186781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(1,4-benzodioxán-2-il) és 2-(1,4-benzodioxán-2-il-alkil)-imidazolok és ilyeneket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

2 leinél megadott, R jelentése 1—6 szénatomos alkücso­­port vagy a két R helyettesítő együtt 1—6 szénaiemos alkiléncsoportot alkot, egy savval reagáltatunk; majd kívánt esetben a?, R3 helyén 1—6 szénatomos alkiícso­­portot tartalmazó (I) általános képletű vegyüietek dó- 5 állítására, ahol R‘, R2 és n jelentése az (I) általános képletnél megadott, egy olyan (1) általános képiéiß ’ vegyületet, ahol R3 jelentése hidrogénatom, Rl, R2 é; n jelentése a fenti, egy erős bázis jelenlétében vala­mely R3X általános képletű alkil-halogemddei reagál 10 tatunk, ahol R3, jelentése l—6 szénatomGS alkücso port, X jelentése halogénatom; és/vagy kívánt eset ben egy kapott (I) általános képletű bázist a gyógysze részetileg elfogadható savaadíciós sójából feiszabadí tunk vagy gyógyszerészetileg elfogadható savaddíció. 15 sóvá alakítunk vagy az (I) általános xépíetű vegyük savaddíciós sóját másmilyen savaddíciós sóvá alakit juk. Az (I) általános képletű vegyüieíek és gyógyszeré ■ szeti szempontból elfogadható savaddíciós sóik a köz • 20 ponti idegrendszerre hatnak; a standard laboratory mi tesztekben különösen az Cí-blokkoló hatásukat k - hetett kimutatni.. Ennek megfelelően az említett ve­gyültek és az ilyen vegyületeket tartalmazó, gyogyszr - részeti szempontból elfogadható kompozíciók emit- 25 sökné! (az embert is beleértve) depressziós állapoté ; megelőzésére, enyhítésére és gátlására használhatói, de 02-receptorokkal kapcsolatos egyéb más élettani j< - lenségek. befolyásolására is alkalmasak. Az előbb említett egyéb élettani jelenségek k özé is: - 30 iozik példának okáért a vérlernezkék aggregációjána ?: gátlása, a cukorbetegségek tüneti kezelése, valamint a testsúlycsökkenés elősegítése. Ezeken íúlmetiően s j len találmány szerinti vegyüíeteknek ?. szem o­­nyomását csökkentő hatá-u ; is van, ennéUögvs c 55 fokozott szembelnyomással járó betegségek kezet ás nél is használhatók, A leggyakraoban eioiórduió n betegségek a zöldhályog (glaucoma] Amikor a jelen találmány szerinti vegyületeket s. központi idegrendszer által szabályozott állapotok k - 4u zelésére használjak, akkor az itt leírt aktív vegyüiet két és sóikat a depressziós állapotok, enyhítésére szol­gáló vagy a központi idegrendszerre befolyást gyakor­ló szerek esetében szokásos és elfogadott alkalmazd sí módok közül bármelyiket használhatjuk. Ezek kö é 45 tartozik az orális, a parenterális és más egyéb sziszt ?­­mikus gyógyszerbeadási mod, amihez szilárd, fé-g szilárd és folyékony adagolást formákat, mmt p), ta > lettákat, kúpokat, piiuiákaf. kapszulákat, porok? t, oldatokat, szuszpenziókat stb, alkalmazhatunk, el 5- b0 nyösen egyszeri használatra vaió adagolási egység- -k formájában, ami a gyógyszer pontos adagolását te rí lehetővé. A készítmények a szokásos vivöanyagokt ól és kőiőanyggokbói, továbbá valamely (i) általános képletű vegyüíetbői vagy ennek valamilyen, gyógy» ?- 55 részeti szempontból elfogadható sójából állnak, ie azok még egyéb gyógyhatású szereket, gycgyszer-i a­­tóanyagokat, hordozóanyagokat és adjuváasokai s b. is tartalmazhatnak. Az alkalmazott hatóanyag mennyisége jameszui c: en t,;; függ a kezelendő személytől., s, bstegsr.g vary ana.[ -.*■ súlyosságától, az alkalmazás módjától, veiararí n e­­zelóorvos megítélését;]'., a hatásos a:?.? w ? *>r, 0,í—10 mg/iesísúiykg/nap, eiótt/ósen 1 jí­súlykg/nap. Az átlagos xesísulyú (70 >,.g o ) feb.őtí e v­bér számára ez a mennyiség 7—7Gö mg/nap, előnyö­sen 70—350 mg/nap dózisnak felel meg. Szilárd formában levő gyógyszerkészítményekhez a szokásos nem toxikus szilárd hordozóanyagokat, így péidául gyógyszerészeti tisztaságú mannitot, tejcuk­rot, keményítőt, magnézium-sztearátot, szacharin­­nátriumsót, talkumot, cellulózt, glükózt, szacharózt, magnézium-karbonátot és ezekhez hasonlókat hasz­nálhatunk. Az előbbiekben meghatározott hatóanya­gokból kúpokat is készíthetünk, amihez polialkilér.­­glikolokat (pl. polipropilén-glikclí) használhatunk hordozóanyagként. A folyékony készítményeket pél­dául úgy készíthetjük, hogy a fentiekben meghatáro­zott hatóanyagot és adott esetben gyógyszerészeti ad­­juvánsokat egy hordozóanyagban, pl. vízben, élettani sóoldatban, vizes dexírózoldatban, glicerinben, eta­­nolban vagy ezekhez hasonlókban feloldunk vagy diszpergalunk, aminek révén oldatokat vagy szusz­­penziókat kapunk, a felhasználásra kerülő gyógy­szerkészítmények kívánt esetben még nem toxikus se-" gédanyagokat is tartalmazhatnak, csekély mennyiség­ben. ilyenek például a nedvesítő- vagy emuigeálósze­­rek, a pH-t szabályozó pufferhatású anyagok és ha­sonlók, mint pl, a nátrium-acélát, szorfcitán-meno­­laurát, trietanol-amin-náírium-acetát, trietanol-amin­­acetét stb. Az ilyen adagolási fonnák készítésére szolgáló módszerek a szakemberek előtt ismertek, vagy nyilvánvalóak; lásd pl.: Remington's Pharma­ceutical Sciences, Mack Publishing Company, Eas­ton, Pennsylvania, 15. kiadás (1975). Az alkalmazás­ra kerülő gyógyszerkészítmények és gyógyszerkompo­zíciók a hatóan.yagok(ok)ból minden esetben annyit tartalmaznak, amennyi a kezelendő személy vagy egyed betegségének tüneteit enyhíteni képes. Előállíthatunk olyan adagolási egységeket és gyógy­­szerkcmpozíciókat, melyek az (I) általános képletű hatóanyagot vagy annak sóját 0,25%-tól 95%-lg ter­jedő mennyiségben tartalmazzák, míg a fennmaradó részt nem toxikus hordozóanyagok teszik ki. az orális alkalmazásra szolgáló és gyógyszerészeti szempontból elfogadható nem toxikus kompozíciókat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot bármilyen szoká­sosan használt excipienssei, így péidául gyógyszeré­szeti tisztaságú mamuttal, tejcukorral, keményítővel, su&gnézium-szteai áttal, szacharin-nátrium-sóval, tai­­kummal, cellulózzal, glükózzal, szacharózzal, magné­zium-karbonáttal és hasonlókkal összedolgozzuk. Ezek a kompozíciók lehetnek szoiuciók, szuszpenzi­ók, tabletták, pilulák, kapszulák, porok, nyújtott ha­tású készítmények és hasonlók. Az ilyen kompozíciók általában 10—95%, előnyösen 25—70% hatóanyagot tartalmaznak. A parenterális alkalmazási mód legjellegzetesebb péidájc a befecskendezés, amelyet szubkután, intra­­muszkulátisan vagy intravénásán lehet végezni. A be­fecskendezhető készítményeket a szokásos gyógyszer­­akkokban állíthatjuk elő, ilyenek a folyékony olda­tok vagy szuszpenziók készítésére alkalmas szilárd vagy szuszpenziók készítésére alkalmas szilárd gyógyszerfonnák, valamint az emulziók. Alkalmas hordozóanyagok pl. 3 víz, az. élettani sóoldat, a dext­­róZy a glicerin, az etanol és hasonlók, Az alkalmazás­ra kerülő gyógyszerkészítmények kívánt esetben még nem toxikus segédanyagokat is tartalmazhatnak, nem túl nagy mennyiségben. Ilyenek például a különféle 4

Next

/
Thumbnails
Contents