186929. lajstromszámú szabadalom • Magbetétes nagytömörségű raffolt burkolat élelmiszerekhez és eljárás előállításához
35 186929 36 mivel ez a kereskedelmi gyakorlatban megkönnyíti a felhasználást. Ez a csomagolás hosszirányú méretváltozás lehetőségét kismértékben korlátozza. A magbetét nélküli 70, 80 és 100-as méretű mintákat a raffológépről levéve közvetlenül polivinilklorid fólia borításba helyeztük, amely csak kis mértékben korlátozza a szál hosszirányú méretváltozását. Ez az eljárás szintén meghonosodott a kereskedelmi gyakorlatban. A magbetétes mintáknál a magbetétek kemény polivinilklorid anyagból készültek. A 43, 47 és 60-as méretű burkolatnál a magbetét külső átmérője 31,2 mm falvastagsága pedig 1,27 mm volt. A harmonikaszerű hajtogatást (raffolás) után a magbetétes mintákat a tüskéről hosszirányban olyan magra toltuk át, amely egytengelyűén helyezkedett el a raffolótüske kisebb átmérőjű végénél, oly módon ahogy ezt a 3. ábrán bemutattuk. Ezután a raffolt burkolatot a magon a kívánt tömörítési viszonyra tömörítettük a rúd egyik vége felől ható erővel, majd a terméket a tüskéről lehúztuk. Ezután a magbetétes mintákat olyan tömörítési viszonyra tömörítettük, mint a magbetét nélkülieket. Miután a mintákat a tüskéről levettük, a magbetétes raffolt burkolatokat a 6. ábrán látható 35 tartó tárcsák és 39 karimák segítségével a magbetét két végén rögzítettük, hogy a hét napos pihentetési idő alatt a lehúzott burkolat szál hossza ne változzék. Ez a hosszirányú méretkorlátozás a magbetét nélküli burkolat szálaknál gyakorlatilag nem volna hasznosítható, mert ezek a rudak az adott körülmények között vagy elgörbülnének, vagy belső méretük megváltozna, azaz keresztmetszet csökkenés állna be, és így nem lehetne többé a töltőcsőre illeszteni. A háló, vagy a műanyag fólia alkalmazása a magbetét nélküli rudaknál alig csökkenti a hosszirányú méretváltozást. A szál hosszúságot megmértük, mind magbetétes mind magbetét nélküli mintáknál a lehúzás előtt, majd ismételt mérést végeztünk a 7 napos pihentetés után. Ezen mérési eredményeket a 12. ábra szemlélteti, amelyen a 43, 47 és 60-as méretű rostos erősítésű burkolatok mérési eredményeit szemléltetjük. A 13. ábra a 70, 80 és 100-as méretű rostos erősítésű burkolatok mérési eredményeit szemlélteti, ahol a tömörítési viszonyt ábrázoltuk a burkolat kiterített szélességi méretének függvényében. Mind a 12. és 13. ábrán az alsó görbe a magbetét nélküli raffolt, tömörített szálak adatait szemlélteti 7 napos pihentetés után. A középső görbe a magbetétes raffolt és tömörített burkolat szálak adatait szemlélteti ugyancsak 7 napos pihentetés után, míg a legfelső görbe (szaggatott vonal) a magbetétes raffolt és tömörített szálak viszonyait rögzíti közvetlenül a tömörítést követően. Az utóbbi adatot abból a meggondolásból szemléltetjük, mert ezen adatok találmányunk szerint elérhető clyan viszonyokat adnak, amelyeket az ismert magnélküli raffolt rudaknál egyáltalán nem lehetett megvalósítani. így például a magbetétes termékek tömörítését követően a szál két átellenes végének lehúzás előtti rögzítése - pl. két határoló gyűrűvel - biztosítja azt, hogy a kezdeti és a végső tömörítési viszony változatlan maradjon anélkül, hogy a burkolat szál egyéb tulajdonságai megváltoznának. Példaként említjük a minimális furatméret csökkenést, mert a tömörített burkolat szálat a radiális irányú befelé ható erők ellen a mag jól \édi. Ha egy magbetét nélküli szálnál kcz\etlenül a lehúzás után rögzítőelemet alkalmaznánk a hosszirányú méretváltozás megakadályozására a kezdeti legmagasabb tömörítési viszony ugyan megmaradna, azontan egy olyan belső furatméret csökkenés ] épne fel, amely nagyobb lenne, mintha nem alkalmaztak volna hosszirányú rögzítést. Minthogy a gyakorlatban az optimális eredmény elérése érdekében a lehető legkisebb átmérőjű raffolótüskét alkalmazzuk, (ennek okait fentebb már vázoltuk) a pótlólagos befelé ható radiális irányú méretnövekedés riinden valószínűség szerint olyan átmérőváltozást okozna, amelynek eredményeképpen a burkolat belső furatmérete túl kicsi lenne a töltőcsőhöz képest. Részletesebben elemezve, a 12. ábra szerinti a 7 napos pihentetés utáni tömörítési viszonyok összehasonlításából az adódik a 43, 60-as méretű (rostos burkolatok) magbetétes és magbetét nélküli burkolóanyagoknál (lásd a két alsó görbét), hogy nár 43-as méretnél is előnyös hatást lehet negfigyelni, itt ugyanis a tömörítési viszonyok különbsége kb. 78-60, vagyis a tömörítési viszony kb. 30%-al javult, ha nagbetétet alkalmaztunk. A legnagyobb méretű javulást a 60-as burkolatnál tapasztaltuk, ahol a különbség 129-79, azaz a nagbetétes terméknél a tömörítési viszony 63%-al javult. A maximális javulást a magbetétes, raffolt tömörített burkolatrudaknál a 7 napos pihentetés után mért adatok szerint (legalsó görbe) a legmagasabb kezdeti tömörítési viszonyok esetében figyelhettük meg (a felső szaggatott vonal jelzi). Példaként említjük, hogy a 43-as méretű burkolatnál a különbség 97-60, vagyis 62%-al nagyobb a tömörítési viszony, míg a 60-as méretű burkolatnál a különbség 146-79 és ez kb. 85%-al magasabb tömörítési viszonyt jelent. A magbetétes és magbetét nélküli raffolt, -ostos burkolóanyagból készült 43, 47 és 30-as méretű minták tömörítési hatékonyságának és tömöritési viszonyának összehasonlítását a következő táblázat mutatja: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 19
