186787. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú dugaszolható csatlakozó
1 186.787 2 benfekvő két 31,31’ érintekzőhíd a névleges mérettartomány szerinti legvékonyabb, Dmin vastagságú 35 és 36 vezetővégeket fogja közre. Ekkor a szembenfekvő két közbenső K szakasz közötti H légrés minimális. A találmány szerinti csatlakozónál az áramvezető hídnak van. a 32, 32’, 33, 33’ érintkezőcsúcsokkal érintkező sík mentén egy hatásos Qc keresztmetszete és az áramvezető hídban van olyan közbenső K szakasz, melyben az áramvezetési 01c keresztmetszet nem nagyobb, mint a hatásos Qc keresztmetszet, s e közbenső K szakasz sokkal közelebbfekszik az S szimmetriasíkhoz, mint a 32,32’, 33,33’ érintkezőcsúcsokkal érintekző hatásos Qc keresztmetszetek. A 3. és 4. ábrákon mutatott példákénti kiviteli alaknál az áramvezető híd öt jól megkülönböztethető szakaszra tagolt; ez nem követelmény, de előnyös és ilyen ábrán jól követhetők a találmány szerinti működési mechanizmust biztosító idom ismérvei. Az első, második, közbenső, negyedik és ötödik I, II, K, IV, V szakaszok hatásos áramvezetési keresztmetszetei nem szükségszerűen azonosak,mert a találmányt nem érintő egyéb konstrukciós megfontolások miatt lehet köztük eltérés. Annyi bizonyos, hogy az eltérés nem lesz számottevő, hiszen a névleges tartományból adódó maximális áramterheléseket mindenütt el kell az áramvezető hídnak viselnie, a szükséges keresztmetszet számottevő túllépésének viszont nincs értelme és az nyilvánvaló hátrányokkal jár. Ha kikötjük, hogy a közbenső K szakasz Bk szélessége nem haladhatja meg az áram vezető híd Be szélességét, melyet a hatásos Qc keresztmetszetben mérhetünk, s mely a 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az első I szakaszban és az ötödik V szakaszban mérhető szélesség, akkor bizonyos, hogy a közbenső K szakaszban az elektrodinamikus erők kölcsönhatása maximális lesz: annál nagyobb, minél kisebbre sikerül csökkenteni a — zéro értéket még biztosan meghaladó — H légrést. A H légrés akkor nem csökkenhet zérusra, ha a 32 és 33 érintkezőcsúcsok, illetve a 32’ és 33’ érintkezőcsúcsok közös É, illetve ö’ érintői és a közbenső K csúcsok közös É, illetve É’ érintői és a közbenső K szakaszoknak az S szimmetriasík felé mutató alsó 38, 38’ élei közötti távolság nem éri el a névleges mérettartomány szerinti legvékonyabb 35 és 36 vezetővégek Dmin vastagsága felét. Ilyen kialakításhoz célszerűen a 2. ábrán jelölt A kispórolást alkalmazzuk olymódon, hogy annak az S szimmetriasíkra merőlegesen mért La hossza meghaladja a közbenső K szakasz alsó 38, 38’ éle és a 32 és 33,illetve 32’ és 33’ érintekzőcsúcsok közös Ë, É’ érintője közötti Bd távolságot. A 3. ábrán látható,hogy az első I szakaszt a lehető legrövidebbre vettük, az ötödik V szakasz ennél jóval hosszabb, a közbenső K szakasz tehát ez esetben nei középső M szakasz. így egyazon csatlakozót alkalmazhatjuk, akár fázis sínről, akár nullavezető vagy védővezető sínről van szó. Általában a fázisvezető bontásakor még megbízható érintkezést kell biztosítani a védővezetőnél. A fázisvezető 36 vezetővégét a teljes vonallal ábrázolt mélységig, a védővezető 36 vezetővégét a szaggatott vonallal ábrázolt mélységig vezetjük be. A mechanizmus jobb szemléltetése céljából a rugalmas kapcsolatot nyomó 37, 37 ’ rugókkal szemléltettük, természetesen nem követelmény,hogy nyomórugókat alkalmazzunk. Az 5. és a 6. ábrák szakember számára önmagukért beszélnek, ezért azokhoz részletesebb magyarázatot nem fűzünk. Ha az 5. ábra szerint hat-hat érintkezőelemből álló 51 és 51’ érintkezőhidakat alkalmazunk, a sztochasztikus eloszlású pontszerű felfekvés sűrűbb, mint egyetlen összefüggő tömb esetében és ez nyilvánvalóan fokozott mértékben érvényes a 6. ábra szerinti 61 és 61’ érintkezőhidakra, melyeknél a 66 vezetővég 66B szélessége mentén tizenkilenc érintkezőelem van egymás mellett elrendezve. A 4. ábra segítségével követhetjük a találmány szerinti erősáramú dugaszolható csatiakozó (röviden: EDCS) erőjátékát zárlatkor. Az Fsz zárlati szűkületi erő nagyságát - a szakirodalom alapján és pontszerű érintkezéseket feltételezve - általánosságban az alábbi képlettel fejezhetjük ki: Fsz =(13: 15) • (ff,)2 • In.' 2E Fsz:a zárlati szűkületi erő Newtonban, Fv: a zárlati vonzerő Newtonban a közbenső K szakasz mentén, Fe:a zárlati szűkületi Fsz erő,a zárlati Fv vonzerő és az Fr rugóerő eredője Newtonban, E: a vezető anyagának rugalmassági modulusa N/cm2 -ben, V: az érintkezőelemet alkotó lemez vastagsága cinben és i:az egy érintkezőelemen áthaladó áram kA-ben. Az ábrán látható geometriai elrendezést figyelembe véve, ugyancsak szakirodalmi adatok alapján a közbenső K szakasz L hossza mentén ébredő ..ilati Fv vonzerő értéke : Fv = (3 :10) • (jjj)J • arctg gjr ahol L: a közbenső K szakasz hossza cm-ben, Bk a közbenső K szakasz szélessége cm-ben, N: az egymás mellett elrendezett érintkezőelemek száma. Az N.V. szorzat természetesennem haladhatja meg a 66 vezetővég 668 szélességét. Ezüst érintkezőt alapul véve, az eredő Fe erő és a zárlati i áram által meghatározott hegedési feltétel: i = (1 :13) • Fe0,s , Az ezüstkopás minimalizálása céljából még célszerű az Fr rugóerőre kikötni,hogy: Fr = 58 H3 • ( ^)2,: ahol H : az ezüst keménysége n/cm2 -ben. A névleges termikus áram vezetésekor az EDCS- ben keletkező hőveszteség legyen minimális, amit ugyancsak szakirodalmi adatok alapján elérünk a következő feltétel teljesítésével: p 13000 . Iq* * ~ Fr(0 ’5 :D N P : a veszteségi teljesítmény wattban, Io:a névleges termikus áram. lemezből készült érintkezőelemeknél feltétel, hogy teljesüljön a Bk = > (2 : 3,5) V 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
