186858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropánkarbonsav-származékok diasztereomerjeinek elválasztására

! 186858 2 A találmány tárgya eljárás (I) általános képletü racém ciklopropánkarbonsav-származékok dia­­sztereomereinek elválasztására - X jelentése halo­génatom - előnyösen klóratom - vagy metilcsoport - oly módon, hogy a racém cisz- és racém transz­izomereket két folyadékfázis vagy egy szilárdfázis és egy folyadékfázis közötti eltérő megoszlásuk alapján különítjük el egymástól úgy, hogy a diasz­­tereomerek elegyét a) vizes lúgban oldjuk, az oldatot vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel extraháljuk és a racém cisz-izomerben dúsabb elegyet a szerves fázisból, a racém transz-izomerben dúsabb elegyet pedig a vizes fázisból savanyítással különítjük el, vagy b) vizes lúgban oldjuk, az oldathoz ekvivalensnél kevesebb ásványi savat adunk 0-10 °C közötti hő­mérsékleten, majd a kristályosán kiváló, racém transz-izomerben dúsabb anyagot szűréssel elkülö­nítjük, az oldatban maradó, racém cisz-izomerben dús termékek pedig szerves oldószeres extrahálás­sal izoláljuk; vagy c) megolvasztjuk, és^az olvadékot a két racém izomer olvadáspontja közötti hőmérsékleten tart­juk, majd a kikristályosodó magasabb olvadáspon­tú racém izomert - előnyösen szűréssel - elkülönít­jük, a másik racém izomert pedig az olvadék szürlet hűtésével izoláljuk. Az (I) általános képletü vegyületeket intermedi­erként alkalmazzák különféle rovarellenes készít­mények hatóanyagának előállításakor. A szintézi­sek során a racém cisz- és racém transz-izomerek elegye keletkezik. Az izomerek biológiai hatása je­lentősen különbözik egymástól. Az (I) általános képletü vegyületek diasztere­­ornereinek elválasztását apoláros oldószerből (n-hexán, petroléter) végzett többszöri átkristá­­iyosítással oldották meg [Coll. Czech. Chem. Com­mun. 24, (1959) 2230. old.]. Az eljárás többlépéses, csak laboratóriumi körülmények között valósítha­tó meg, gyenge kitermeléssel. A cisz- és transz­izomerek eltérő forráspontját kihasználva vákuum­­desztillálást is alkalmaztak elválasztásra (27 16 898. sz. NSZK-beli és 174669. sz. magyar szabadalmi leírás). A desztillálást 142-152 °C-os hőmérséklet­­tartományban 66,67 Pa (0,5 torr) nyomáson hajtot­ták végre, majd a párlatok egy részét petroléterben oldották, és 0 °C-on átkristályosították. A fenti eljárás hátránya, hogy ipari alkalmazása rendkívül energia- és berendezésigényes, az elválasztást még laboratóriumi körülmények között is csak kétméte­res kolonnával tudták megvalósitani. Egy további megoldás szerint alkálifémionokat tartalmazó vizes pufferoldatból apoláros oldószerrel extrahálták ki a cisz-izomerben dús anyagot, míg a vizes fázisban a transz-izomer alkálisója maradt vissza (27 13 538. sz. NSZK-beli szabadalmi leírás). A 158 498. sz. ma­gyar szabadalmi leírásban az (I) általános képletü ciklopropánkarbonsav-származékok tükörképi izomerejeinek rezolválását írták le. A rezolválást szerves oldószerben optikailag aktív D(-)-treo-l­­(p-nitro-fenil)-2-(dimetil-amino-propán-1,3-diollal vagy L( + )-lreo-l-p-(nitro-fenil)-2-dimetil-amino)­­propán-l,3-diollal végezték. Az eljárás célja első­sorban a (-t-)-transz izomer előállítása volt. Az eljárás hátránya, hogy rezolválószerként drága ki­rális reagenseket alkalmaztak. Valamennyi fent le­­f t eljárás hátránya továbbá, hogy oldószerként tűz- és robbanásveszélyes petrolétert vagy díetil­­étert alkalmaztak, amelyekből csak többszöri kris­tályosítással és kis termeléssel kapták meg az izo­mereket. Találmányunk alapja a következő felismerés: amennyiben lehetőséget teremtünk arra, hogy a diasztereomerek egymással érintkező két fázisban helyezkedjenek el, akkor at diasztereomerek a fázi­sok között egymástól eltérő arányban oszlanak meg. Az ilyen megoszlás eredményeképpen elérhe­tő, hogy a racém transz-izomer valamelyik fázisban feldúsuljon az eredeti összetételhez képest és megfe­lelő módon eljárva tiszta racém transz- és racém cisz-izomereket állíthatunk elő a cisz- és transz­­izomerek elegyéből kiindulva. Találmányunk a) eljárás változatának megvaló­sításakor előnyösen úgy járunk el, hogy a racém dia­­sztereoizomerek elegyét ammónium-hidroxidban oldjuk és az oldatot klórozott szénhidrogénnel extra­háljuk, majd a cisz-izomerben dúsabb racém ele­gyet savanyítás után a vizes fázisból különítjük el. Oldószerként előnyösen alkalmazhatunk klorofor­mot vagy diklór-etánt. _ Eljárhatunk úgy is, hogy a diasztereoizomerek elegyét lúgos vízben oldjuk, az oldatot megsava­­ryítjuk, majd a kivált kristályos, transz-izomerben dúsabb racém elegyet - előnyösen szűréssel, illetve a vizes oldat ezt követő extrahálásával és bepárlá­­sával - választjuk el a cisz-izomerben dúsabb keve­réktől. Ha a (I) általános képletü vegyület ammónium­­sójának vizes oldatához az 1-es pH érték eléréséig savat adunk alacsony hőmérsékleten, akkor a ki­vált olajos anyag egy része - a transz-izomerben dúsabb frakció - kristályosodik ki. A cisz-izomert a kristályos termék szűrése után a vizes-olajos fá­zisból nyerjük ki. Eljárásunk b) változata szerint a kristályos ra­cém cisz- és transz-izomerelegyet 40-70 °C-ra - elő­nyösen kb. 50 °C-ra - melegítjük, majd ezen a hő­mérsékleten az olvadékot a kristályos résztől szű­réssel elkülönítjük. Az egy:ik izomer az olvadékban, s másik - a magasabb olvadáspontú - a kristályos fázisban dúsul fel. Igen tiszta termékhez jutunk, ha a felsorolt elválasztási módszereket nemcsak kü­­lón-külön, hanem felváltva alkalmazzuk, és/vagy a műveleteket megismételjük. Eljárásunkkal a korábbi megoldásoknál egysze­rűbben, az anyag kíméletes kezelésével tudjuk a kitűzött feladatokat megvalósítani. Eljárásunkat az alábbi példákkal ismertetjük, az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa 3,0 g 2,2-dimetil-3-izobutenil-ciklopropánkar­­bonsavat (cisz : transz = 30 : 70)0 °C-on kristályo­sítunk oltókristály alkalmazásával 24 óra alatt, ez­után a kristályos anyagot 50 "C-ra melegítjük. Az anyag transz-izomerben dús része megolvad, a cisz­­izomer kristályos állapotban marad. Az izomereket 50 °C-on történő szűréssel választjuk szét. Kristá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents