186784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú sebkezelő szer előállítására
1 186784 2 tiszta csomótávolság) szitán visszamaradnak. A 3. frakció átment a 900 csomós szitán, és egy 1600 csomós szitán (ami körülbelül 0,15 mm tiszta csomótávolságnak felel meg) visszamarad. A 4. frakció azokból a részecskékből áll, amelyek az 1600 csomós szitán átmentek. Mind a négy frakció és a kiindulási keverék esetében is meghatároztuk 1—lg por vízfelvételét az idő függvényében. Az eredményeket a mellékelt ábrán foglaljuk össze. Ez grafikus ábrázolásban mutatja a vízfelvételt ml/g-ban az eltelt percek függvényében. Az 1—4. görbék az 1—4. frakciók vízfelvételének felelnek meg. Az 5. görbe a frakcionálatlan keverék vízfelvételét mutatja. Az utóbbi 68,1 súly% 1. frakciót, 9,4 súly% 2. frakciót, 11,4 súly% 3. frakciót és 12,1 súlyzó 4. frakciót tartalmazott. Amint a görbékből kitűnik a vízfelvétel sebessége a 4. frakciónál a kezdeti szakaszban körülbelül kétszer olyan nagy volt, mint az 1. frakciónál, míg az összes vízfelvétel 5 perc elteltével 38,3, illetve 34,3 g volt. Végül olyan összehasonlító kísérleteket is végeztünk, ahol a talámány szerinti eljárással előállított sebkezelőszer vízfelvételét a 2849570 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratban leírt módon előállított gélből készített száraz fólia folyadékfelvételével hasonlítottuk össze. A mellékelt 2. ábra 1—1 g, az említett német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat szerinti fólia (I) és a találmány szerinti por (II) vízfelvételét ábrázolja az idő függvényében. Amint az a görbékből kitűnik, az I. fólia 1 perc alatt körülbelül 1—2 g vizet vesz fel, ugyanezen idő alatt a találmány szerinti, II. por körülbelül 51 g-ot. 5 perc alatt az I. termék 10 g vizet vesz fel, a találmány szerinti termék hidratálódása ez alatt az idő alatt befejeződött, a II. termék összesen 60 g vizet vett fel. Ez nem volt előre várható, mert a szakember számára az kézenfekvő, hogy a megszárított fólia folyadékfelvétele nem változik meg akkor, ha a fóliát elporitják. Ez az előre nem látható hatás a találmány szerinti sebkezelőszer használhatóságát rendkívül kedvező módon befolyásolja. A por közvetlenül felvihető a sebre és amint az a sebet megfelelően befedi, gézzel beköthető és fixálható: Az orvosnak tehát nem kell negyedóráig vagy még tovább várnia arra, hogy a por megduzzadjon és a seb beköthető legyen. Az ismert fólia még 60 perc múlva is tényleges vízfelvételének csak a felét veszi fel. A fólia tulajdonságainak az ismeretében az volt várható, hogy a lassú vízfelvétel következtében a fólia elporításával nem állítható elő por alakú sebkezelőszer. A találmány szerinti por másik meglepő tulajdonsága a koherenciája, ez a tulajdonság az alkalmazás során az elporított részecskék bizonyos „összeolvadás”ához vezet, összefüggő, elasztikus massza keletkezik, ami később a sebből könnyen eltávolítható, nem maradnak vissza porrészecskék. A találmány szerinti por részecskéinek 55-szörös nagyítással készített fényképfelvétele azt mutatja, hogy a részecskék alakja meglepően szabálytalan, ellentétben például az elporított keményítő őrlésekor keletkező, gömb alakú részecskékkel. A találmány szerinti por szabálytalan, éles határfelületei okozzák hidratált állapotban a nagymértékű kohereciát. Feltételezhető, hogy az egyes részecskék kis, sima felületei úgy érintkeznek egymással, hogy bizonyos szívóhatás jön létre és az okozza a részecskék összetapadását. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás sebkezelő szer előállítására, azzal jellemezve, hogy 50—90 súly <7# hidrofil akril- vagy metakrilsav-származékot 50—10 súlyzó gélesedésre képes poliszacharid és/vagy protein, illetve polipeptid vizes oldatában 0,5—5 mól<7o térhálósító szer és szokásos polimerizációs-iniciátorok jelenlétében polimerizálunk, a kapott gélt ismert módon megszárítjuk, majd elporítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gélt 0,50—0,05 mm részecskenagyságra porítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 2 db ábra 4
