a kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolatok átlagos homályosságának. A másik két burkolati típus átlagos homályossága 62%-a a kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat átlagos homályosságának, és ez jól mutatja, hogy a legelőnyösebb felső határérték 70% körüli értéknél kevesebb. Mivel a homályossági érték, mintáról mintára némileg változik, hangsúlyozzuk, hogy a találmány szerinti burkolatok homályossági értékei legalább tíz minta vizsgálatának számtani középértékén alapszanak. Az átlagos homályossági értékek függenek továbbá a burkolat átmérőjétől is, és az átmérő fokozódásával a homályossági értékek növekszenek, a vastagabb burkolati fal következtében. Az átlagos homályosság abszolút értéke az összes savtartalomtól (és fajlagos fényelnyelő-képességtől) is függ, továbbá a burkolatba ágyazódott füstölőszer mennyiségétől. Általában azonban a találmány szerinti, cellulózos burkolatok átlagos homályossága lényegesen alacsonyabb, mint a kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszerrel kezelt cellulózos burkolatoké, még abban az esetben is, ha füstölési színt és füstölési ízt adó képességük a burkolt élelmiszertermékekben egyenértékű körülmények közötti előállítás során körülbelül azonos. Ez a viszony jól mutatja találmány szerinti kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt cellulózos burkolatok és a kereskedelmi forgalomból beszerzett, folyékony füstölőszerrel kezelt burkolat közötti kémiai és funkcionális különbséget. A homályosság vizsgálata csupán a találmány szerinti, nem rostos cellulózos burkolatok jellemzésére használható. Ennek oka az, hogy a rostos burkolatok mindig homályosak, és homályossági értékük nagyon magas, így például a körülbelül 70 mm átmérőjű, nem kezelt, rostos burkolatok esetében mintegy 97,5%. 11. példa Ebben a példában ismertetett kísérlettel igazoljuk, hogy a találmány szerinti füstölőszer-készítmények alkalmazásával a burkolatok kezelése során, a csökkent kátránytartalom következtében nem mutatkozik kátránylerakódás. A szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési eljárásával előállítunk négy, kátránymentesített, folyékony füstölőszermintát a kereskedelmi forgalomból beszerzett, „Charsol C—12” nevű füstölőszeroldatból kiindulva. (Fajlagos fényelnyelő-képessége kb. 0,5 340 nm hullámhosszon, kb. 2 pH érték mellett.) A mintákat lényegében a 2. példa szerint készítjük, annak kivételével, hogy mindegyiket különböző pH értékig közömbösítjük, így a kapott, kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítmények mindegyükének fényáteresztő-képessége különböző. A 13. táblázatban összefoglaljuk a kátránymentesített, folyékony füstölőszerminták pH értékét és fényáteresztő-képességét. 13. táblázat A minta sorszáma pH érték A fényáteresztőképesség százalékos értéke 1 4,69 20,8 2 4,60 50,2 3 4,70 61,3 4 4,95 84,3 Kontroll 5,92 92,0 Az így készített mintákat gélállományú, nem rostos, frankfurti burkolatra visszük 15,5 glm* mennyiségben és a felvitel során megfigyeljük, hogy jelentkeznek-e kátrányfoltok a burkolaton, és lerakódik-e kátrány a szárítóberendezésben és ennek préshengerein. E megfigyelések eredményeit foglalja össze a 14. táblázat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 14
