186768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropán-származékok előállítására

1 1 —4 szénatomosak és Ar és R jelentése a fenti. A (VIII) általános képletű vegyületeket olymódon állíthatjuk elő, hogy a (II) általános képletű fenolokat valamely ciklopropil-CHX-O, általános képletű ciklo­­propán származékkal (ahol Ar, X és O,jelentése a fen­ti) reagáltatunk. A (VIII) általános képletű Schiff-bá­­zisok, ahol O, jelentése CHU-CH=N-R szintén előállít­hatok a fent említett 3-cikIopropil-3-ariloxipropanol­­ból és ammóniából illetőleg R-NH2 általános képletű vegyületekből, a 0, helyében -CH2-CO-NR-CH3 cso­portot tartalmazó (VIII) általános képletű amidve­­gyületek szintén előállíthatok a megfelelő 3-ciklo­­propil-3-ariloxi propánsavak vagy e vegyületek észte­reiből. Kiindulási anyagként felhasználhatunk olyan (I) ál­talános képletű vegyületeket is, ahol a képletben Ar jelentése OH vagy SH csoport helyett benziloxi- vagy benziltiocsoport. A (Vili) általános kiindulási anyagok és az egyéb redukálható kiindulási vegyületek nascens hidrogén­nel végzett katalitikus hidrálással állíthatók elő. A re­dukciót végezhetjük komplex fémhidridekkel vagy egyéb kémiai redukálószerekkel is. A redukció ered­ményeként (I) általános képletű vegyületekhez ju­tunk. A redukció körülményeit a redukálandó cso­port jellegétől függően választjuk meg, a redukciót az irodalomban leírtak szerint végezzük. Így például a Schiff-bázisokat és az olefin vegyületeket különösen előnyösen lehet katalitikusán hidráink Ezzel szemben a savamidok redukciója különösen kedvezően megy végbe, ha a redukciót komplex fémhidridekkel, vagy diboránnal végezzük. A katalitikus hidráláshoz használhatunk nemes­fém-, nikkel- vagy kobalt-katalizátort, továbbá keve­rék-katalizátorokat így például rézkrómoxidot. Ne­mesfémként szóbajöhet platina vagy palládium, ame­lyeket hordozóanyagokra (például szénre, kálcium­­-karbonátra, stroncium-karbonátra) viszünk fel. A ne­mesfémek, oxidok (mint például platinaoxid) vagy pedig finoman elosztott por formájában alkalmaz­hatók. A nikkel és kobalt katalizátorok célszerűen Raney-fém formájában használhatók. A hidrálást cél­szerűen nyomás alatt 1—200 atm-án végezzük, a hő­mérséklet -80 és +150 °C között lehet. A hidrálást va-' lamely közömbös oldószerben, így például alkohol­ban mint metanol, etanol vagy izopropanol, vala­mely karbonsavban, mint ecetsav, valamely észter­ben, mint etilacetát, éterekben mint tetrahidrofurán vagy dioxán, jelenlétében végezhetjük. Alkalmazha­tunk víztartalmú oldószer elegyeket is. Előnyös a hid­rálást enyhe körülmények között például 0 és 30 °C közötti hőmérsékleten, atmoszféra nyomáson végez­­ni. Redukálószerként figyelembe jöhetnek komplex fémhidridek. mint LiAlH^, NaBH^ vagy NaAl(OCH2* CHjOC^^^, továbbá diborán.kívánt esetben ka­talizátorokat mint BFj, A1CK vagy LiBr alkalmazha­tunk. Oldószerként szóba jöhetnek éterek, mint di­­■ etiléter, tetrahidrofurán, dioxán 1,2-dimetoxietán vagy diglim, továbbá szénhidrogének mint benzol, A NaBH^-del végzett redukcióhoz elsősorban alko­holokat, így metanol vagy etanolt használhatunk ol­dószerként. A redukciót -80 és 150 °C, célszerűen 20—120 °C hőmérséklet között végezzük. A redukcióhoz naszcensz hidrogént használunk, 2 ezt olymódon állítjuk elő, hogy valamely fémet sav­val vagy bázissal kezelünk. Figyelembejöhet valamely cink/sav, cink/lúg, vas/sav, vagy ón/sav rendszer. Sav­ként szóba jöhet sósav vagy ecetsav. Redukálószer­ként alkalmazhatunk valamely alkálifémet, így pél­dául nátrium, alkoholos például etanolos, izopropa­­nolos, n-butanolos, amil alkoholos, izoamilalkoholos vagy fenolos oldatát, továbbá valamely alumínium­­-nikkel-ötvözetet, lúgos és vizes vagy lúgos-vizes-alko­­holos oldatban, továbbá nátrium- vagy alumínium­­-amalgám vizes-alkoholos vagy vizes oldatát. A reduk­ció ilyen esetben 0 és 150 C, célszerűen 20—120 °C között végezzük. Kívánt esetben az R jelyében hidrogénatomot tar­talmazó I általános képletű. vegyületek szekunder amin csoportját alkilezve tercieraminokhoz jutunk. Ezesetben az I általános képletben R jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport. N-alkilezőszerként szóba jö­het például valamely alkilhalogenid, mint metil-klo­­rid. metil-bromid, metil-jodid, etil-klorid, etil-bromid, etil-jodid, n-propil-klorid, -bromid vagy -jodid stb. to­vábbá megfelelő dialkilszulfátok mint dimetilszulfát, a megfelelő szulfonsavas-alkil-észterek mint például p-toluolszulfonsav-metil-észter. Metilcsoportot oly­módon is bevihetünk a vegyületbe, hogy hangyasav­val és vizes formaldehid-oldattal reagáltatjuk a vegyü­­letet, a műveletet 50 és 100 °C közötti hőmérsékle­ten, többórás hőkezelés segítségével végezzük. Általá­ban az N-alkilezést célszerű valamely közömbös szer­ves oldószer jelenlétében, vagy «nélkül, 0 és 120 °C, célszerűen 40-100 °C közötti hőmérsékleten végez­zük. A művelethez használhatunk valamely katalizá­tort, például egy bázist, mint kálium-terciet-butilátot is. Az alkilezést olymódon is végezhetjük, hogy az R helyében hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű szekunder aminokat hidrogén és egy hidráló katalizátor (például Raney-nikkel) jelenlétében vala­mely aldehiddel vagy ketonnal, 50—120 °C hőmér­sékleten, 1-200 atm nyomáson reagáltatjuk. Fentiek szerint eljárva, acetonnal a megfelelő izopropil-szár­­mazékot, ahol az (I) általános képletű vegyületben R jelentése izopropilcsoport, állíthatjuk elő. Az alkilezést több lépésben is végrehajthatjuk. így például az R helyében hidrogénatomot tartalmazó I általános képletű aminvegyületet először ismert mó­don acilezzük, (például ecetsavanhidrid) piridines kö­zegben acetilezzük) majd a kapott N-acilszármazékot (pélldául N-acetilszármazékot) ezt követően a kívánt tercier-aminná redukáljuk. A redukcióhoz alkalmaz­hatunk komplex fémhidrideket, például lítium-alu­­mínium-hidridet egy közömbös oldószer, mint dietil­­éter vagy tetrahidrofurán jelenlétében 20 és 60 °C hő­mérséklet között. Fentiekhez hasonló módon az R helyében hidro­génatomot tartalmazó (I) általános képletű szekun­der-amin vegyületet egy benzilczőszerrel (például ben­­zilhalogeniddel, mint benzilklorid vagy -bromid) ke­zelhetjük, ilymódon az R hekyében benzilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű tercier-aminhoz ju­tunk. Hasonló módon az Ar helyében egy vagy több hid­­roxil-csoporttal szubsztituált. fenilcsoportot tartalma­zó 1 általános képletű vegyületben fenolcsoportot al­­kilezhetjük vagy alkenilezhetjük, amikoris az Ar he­lyében egy vagy több alkoxi és/vagy alkeniloxicso-186.768 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents