186802. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet tűz- és/vagy robbanásveszélynek vagy/és kivűlről felléphető nyomásnak, pol. víznyomásnak kitett belső terek nyílászáró szerkezete járószinti csatornájának az áthidalására
186802 2 A találmány tűz- és/vagy robbanásveszélynek, vagy/és kívülről felléphető nyomásnak, pl. víznyomásnak (vízbetörésnek), légnyomásnak stb. kitett belső terek nyílászáró szerkezetének járószintjén a nyílászáró szerkezet nyitott állapotában jelentkező csatorna áthidalására szolgáló szerkezetre vonatkozik. A csatorna a nyílászáró szerkezet, pl. kapu befogadására, és alsó peremének a megtámasztására szolgál akkor, amikor a nyílászáró a zárási funkcióját tölti be. Amikor viszont a nyílászáró szerkezetet eltávolítják — pl. a kaput megnyitják — a csatornát valamilyen teherhordó áthidaló szerkezettel le kell fedni, hogy a belső térből ki, valamint oda be a terepszinten különféle járművek közlekedése lehetővé váljék. Az ilyen nyílászáró szerkezeteket rendszerint vastag, több részből álló táblák alkotják, amelyek alsó megtámasztásához, valamint a hermetikus zárás biztosításához a járószinti csatornára szükség van. A nyílászárót alkotó táblát vagy táblákat (kaputáblákat) a csatornában oldalirányban vagy felfelé mozgatják el a nyitási, ill. zárási művelet során. Megjegyezzük, hogy a jelen találmány szempontjából a „csatorna” szót a lehető legtágabban kell értelmezni: mindazokat a járószinti hosszúkás nyílásokat, vályúkat, hornyokat stb., amelyek bármilyen rendszerű nyílászárók alsó végének befogadására szolgálnak, és amelyeket a nyílászárónak az eitávólításakor a közlekedés biztosítása érdekében át kell hidalni, a találmány fogalomkörébe tartozó „csatornának” kell tekinteni, bármilyen legyen is a hossza, mérete, keresztmetszeti alakja stb. Jelenleg az ilyen jellegű létesítmények elzárókapuinak a járószintjén jelentkező csatornák áthidalására ki- és beszerelhető teherhordó áthidaló betételemeket használnak. Ezeket a kapu megnyitásakor külön-külön — élőmunka igénybevételével — helyezik el a csatorna felett, majd a kapu zárásakor onnan eltávolítják, és egy, az e célra kijelölt helyen tárolják azokat. E megoldás egyik súlyos hátránya, hogy a csatornafedési, illetve áthidalóelem-eltávolítási művelet meglehetősen időigényes, holott a közlekedés lehetővé tételét a kapu megnyitása után általában igen rövid idő alatt kell lehetővé tenni, és ugyancsak gyakori követelmény a megnyitott kapu lehető leggyorsabb bezárása. A találmány feladata, hogy olyan megoldást szolgáltasson a fent meghatározott létesítmények zárókapu-csatornáinak áthidalásához, amely közvetlen emberi munka nélkül gyorsan és biztonságosan teszi lehetővé a járószint kialakítását a kapu megnyitását követően, majd a kapu zárását. A találmány azon a felismerésen alapszik, amennyiben tengely körül elfordítható karokkal megtámasztott áthidaló elemeket alkalmazunk, amelyek a nyílászáró szerkezetnek a belső tér felőli oldalán támaszkodnak fel a nyílászáró szerkezet zárt állapotában, és alsó végük tartományában ugyancsak elfordítható módon vannak ágyazva, a csatornaáthidalás feladatát teljesen automatizálhatjuk, a lefedési műveletet a kapu nyitásával egyidejűleg hajthatjuk végre, és az áthidalóelemek eltávolítását a csatornáról egyszerűen azok — gépi úton eszközölt —= felhajtásával megoldhatjuk. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan szerkezet segítségével oldottuk meg, amelynek a csatorna lefedésére alkalmas áthidaló elemei vannak, és amelyre az jellemző, hogy az áthidaló elemek a belső térben húzódó geometriai tengely körül elforgatható módon vannak felszerelve, és ugyancsak elforgatható, hajtóműhöz csatlakoztatott 5 tengelyen rögzített, felfelé mozgatásukkal az áthidaló elemeknek a csatornáról való felemelkedését, lefelé mozgatásukkal pedig az áthidaló elemeknek a csatorna feletti elhelyezkedését előidéző karokkal állnak működési kapcsolatban; célszerűen az áthidaló ele’0 mek járműforgalom igénybevételeire méretezett — adott esetben kötöttpályás jármű közlekedését lehetővé tévő szerelvényekkel, pl. sínekkel ellátott — táblákként vannak kialakítva. Előnyös továbbá, ha az áthidaló elemek görgőkkel vannak ellátva, amelyekkel a csatornáról felemelt helyzetükben a nyílászáró szerkezet belső felületén támaszkodnak fel. Általában a görgők az áthidaló elemek felső sarok-tartományaiban vannak. Egy további találmányi ismérv szerint oldalirányú elmozgatással működtetett nyílászáró esetén a görgők függőleges forgástengelyűek. Egy másik kiviteli példánál a karok felső végén — célszerűen vízszintes tengelyű — görgő van, amelyen a karhoz tartozó áthidaló elem emelése közben feltámaszkodik. Általában az áthidaló elemek forgástengelye és a karok — csapágyakban ágyazott — tengelye vízszintes. Egy előnyös megvalósítási alakra az jellemző, hogy a karok részére — amikor azok lehajtott véghelyzetükben vannak — a csatornába oldalról betorkolló fészkek vannak kialakítva. Célszerű, ha a karok tengelye a csatorna felső pereme mentén a járószint alatt húzódó fészekben van elhelyezve, továbbá ha a hajtómű a belső térben a járószint alá süllyesztett aknában van elhelyezve, és például hajtólánc útján áll a karok tengelyével működési kapcsolatban. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a szerkezet egy előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán a szerkezet a 2. ábrán bejelölt A—A vonal mentén vett függőleges metszetben látható; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt B—B vonal mentén vett metszet. Az 1 nyílászáró szerkezetet a jelen kiviteli példa esetében vastag kaputábla alkotja, amely — az 1. ábrán láthatóan — elölnézetben téglalapalakú, és nyitása a b nyil irányában eszközölt vízszintes eltolása útján (nem ábrázolt) vezető- és mozgatószerelvények segítségével történhet. A kapu zárásához a táblát értelemszerűen a b nyíllal ellentétes irányban kell eltolni. Az 1 nyílászáró szerkezettel a 2 belső teret meg lehet az a nyíl irányából ható, külső tűz- vagy/és robbanásveszéllyel, esetleg fellépő légnyomással, vízbetöréssel stb. szemben védeni. A kaputábla alsó pereme a t járószint tartományában kialakított 3 csatornába, felső pereme pedig a 4 csatornába illeszkedik, mégpedig 5 támasztó-tömítőelemek közbeiktatásával, amelyek általában rugalmas anyagúak, és a 2 belső teret a külvilágtól hermetikusan el is zárják, azon túlmenően, hogy az esetleges dinamikus külső hatásokkal szemben is rugalmas megtámasztást biztosítsanak. Amikor az 1 nyílászáró szerkezetet a b nyíl irányába eltoljuk, és a 2 belső tér és a külvilág között a járműközlekedés lehetőségét biztosítani kívánjuk, a 3 csatornát — az összefüggő járófelület kialakítása cél-20 2
