186884. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azol-származékokat tartalmazó gombaölő és növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
I 186*84 i nyékét elvetés után és a téli fagyok beállta előtt a kedvező növekedési feltételek ellenére a vegetatív fejlődés állapotában tartja. Ezáltal az olyan növények fagy általi veszélyeztetése is elhárul, amelyek hajlamosak arra, hogy a virágzás gátlást korán csökkentsék és a generatív fázisba menjenek át. Más kultúrnövények, például az őszi gabonák esetében is előnyös, ha az állományt a találmány szerinti szerekkel való kezeléssel ősszel ugyan megállítjuk, azonban az állomány a télnek nem túl buja állapotban megy neki. Ezáltal megelőzhető a fagygyal szembeni megnövekedett érzékenység és - a viszonylag csekély levél, illetve növénymennyiség következtében - a különböző megbetegedések - (például gombás megbetegedések). A vegetatív növekedés gátlása ezenkívül sok haszonnövény esetében lehetővé teszi a sűrűbb beültetést, így növelhető a talajfelületre számított terméshozam. A találmány szerinti szerek számos haszonnövény, így a búza, rozs, zab, kukorica, napraforgó, földimogyoró, paradicsom, különféle dísznövények, így krizantémok, Poinsethia és hibiszkusz, gyapot és különösen a szója, repce, árpa, rizs és füfélék vegetatív növekedését gátolják. Az új szerekkel mind az egyes növényrészek, mind a növények belső anyagának a hozama is növelhető. így például lehetővé válik, hogy nagyobb mennyiségű bimbó, virág, levél, gyümölcs, mag, gyökér és gumó növekedését indukáljuk, növeljük a cukorrépa, cukornád, valamint a citrusfélék cukortartalmát, a gabonafélék vagy a szója p:oteintartalmát vagy elősegítsük a gumifák megnövekedett látextermelését. Ennek során az új szerek oly módon érik el a terméshozam növelést, hogy beavatkoznak a növények anyagcseréjébe, illetve elősegítik vagy gátolják a vegetatív és/vagy generatív növekedést. C. A növényi növekedést szabályozó szerekkel végül mind a növények növekedési stádiumainak lerövidülését, illetve meghosszabbodását, mind a betakarított növényrészek érésének meggyorsítását, illetve megakadályozását elérhetjük betakarítás előtt vagy után. Gazdaságossági szempontból fontos például, hogy lehetővé válik a betakarítás oly módon való megkönnyítése, hogy citrusfélék, olajfák vagy más magvas és héjas gyümölcsök esetében csökkenthető a gyümölcsök fákon való kötődése vagy bizonyos időre koncentrálható a lehullásuk. Ugyanez a mechanizmus, azaz a gyümölcs, illetve levél és a növény hajtásrészei között levő kötőszövet képződésének az elősegítése a fák jól kontrollálható lombtalanítása szempontjából is lényeges. A találmány szerinti szereket a magokon keresztül (mint vetőmagcsávázószereket), mind a talajon át, azaz a gyökereken keresztül, valamint - különösen előnyösen - a levelek bepermetezésével juttathatjuk a haszonnövényre. Minthogy a növények a szereket jól elviselik, a felhasznált mennyiség széles határokon belül változtatható. Vetőmagkezelés esetén 1 kg vetőmagra számítva általában 0,001-50 g előnyösen 0,01-10 g hatóanyagnak megfelelő szerre van szükség. Levél- és talajkezeléshez hektáronként általában 65 0,001-12 kg, előnyösen 0,01-3 kg hatóanyagnak megfelelő szermennyiség bizonyul kielégítőnek. A hatóanyagokat ugyanúgy készíthetjük el növényi növekedést szabályozó szerekké, mint amikor - a fentiekben leírt módon - gombaölőszerekké alakítjuk őket. Az így előállított szereket, illetve az azokból készített alkalmazásra kész készítményeket, így oldatokat, emulziókat, szuszpenziókat, porokat, porozószereket, pasztákat vagy szemcsés ké- 10 szítményeket ismert módon , például kikelés előtt vagy után vagy pedig csávázószerként alkalmazhatjuk. A találmány szerinti, növekedést szabályozó szerek ezekben az alkalmazási formákban más ható- 5 anyagokkal együtt is előfordulhatnak, így például gyomirtószerek, rovarölőszerek, más növekedést szabályozó szerek és gombaölőszerek hatóanyagaival vagy pedig műtrágyákkal. Más növekedést sza„ bályozó szerek hatóanyagaival való összekeverés u esetén sok esetben nő a szer hatásspektruma. Néhány ilyen növekedést szabályozó hatóanyagkeveréket tartalmazó szer esetén színenergetikus hatások is fellépnek, azaz a kombinációs szer hatékonysága nagyobb, mint az egyes komponenseket tar- 25 tulmazó szerek additív hatékonysága. A találmány szerinti szerek közül különösen azok használhatók előnyösen növényi növekedést szabályozó szerekként, amelyek hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületeket tartalmaz- 30 nak, amelyeknek a képletében n értéke 2 vagy 3, különösen előnyösen 2, Z jelentése nitrogénatom és Y =CO vagy =CHOH csoportot jelent. A szerek növekedést szabályozó tulajdonságainak meghatározása céljából a vizsgálandó növé- 35 nyékét megfelelő mennyiségű tápanyagot tartalmazó, körülbelül 12,5 cm átmérőjű műanyag edényekben levő szubsztrátumban neveltük. Kikelés előtti kezelés esetén a vizsgálandó hatóanyagokat tartalmazó vizes készítményeket (készült az V. példa szerint) az elvetés napján öntöttük a szubsztrátumra. Kikelés utáni kezelés esetén a vizsgálandó hatóanyagokat tartalmazó vizes készítményeket (készült az V. példa szerint) a növényekre permeteztük. 45 A növekedést szabályozó hatást a kísérlet végén a növény magasságának a megmérésével értékeltük ki. Az így mért értékeket a kezeletlen növények magasságához viszonyítottuk. Összehasonlító szerekként a 3-(l, 2, 4-triazol-l-il)-l-(4-klór-fenil)-4,4- 50 dimetil-pentanon-(l)-et (2 739 352 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irai), illetve a (2-klór-etil)-trimetil-ammóniumkloridot (CCC) tartalmazó szerek szolgáltak. A nyári árpán, rizsen, füveken, nyári repcén és 55 szóján végzett ilyen kísérletekben különösen azok a szerek mutattak jobb hatást, mint az összehasonlító szerek, amelyek l.,9., 12., 13,, 14., 16., 17., 19., 22., 26., 27. és 29-35. példákban szereplő vegyületeket tartalmazták hatóanyagként (VI-XI. tábláza- 60 tok). 10
