186787. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú dugaszolható csatlakozó

1 186.787 2 kialakítva, melyeket áram vezető híd köt össze. Üres állapotban elfoglalt helyzetében az érintkezőhíd közbenső szakaszának a szimmetriasík felé mutató alsó él a - gyártási tűrés szerint megengedhető el­téréssel - párhuzamos a szimmetriasíkkal. A találmány szerint ez áramvezető hídnak van egy közbenső szakasza, mely a szimmetriasíkhoz közelebb fekszik, mint az áramvezető hídnak az érintekzőcsú­­csokkal érintkező szakaszai, a közbenső szakasznak a szimmetriasík felé mutató alsó éle üres állapotban — a gyártási tűrés keretei között - párhuzamos a szim­­metriasíkka] és közelebb fekszik a szimmetriasíkhoz, mint az érintkezőhíd két érintkezőcsúcsának közös érintője és az érintkezőhíd közbenső szakaszának szé­lessége kisebb vagy egyenlő az áramvezető hidak az érintkezőcsúcsokkal érintkező keresztmetszetében mérhető szélességével. A meghatározott mérettartomány kialakított csat­lakozónál ezenkívül külön vizsgálhatjuk az áramveze­tő híd közbenső szakaszának alsó éle és az érintkező­csúcsok közös érintője közötti távolság korlátáit is, de ez eltérő lesz attól függően, hogy a csatlakozó mindkét oldalon egyező mérettartományra specifi­kált-e vagy sem. Ha mindkét oldal felől egyező méret­­tartományon belüli vezetővégek beiktatását kívánjuk lehetővé tenni, akkor elég annak kimondása, hogy a közbenső szakasz alsó éle és a közös érintő közötti tá­volság nem haladhatja meg a csatlakozó névleges mé­rettartománya szerinti legvékonyabb vezetővég vas­tagságának a felét,de ha eltérő névleges mérettarto­mányt írunk elő a két csatlakozó oldalra, akkor az egyi': oldalon beilleszthető vékonyabb vezetővég vas­tagsága el fog térni a másik oldalon beilleszthető leg­vékonyabb vezetővég vastagságától. Ezért általános­ságban ez a járulékos jellemző úgy fogalmazható, hogy a közbenső szakasz alsó élét magában foglaló sík és az. érintkezőcsúcsok közös érintője közötti távol­ság a mindenkori szembenfekvő érintkezőcsúcsok között mérve kisebb mint a~megfelelő csatlakozó ol­dal névleges mérettartománya szerinti legvékonyabb vezetővég vastagságának fele. Az elektrodinamikus erőhatások vizsgálata azt mutatta, hogy a találmány szerinti csatlakozó kialakí­tása általában akkor optimális, ha az érintkezőhíd le­mezeit kivitelű és a lemezből készített érintkezőelem alakja még a következő összefüggéseknek is eleget tesz: 1 mm < V < 3 mm 4 mm < L/V < 15 mm 2 mm < Bk/V < 5 mm ahol L a közbenső szakasz hossza és V a lemez vastagsága, Bk a közbenső szakasz szélessége. Találmányunkat részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az 1. és a 2. ábra a technika állása sze­rinti, említett típus kétféle kivitelét mutatja. A 3. és 4. ábra a találmány szerinti csatlakozó egyazon kivi­teli alakját egyező ábrázolásban mutatja, a 3. ábránál a szerkezetre utaló hivatkozási jelekkel, a 4. ábránál az erőjátékra utaló hivatkozási jelekkel. Az 5. és 6. ábra axonometrikus, részben kitöréses ábrázolásban szemléltetik a lemezeit kivitelt. A hivatkozási szá­mok nagyobb helyiértéke az ábraszám, egyező ki­sebb helyiérték egyező értelmű fogalmat jelöl. Az 1. ábrán látható az S szimmetriasíkot köz­refogó, egymással szemben tükörszimmetrikusan el­rendezett és a 17 rugó révén egymás felé szorított két 11 és 11’ érintkezőhíd. Ha a 11 és 11 ’ érintkező­­hidak által közrefogott két 15 és 16 vezetővég egyen­lő D vastagságú, akkor a két 15 és 16 vezetővég D vastagságát felező S’ felezősíkok - egymásban foly­tatódva - egybeesnek az S szimmetriasíkkal. All, 11 ’ érintkezőhíd idoma lényegében három funkcio­nális részre tagolható: a végeken kialakított 12, 12' érintkezőcsúcs és 13,13’ érintkezőcsúcs és az azokat összekötő áramvezető híd. Az áramvezető híd B szé­lessége és V vastagsága által meghatározott hatásos keresztmetszetben folyhat az áram az egyik 12, 12’ (vagy 13, 13*) érintkezőcsúcs felől a másik 13, 13’ (vagy 12, 12’) érintkezőcsúcs felé. A szemben­fekvő két áramvezető híd áthidalja a két 15 és 16 vezetővég közötti 14 légrést. Ha a két 15 és 16 ve­zetővég egyenlő D vastagságú, akkor szerelt állapot­ban is, üres állapotban is az egy-egy 11,11’ érintke­zőhíd két végén kialakított 12 és 13,illetve 12’és 13’ érintkezőcsúcsok közös E, É’ érintője - a gyártási tűrésen belüli esetleges eltéréssel - párhuzamos az S szimmetriasíkkal. Az 1. ábra szerinti ismert csatla­kozónál az áramvezető híd mentén a 14 légrés szá­mottevően meghaladja a szembenfekvő 12,12’, illet­ve 13, 13’ érintkezőcsúcsok által közrefogott 15 és 16 vezetővégek D vastagságát, s a két áramvezető hídban folyó áram elektrodinamikus kölcsönhatása a 11, 11’ érintkezőhidakra így elhanyagolható mértékű. Az egyébként hasonló kialakítású és ezért részletei­ben már nem jelölt, 2. ábra szerinti kialakításban az ismert csatlakozónak a 25 és 26 vezetővégeket közre­fogó 21 és 21 ’ érintkezőhídjaiban az áramvezető híd­nak - más rendeltetéssel, mely találmányunk tárgyá­val nem függ össze - van olyan középső része,mely­nél az idom belóg az S szimmetriasík felé, de az így megnagyobbodott keresztmetszetből az áram számára a legrövidebb utat a felső 21 érintkezőhídban szag­gatva jelölt hatásos Oh keresztmetszet jelenti; az így kialakított középső M rész belógása az S szimmetria­sík felé így nem növeli az áram elektrodinamikus kölcsönhatását. Felismerésünk szerint az áramvezető hídnak egy közbenső - nem szükségszerűen geometriailag közép­ső - részében arra kell kényszerítenünk az áramot, hogy az S szimmetriasíkhoz jóval közelebb fekvő ke­resztmetszetben folyjon, amihez két követelményt kell kielégíteni : a belógó rész alsó 28 éle legyen közel az S szimmetriasíkhoz,s ebben a részben a 21 ’érint­­kezőhídba berajzolt hatásos Qm keresztmetszet ne haladja meg az áramvezető hídnak a 22, 23, 22’, 23’ érintkezőcsúcsokkal érintkező Qc keresztmetszeté. Ezt úgy étjük el, hogy a belógó résznél, mely a2. ábrán a középső M rész, az áramvezető hídnak az S szimmetriasíktól távoleső részében a 2. ábra 21’ érintkezőhídjánál szabhatva berajzolt A Idspórolást alkalmazzuk. A mondottakból már részletesebb elemzés nélkül is következik, hogy az elektrodinami­kus erőhatást annál jobban hasznosíthatjuk, minél közelebb fekszik egymáshoz a két közbenső rész, így e részek szembenfekvő alsó 28 éleit olyan közel célszerű hozni egymáshoz, hogy még éppen ne ragad­janak össze, ha a csatlakozó névleges mérettartomá­nya szerinti legvékonyabb vezetővégeket illesztjük a csatlakozóba, ily nkor tehát a légrés minimális le­gyen. A 3, ábra ezt az esetet szemlélteti. A találmány szerinti csatlakozó mutatott kiviteli alakjánál a szem-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents