186929. lajstromszámú szabadalom • Magbetétes nagytömörségű raffolt burkolat élelmiszerekhez és eljárás előállításához
31 186929 32 b) a magbetét nélküli terméket, amelynek raffolása és tömörítése az "a" szerinti feltételek alapján történt, c) a legmagasabb tömörítési viszony a magbetét nélküli terméknél, amely ugyancsak kielégíti az azonos ejtési vizsgálatból adódó minimális átmérő követelményeit; Minta qjtési vizsgálat tömörítési viszonyszám tömörítési hatékonyság a) magbetétes termék 12,7 mm 124 0,66 b) magbetét nélküli termék 11,7 mm 116 0,54 c) magbetét nélküli termék 12,7 98 0,44 A fenti adatok azt mutatják, hogy az ejtési vizsgálat a tömörítési viszony és a tömörítési hatékonyság az a minta esetén mindig nagyobb, mint a b mintánál. Emellett a b minta elfogadhatatlan minőségű terméket adott, mert a rúd befelé irányuló méretváltozása oly mérvű volt, hogy a minimális ejtésivizsgálat követelményei nem voltak kielégíthetők. Felismerve a b minta esetében 'jelentkező méretelégtelenséget, a c termék volt a legjobb minőségű magbetét nélküli burkolatnál, amely még megfelelt az alkalmazás feltételeinek. Összehasonlítva: az a minta tömörítési viszonya 26%-al jobb, mint a c mintáé, tömörítési hatékonysága pedig 50%-al előnyösebb. X. példa A IX. példához hasonló kísérleti feltételek között további vizsgálatokat végeztünk 25-ös méretű, 3 különböző nagyságú rostos erősítés nélküli cellulózalapanyagú burkolattal. Felhasználtunk 17-es méretű, azaz 15,5 mm felfújt átmérőjű és 0,025 mm falvastagságú, továbbá 21-es méretű, azaz 18,5 mm felfújt átmérőjű és 0,025 mm falvastagságú, továbbá 27-es méretű, azaz 22,6 mm felfújt átmérőjű és 0,025 mm falvastagságú burkolatokat. A IX. példában említett vizsgálattal szemben, ahol azonos burkolat hosszakból kiindulva különböző hosszúságú raffolt szálakat állítottunk elő, a tömörítési viszony függvényében, a X. példa esetében végzett kísérleteink folyamán a burkolat hosszúsága volt különböző és azokból készítettünk kb. azonos hosszúságú raffolt szálakat. (A 7 napos pihentetés utáni méreteket figyelembe véve). A 17-es méretű burkolatnál a végső szálhoz kb. 406 mm, a 21-es és 22-es méretű burkolatok esetiben kb. 511 mm-nek adódott. A X. példa vizsgálatai még abban különböznek a IX. példáéhoz képest, hogy nem a jelen találmány szerint alakítottuk ki a 17, 21 vagy 27-es méretű magbetéttel ellátott szálakat. Egy másik vizsgálatnál azonban olyan magbîtétes, nagytömörségű, raffolt, cellulózalapanyagú burkolatot készítettünk a 21-es méretű burkolatból, amelyeknek paraméterei a következők voltak: tömörítési viszony 119,8; tömörítési hatékonyság 0,66; a magfarat belső mérete 10,56 mm. Ezen találmány szerinti magbetéttel ellátott raffolt burkolat szálakat illeszteni lehetett egy 10,3 mm külső átmérőjű töltőcsőhöz. A 10. és 11. ábrákon látható (és erre későbbiek során részletesebben kitérünk), hogy a 21-es méretű magnélküli raffolt burkolat szálak nem felelnek meg ezen követelményeknek és nem érhető el az ismert módon raffolt szálak esetén a kívánt eredmény. A fent vázolt különbségek kivételével a 17, 21 és 27-es méretű magbetét nélküli nagytömörségű raffolt szálakat ugyanolyan eljárással állítottuk elő, mint a 25-ös méretű magbetét nélküli raffolt burkolat szálakat. A szálakat lehúztuk a tüskéről, majd 7 napig pihentettük a hosszváltozást megakadályozó határolók nélkül. Ezt követően a burkolat szálakat ej tóvizsgálatnak és alaktartósági mérésnek vetettük alá. A kapott értékeket a 10. ábra (ejtővizsgálat) és 11. ábra (alaktartósági vizsgálat) görbéi mutatják a tömörítési viszony függvényében. A 10. ábra alapján látható, hogy ugyanúgy, mint a 25-ös méretű burkolatnál (lásd 'a 8. ábrát) az ejtési vizsgálat rúüátmérője mindhárom méret esetében erősen csökken (a csökkenés lényegében egyenletes) a rövekvő tömörítési viszonnyal. A 17-es méretű burkolat esetében a minimálisan elfogadható rúdátmérő 9,1 mm (lásd a szaggatott vízszintes vonalat), úgy, hogy az ejtési vizsgálat szempontjából a maximálisan elérhető tömörítési viszony az ismert magbetét nélküli raffolt szálak esetében 1b. 80. Hasonlóképpen a 21-es méretű burkolatnál a maximálisan elfogadható ejtőrúd átmérő 10,4 mm, ami megfelel maximálisan I8-as tömörítési viszonynak. Végül a 27-es méretű burkolatnál a minimálisan elfogadható rúdátmérő 13,5 mm, minek következtében a maximálisan elérhető tömörítési v iszony a magbetét nélküli raffolt szál esetében kb. 130. A 11. ábra görbéi a tömörítési viszony függvényében az alaktartóságot tüntetik fel, beleértve azt a korábbiakban említett \áratlan tényt, hogy a tömörítési viszony felső tartományában minden burkolat méretrél csökken az alaktartóság a tömörítési viszony növekedésével. A 17-es méretű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 17
