186952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált pirimidin-on-származékok előállítására

8 186952 9 a Hl antagonista megvédett a sokktól, az intenzív gyomormirigyműködés összes tünete megfigyelhető: a boncolás után szabad szemmel megfigyelhető a fel­­puffadt gyomor, rendellenes tartalommal, a nyálka­hártyán mindenütt durva felületű, élénkvörös foltok észlelhetők, amelyek az elroncsolódott mirigyek helyét mutatják. Sok ismert szerotonin-antagonista vegyület — például a metiszergid, ciproheptadin, cinanszerin, miaszerin, pipamperon, spiperon, pizotifen és meter­­golin teljesen megvédi az állatokat a cianózistól és a sokktól, valamint a gyomormirigyek károsodását és a természetellenes gyomorpuffadást is kivédi. A 2. táb­lázatban közöljük néhány (I) általános képletű vegyü­let azon dózisát (mg/kg-ban kifejezve) , amely az álla­tok 50%-át teljesen megvédi a gyomorpuffadástól (ED60-érték). Patkányok farokartériájára, kifejtett szerotonin-hatás an­­tagonizálása 210—235 g súlyú, éheztetett hím patkányok farok­artériáját vizsgáljuk a tesztben. Minden artériából két helikális, 5—6 cm hosszú, 2 mm széles csíkot prepará­lunk és a csíkokat függőlegesen egy 100 ml oxidált Krebs—Henseleit-féle oldatot tartalmazó szerv-fürdő­be állítjuk. A szerv-fürdőhöz 40 mg/ml szerotonint adva 2 perces kezeléssel az artéria-csíkok közel maxi­mális összehúzódását idézzük elő, a kísérletet 10 per­cenként megismételjük. Az összehúzódás mértékét a szerotonin-adagolás előtt és 5 perccel az adagolás után határozzuk meg. Kimosás után az antagonistát adjuk háromszor, és megfigyeljük, hogy az összehúzódás újra helyreáll-e és normál mértékű lesz-e. A 2. táblázatban közöljük a fenti tesztben az (I) általános képletű vegyületek és savaddíciós sóik EDS „-értékeit, ng/ml-ben kifejezve. Jelen esetben ED50- értéken azt a minimális vegyületkoncentrációt értjük, amely legalább 50%-kal csökkenti a normális mértékű kontrakciót. Tengerimalac-gégepreparátura szerotonin-indukálta ösz­­szehúzódásának gátlása 400—500 g súlyú, egy éjszakán át éheztetett tengeri­­malacból 5 mm széles gégedarabokat preparálunk és 2 g-onként egy 100 ml-es tyrode-fiirdőbe helyezzük, a fürdő 95% oxigén- és 5% széndioxidgáz elegy ével 33 °C-on telítve van. Az összehúzódás mértékét izomet­­riásan mérjük (Statham UC2, JSI transzduktor kiegé­szítő, Kipp BD-9 kiíró szerkezet). Szerotonin-kapszulát (0,31 mg/1, 8 perces érintkezési idő) adunk a fürdőbe 30 perces időközökben, az antagonista vegyülettel tör­ténő inkubálás előtt, és 30 perces inkubálás után. Az antagonista vegyület jelenlétében mutatott biológiai választ az antagonista nélküli válasszal hasonlítjuk össze. (A készítmény nem volt alkalmas idő-aktivitás összefüggések meghatározására.) A 2. táblázatban kö­zöljük az ED5 „-értékeket, amelyek azon antagonista­­koncentrációkat jelentik, amelyek az agonista (szero­­tonin) hatását 50%-kal csökkentik. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általá­nos képletű vegyületek hisztamin-antagonista hatását a következő tesztekkel kívánjuk bizonyítani, amelyek­ben a hisztamin hatását az (I) általános képletű vegyü­letek kivédik. .4 48180 jelű vegyület patkányokra kifejtett halálos hátú­mnak kivédése A 48/80 jelzésű vegyület (a 4-metoxi-N-metil-fenetil­­imin és formaldehid kondenzálásával kapott oligome­­rek elegye) erőteljes hatású hisztamin-felszabadító ve­gyület, amelynek hatását az Int. Arch. Allergy, 13, 336 (1958) irodalmi helyen közölték. A 48/80 jelzésű vegyület által okozott halálos keringési zavaroktól való védelem módot ad a vizsgált vegyületek antihisz­­tamin-hatásának kvantitatív kiértékelésére. Wistar tenyészethez tartozó, 240—260 g súlyú, hím patkányo­kat használunk a kísérletben. Egy éjszakán át tartó őheztetés után a patkányokat laboratóriumi körülmé­nyek közé helyezzük (21 +1 °C, 65 ±5% relatív pára­­tartalom). A patkányokat szubkután módon vagy szájon ke­resztül a vizsgálandó anyaggal vagy az oldószerrel (0,9%-os nátrium-klorid-oldat) kezeljük. Egy órával a kezelés után az állatoknak intravénásán 0,5 mg/kg dózisban (0,2 ml/100 g testsúly) frissen desztillált víz­ben oldott 48/80 jelzésű vegyiiletet adunk. A kontroll kísérletben — amelyben 250 db oldószer­rel kezelt állatnak adunk intravénásán 48/80 jelzésű vegyiiletet a fenti dózisban — az állatoknak legfeljebb 2,8%-a élte túl 4 órával a kezelést. Ezért ez a kontroll alkalmas a vizsgálandó vegyületek védőhatásának ki­mutatására. A 2. táblázatban közöljük az (I) általános képletű vegyületek és savaddíciós sóik EDS „-értékeit, mg/kg­­ban kifejezve, a fenti tesztben. Ebben az esetben az ED5 „-érték azt a legkisebb szubkután adott dózist je­lenti mg/kg-ban kifejezve, amely az állatok 50%-át megvédi a 48/80 jelzésű vegyület halálos hatásától. Az (I) általános képletű vegyületeket és farmakoló­­giailag elfogadható sóikat farmakológiai hatásuk kö­vetkeztében különböző pszichés betegségek kezelésére, valamint az olyan betegségek kezelésére lehet alkal­mazni, amely betegségek keletkezésében a szerotonin felszabadulása meghatározó jelentőségű, például a hör­gőhöz tartozó szövetek, vérerek, artériák és vénák szerotonin-indukálta összehúzódásának gátlására. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek ezenkívül nyugtató-, szorongást )ldó-, agresszivitást csökkentő, stresszt oldó, izomvédő is szív- és érrendszert védő hatású szerként is használ­hatók, ennek következtében alkalmazhatók melegvérű illatokban a stresszhatás kivédésére, például szállítás közben vagy hasonló helyzetben. Az (I) általános kép­­!etű vegyületek ezenkívül az endotoxinok által okozott ?okk kivédésére és hasmenés ellen is használhatók. Az (I) általános képletű vegyületeket különböző gyógyszerkészítmények alakjában lehet használni. A találmány szerinti eljárással úgy készítjük el a gyógy­szerkészítményeket, hogy az (I) általános képletű ve­gyiiletet szabad bázis vagy savaddíciós só formájában gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal alaposan ^keverjük. A hordozóanyag minősége a kívánt gyógy­­fzerkészítési formától függ. A gyógyszerkészítménye­ket előnyösen egységdózis formában alkalmazzuk, orá­­isan, rektálisan vagy parenterális injekció formában. Orálisan adható dózisformák készítése esetén bármi­­yen gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagot alkal­mazhatunk; például vizet, glikolokat, olajokat, alko-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents