186784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú sebkezelő szer előállítására
1 186784 A szárítás maga szobahőmérséklet és körülbelül 120 °C között kívánt hőmérsékleten történhet. 90 °C feletti hőmérsékleten azonban a szárítás a folyadékfelvevő-képesség jelentős csökkenéséhez vezet. Különösen jó eredményeket 40 és 80 °C között kapunk. Magára a szárításra egyébként a 2849570 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat előírásai érvényesek. A találmány szerinti por részecskenagysága befolyásolja a duzzadási tulajdonságokat. Csökkenő szemcsenagysággal nő a folyadékfelvevő-sebesség, és — csekélyebb mértékben — a felvehető folyadék mennyisége is. Általában olyan szemcsenagyság előnyös, amelynél a duzzadás lényegében körülbelül 0,5 és 5 perc között befejeződik, ami rendesen 0,05 és 0,5 mm közötti szemcsenagyságnak felel meg. Finomabb vagy durvább szemcsével a duzzadási sebesség kívánság szerint még ezen a határon kívül is beállítható, és emellett növelhető vagy csökkenthető is. A duzzadási sebességre, átlátszóságra, kohézióra és baktériumsűrűségre vonatkozó vizsgált tulajdonságok esetében a megadott határon belüli különböző szemcsenagyságok keverékei különösen előnyösek. A találmány szerinti sebkezelő por mint olyan használható a sebre. Hasonlóképpen lehetséges az is, hogy a port először korlátozott mennyiségű folyadékkal pasztaszerű konzisztenciájává alakítjuk, és így kapott gélpasztát használjuk fel. A paszta felvitelére fecskendők nagyon jól megfelelnek. Az alkalmazás egy ilyen, géípasztát tartalmazó fecskendővel a klinikán nagyon egyszerű. A gélt a sebre és a sebbe fecskendezzük, és ott addig hagyjuk, amíg célszerűnek tűnik. Erre a célra előtöltött steril kész fecskendők is alkalmazhatók. Folyadékként a sebkezelésben szokásos, mindenekelőtt fiziológiás oldatok, víztartalmú elegyek, például egy vagy többértékű alkoholokkal, így glicerinnel vagy szerves folyadékokkal készült elegyek jönnek számításba, amelyek a 2849570 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratban felsorolt anyagokat, például gyógyszereket, tápanyagokat, fertőtlenítő szereket, növekedést serkentő anyagokat, sókat, pufferanyagokat és hasonlókat, a sebkezelésnél szokásos szereket tartalmazhatnak oldva. A találmány szerinti por arra is alkalmas, hogy a sebből váladékozó kismolekulájú anyagokat minőségileg és mennyiségileg meghatározzuk. Ebből a célból a felszívott anyagot a molekulaszűrő-technológia módszerei szerint valamilyen sógradienssel kimosva eiuáljuk és az eluált anyagot analizáljuk. Hogy a sebből származó valamilyen oldatlan részecske által okozott szennyezést meggátoljuk, célszerű lehet, ha a port egy féligáteresztő membránba töltjük, amely csak oldott anyagoknak, illetve kisebb molekulasúlyúaknak átjárható. A kívánt kizárási fokozattól függően erre a szokásos dializáló hártyák vagy ultraszűrő fóliák használhatók. Baktériumtömör szövetek is számításba vehetők. Ilyenfajta portartalmú zsákocskák a sebre helyezhetők, és a váladék felszívása után eltávolíthatók, felnyithatók és a por a fent leírt módon megvizsgálható. A következő példák a találmányt tovább szemléltetik. 1. példa Száraz gélpor előállítása A 2725 261 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat 2. példájában leírt módon 3,2 g akrilamidból, 82 mg biszakrilamidból, 2 g agaragarból vagy zselatinból, 60 pliter N,N,N',N'-tetrametilén-diaminból és 45 mg ammónium-peroxidiszulfátból kiindulva 3 mm vastagságú géllemezt készítünk. Kimosás után 24 órán át 50 °C-on szárítószekrényben szárítjuk. Utána az így kapott rideg, megszárított fóliát golyósmalomban 0,2 mm alatti közepes részecskenagyságúra őröljük. Az így kapott termék vízfelvétele desztillált vízben kétperces duzzadási idő után 40 ml/g. A géllemez szárítását megismételjük. A szárítási idő 30 perc, a hőmérséklet 100 °C. A vízfelvétel 2 perc múlva 22 ml/g, 10 perc múlva 28 ml/g. 50 °C-on szárított por esetén a vízfelvétel 0,9%-os nátrium-klorid oldattal 2 perc után 22 ml/g. A vízfelvétel meghatározása úgy történik, hogy egy 25 ml-es főzőpohárba 10 ml desztillált vizet töltünk és lemérjük, majd a 100 mg száraz gélport egy nylonszita-zacskóban 2 percig bemerítjük a vízbe. Utána a nylonszita-zacskót kivesszük és meghatározzuk a főzőpohár súlykülönbségét a por bemártása előtti súlyhoz képest. 2. példa A 27 25261 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat 1. példájában leírt módon 5 g akrilamidból, 5 g zselatinból, 130 mg N.N'-metilén-biszakrilamidból, 60 pliter N, N, N'.N'-tetrametilén-diaminból és 45 mg ammónium-peroxidiszulfátból 3 mm vastag géllemezt készítünk. A géllemezt kimosás után 60 órán át 70 °C-on szárítószekrényben szárítjuk. Az így kapott szárított fóliát az 1. példában leírtakhoz hasonlóan megőröljük. A termék tulajdonságai az 1. példában leírt porénak felelnek meg. 3. példa Húsleves tápoldatban megduzzasztott 1. példa szerinti gélt kémcsőben Serratia marcescenssel oltunk be. összehasonlításként azonos mennyiségű baktériumot juttatunk be egy egyedül húsleves tápoldatot tartalmazó kémcsőbe. Két nap tenyésztés után a gél nélküli húsleves tápoldat átlátszatlan, vöröses, baktériumokkal sűrűn benőtt, a gélt tartalmazó kémcső baktériumnövekedést csak a legfelső rétegben mutat. Ez azt mutatja, hogy a találmány szerinti porgél, ha megduzzadt, baktériumok behatolását erősen megnehezíti vagy lehetetlenné teszik. 4. példa Az 1. példában leírtak szerint előállított találmány szerinti száraz gélport szitán osztályozunk. Négy frakciót különítünk el. Az 1. frakció az a részlet, ami 576 csomó/cmJ-es (= körülbelül 0,25 mm tiszta csomótávolság) szitán nem megy át. A 2. frakció azokból a részecskékből áll, amelyek a 576 csomós szitán átmentek, de egy 900 csomó/cm:-es (= körülbelül 0,2 mm 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
