186787. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú dugaszolható csatlakozó
1 186.787 2 kialakítva, melyeket áram vezető híd köt össze. Üres állapotban elfoglalt helyzetében az érintkezőhíd közbenső szakaszának a szimmetriasík felé mutató alsó él a - gyártási tűrés szerint megengedhető eltéréssel - párhuzamos a szimmetriasíkkal. A találmány szerint ez áramvezető hídnak van egy közbenső szakasza, mely a szimmetriasíkhoz közelebb fekszik, mint az áramvezető hídnak az érintekzőcsúcsokkal érintkező szakaszai, a közbenső szakasznak a szimmetriasík felé mutató alsó éle üres állapotban — a gyártási tűrés keretei között - párhuzamos a szimmetriasíkka] és közelebb fekszik a szimmetriasíkhoz, mint az érintkezőhíd két érintkezőcsúcsának közös érintője és az érintkezőhíd közbenső szakaszának szélessége kisebb vagy egyenlő az áramvezető hidak az érintkezőcsúcsokkal érintkező keresztmetszetében mérhető szélességével. A meghatározott mérettartomány kialakított csatlakozónál ezenkívül külön vizsgálhatjuk az áramvezető híd közbenső szakaszának alsó éle és az érintkezőcsúcsok közös érintője közötti távolság korlátáit is, de ez eltérő lesz attól függően, hogy a csatlakozó mindkét oldalon egyező mérettartományra specifikált-e vagy sem. Ha mindkét oldal felől egyező mérettartományon belüli vezetővégek beiktatását kívánjuk lehetővé tenni, akkor elég annak kimondása, hogy a közbenső szakasz alsó éle és a közös érintő közötti távolság nem haladhatja meg a csatlakozó névleges mérettartománya szerinti legvékonyabb vezetővég vastagságának a felét,de ha eltérő névleges mérettartományt írunk elő a két csatlakozó oldalra, akkor az egyi': oldalon beilleszthető vékonyabb vezetővég vastagsága el fog térni a másik oldalon beilleszthető legvékonyabb vezetővég vastagságától. Ezért általánosságban ez a járulékos jellemző úgy fogalmazható, hogy a közbenső szakasz alsó élét magában foglaló sík és az. érintkezőcsúcsok közös érintője közötti távolság a mindenkori szembenfekvő érintkezőcsúcsok között mérve kisebb mint a~megfelelő csatlakozó oldal névleges mérettartománya szerinti legvékonyabb vezetővég vastagságának fele. Az elektrodinamikus erőhatások vizsgálata azt mutatta, hogy a találmány szerinti csatlakozó kialakítása általában akkor optimális, ha az érintkezőhíd lemezeit kivitelű és a lemezből készített érintkezőelem alakja még a következő összefüggéseknek is eleget tesz: 1 mm < V < 3 mm 4 mm < L/V < 15 mm 2 mm < Bk/V < 5 mm ahol L a közbenső szakasz hossza és V a lemez vastagsága, Bk a közbenső szakasz szélessége. Találmányunkat részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az 1. és a 2. ábra a technika állása szerinti, említett típus kétféle kivitelét mutatja. A 3. és 4. ábra a találmány szerinti csatlakozó egyazon kiviteli alakját egyező ábrázolásban mutatja, a 3. ábránál a szerkezetre utaló hivatkozási jelekkel, a 4. ábránál az erőjátékra utaló hivatkozási jelekkel. Az 5. és 6. ábra axonometrikus, részben kitöréses ábrázolásban szemléltetik a lemezeit kivitelt. A hivatkozási számok nagyobb helyiértéke az ábraszám, egyező kisebb helyiérték egyező értelmű fogalmat jelöl. Az 1. ábrán látható az S szimmetriasíkot közrefogó, egymással szemben tükörszimmetrikusan elrendezett és a 17 rugó révén egymás felé szorított két 11 és 11’ érintkezőhíd. Ha a 11 és 11 ’ érintkezőhidak által közrefogott két 15 és 16 vezetővég egyenlő D vastagságú, akkor a két 15 és 16 vezetővég D vastagságát felező S’ felezősíkok - egymásban folytatódva - egybeesnek az S szimmetriasíkkal. All, 11 ’ érintkezőhíd idoma lényegében három funkcionális részre tagolható: a végeken kialakított 12, 12' érintkezőcsúcs és 13,13’ érintkezőcsúcs és az azokat összekötő áramvezető híd. Az áramvezető híd B szélessége és V vastagsága által meghatározott hatásos keresztmetszetben folyhat az áram az egyik 12, 12’ (vagy 13, 13*) érintkezőcsúcs felől a másik 13, 13’ (vagy 12, 12’) érintkezőcsúcs felé. A szembenfekvő két áramvezető híd áthidalja a két 15 és 16 vezetővég közötti 14 légrést. Ha a két 15 és 16 vezetővég egyenlő D vastagságú, akkor szerelt állapotban is, üres állapotban is az egy-egy 11,11’ érintkezőhíd két végén kialakított 12 és 13,illetve 12’és 13’ érintkezőcsúcsok közös E, É’ érintője - a gyártási tűrésen belüli esetleges eltéréssel - párhuzamos az S szimmetriasíkkal. Az 1. ábra szerinti ismert csatlakozónál az áramvezető híd mentén a 14 légrés számottevően meghaladja a szembenfekvő 12,12’, illetve 13, 13’ érintkezőcsúcsok által közrefogott 15 és 16 vezetővégek D vastagságát, s a két áramvezető hídban folyó áram elektrodinamikus kölcsönhatása a 11, 11’ érintkezőhidakra így elhanyagolható mértékű. Az egyébként hasonló kialakítású és ezért részleteiben már nem jelölt, 2. ábra szerinti kialakításban az ismert csatlakozónak a 25 és 26 vezetővégeket közrefogó 21 és 21 ’ érintkezőhídjaiban az áramvezető hídnak - más rendeltetéssel, mely találmányunk tárgyával nem függ össze - van olyan középső része,melynél az idom belóg az S szimmetriasík felé, de az így megnagyobbodott keresztmetszetből az áram számára a legrövidebb utat a felső 21 érintkezőhídban szaggatva jelölt hatásos Oh keresztmetszet jelenti; az így kialakított középső M rész belógása az S szimmetriasík felé így nem növeli az áram elektrodinamikus kölcsönhatását. Felismerésünk szerint az áramvezető hídnak egy közbenső - nem szükségszerűen geometriailag középső - részében arra kell kényszerítenünk az áramot, hogy az S szimmetriasíkhoz jóval közelebb fekvő keresztmetszetben folyjon, amihez két követelményt kell kielégíteni : a belógó rész alsó 28 éle legyen közel az S szimmetriasíkhoz,s ebben a részben a 21 ’érintkezőhídba berajzolt hatásos Qm keresztmetszet ne haladja meg az áramvezető hídnak a 22, 23, 22’, 23’ érintkezőcsúcsokkal érintkező Qc keresztmetszeté. Ezt úgy étjük el, hogy a belógó résznél, mely a2. ábrán a középső M rész, az áramvezető hídnak az S szimmetriasíktól távoleső részében a 2. ábra 21’ érintkezőhídjánál szabhatva berajzolt A Idspórolást alkalmazzuk. A mondottakból már részletesebb elemzés nélkül is következik, hogy az elektrodinamikus erőhatást annál jobban hasznosíthatjuk, minél közelebb fekszik egymáshoz a két közbenső rész, így e részek szembenfekvő alsó 28 éleit olyan közel célszerű hozni egymáshoz, hogy még éppen ne ragadjanak össze, ha a csatlakozó névleges mérettartománya szerinti legvékonyabb vezetővégeket illesztjük a csatlakozóba, ily nkor tehát a légrés minimális legyen. A 3, ábra ezt az esetet szemlélteti. A találmány szerinti csatlakozó mutatott kiviteli alakjánál a szem-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
