186884. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azol-származékokat tartalmazó gombaölő és növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 186 884 2 B. példa Búza barnarozsdával szembeni hatékonyság Cserepekben nevelt, „Caribo” fajtájú búzanövényék leveleit bepermeteztük a barnarozsda (Puccinia recondita) spóráival. Ezután a cserepeket 24 órára 20-22 °C hőmérsékletű, 90-95% páratartalmú kamrába helyeztük. Ezalatt az idő alatt a spórák kicsíráztak és behatoltak a levélszövetbe. A megfertőzött növényeket ezután a szárazanyagban 80% hatóanyagot és 20% ligninszulfonátot tartalmazó, 0,025, 0,006 és 0,0015 sú!y%-os vizes permetlevekkel csuromvizesre permeteztük. A permetlé megszáradása után a növényeket 20-22 °C hőmérsékletű és 65-70% relativ páratartalmú melegházba helyeztük. 8 nap múlva a leveleken kiértékeltük a rozsdagomba fertőzöttség mértékét. Ebben a kísérletben például különösen a 2., 16-20., 22., 35., 38., 43., 44. és 45. példa szerinti vegyületeket tartalmazó szerek mutattak jobb hatást, mint a 2,2-dimetil-4-(l, 2, 4-triazoI-l-il)-5- fenil-pentanon-(3)-t tartalmazó szer. (III. táblázat). C. példa Paprikán Botrytis cinerea elleni hatás 4-5 leveles paprikasarjakat („Neusiedler Ideal Elite” fajta) alaposan megpermeteztünk 80 % hatóanyag és 20 s% emulgeálószer keverékéből vízzel való hígítással készült 0,05 s%-os permedével. A permetréteg száradása után a növényeket beszórtuk a Botrytis cinerea spóraszuszpenziójával, és 22-24 °C-os, nagy páratartalmú kamrába helyeztük. Öt nap elteltével a fertőzés a kezeletlen kontrollnövényeken olyan mértékű volt, hogy a nekrózisok a levelek túlnyomó részét ellepték. Az eredményeket a IV. táblázatban ismertetjük. D. példa Almafa-varasodás elleni hatás Dézsában nevelt almacsemeték („Golden Delicious” fajta) fiatal leveleit alaposan megpermeteztük 80 s%-os hatóanyag és 20 s% emulgeálószer keverékéből vízzel való hígítással készült 0,0075 s%-os permedével. A permetréteg száradása után a leveleket beszórtuk Venturia inaequalis spóraszuszpenziójával, majd a fertőzött növényeket 20-22 °C-os klímakamrában 95% relatív páratartalom mellett 10 napig tartottuk. Ezután meghatároztuk a gombafertőzés mértékét. Az eredményeket az V. táblázatban ismertetjük. A találmány szerinti új készítmények a növények metabolizmusába is beavatkoznak, ezért növényi növekedést szabályozó szerekként alkalmazhatók. A növényi növekedést szabályozó szerek hatásmódjára az eddigi tapasztalatok szerint az érvényes, hogy egy szer e növényeken egy vagy akár több különféle hatást is kifejthet. A növényi növekedést szabályozó szerek hatékonyságának sokrétegüsége mindenekelőtt a) a növény fajtájától és fajától, b) az alkalmazásnak a növény fejlettségi fokához viszonyított időpontjától és az évszaktól, c) az alkalmazás helyétől és módjától (magcsávázis, talajkezelés vagy levélen történő alkalmazás), d) a geoklimatikus tényezőktől, például a napsütés tartamától, az átlaghőmérséklettől, a csapadék mennyiségétől, e) a talaj minőségétől (beleértve a trágyázást), 0 a hatóanyag kiszerelési, illetve alkalmazási formájától, végül g) a hatóanyag koncentrációjától, illetve a felhasznált mennyiségtől függ. A növekedést szabályozó szerek minden esetben a kívánt módon, pozitívan befolyásolják a haszonnövényeket. A találmány szerinti, növényi növekedést szabályozó szereknek a növénytermesztésben, a földművelésben és a kertészetben történő sokféle felhasználási lehetősége közül néhányat az alábbiakban megemlítünk. A. A találmány szerinti szerekkel erősen gátolhatjuk a növények vegetatív növekedését, ez különösen a hossznövekedés csökkenésében jelentkezik. Ennek megfelelően a kezelt növények alacsony növésűek lesznek; ezenkívül a levelek sötétebb színűek lesznek. A gyakorlat szempontjából előnyös például, hogy az utak szélén és csatornák oldalán, valamint a gyepeken, így parkokban, sportpályákon és gyümölcsösökben, díszgyepeken és repülőtereken csökken a fűnövekedés, így csökkenthető a munka- és költségigényes fűnyírás. Gazdaságosság szempontjából értékes, hogy megnő a megdőlésre érzékeny haszonnövények, így a gabonafélék, kukorica, napraforgó és szója állóképessége. Minthogy a szer hatására megrövidül és megerősödik a növényszár, a betakarítás előtti kedvezőtlen időjárási körülmények között csökken vagy elhárul a megdőlés veszélye. Gyapot esetében is fontos a növekedést szabályozó szereknek a hosszirányú növekedés gátlása és az érés folyamatának az időleges megváltoztatása céljából történő felhasználása. Ezáltal lehetővé válik ennek a fontos haszonnövénynek a teljesen gépesített betakarítása. A növekedést szabályozó anyagok alkalmazásával a növények oldalirányú elágazása is fokozható vagy gátolható. Ez például olyan esetben fontos, amikor például a dohány növények esetén áz oldalhajtások kifejlődését kell gátolni a levélnövekedés elősegítése céljából. A növekedést gátló szerekkel való terméshozam növelés egy további mechanizmusa abban áll, hogy a tápanyagok nagyobb mértékben szolgálják a virág és gyümölcsképzést, ugyanakkor a vegetatív növekedés lecsökken. Továbbá a viszonylag csekély levél, illetve növénymejnnyiség következtében megelőzhetők a különböző, különösen a gombás növényfertőzések. Növekedést gátló szerekkel jelentősen növelhető például a téli repce faggyal szembeni ellenállóképessége is. Ennek során egyrészt a szer gátolja a hosszirányú növekedést és a túl buja (és ezáltal a fagyra különösen érzékeny) levél-, illetve növénymennyiség kifejlődését; másrészt a fiatal repcenövé-5 10 15 20 25 30 ‘35 40 45 50 55 60 65 9
