186768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropán-származékok előállítására
1 A (II) általános képietű fenolvegyületeket vagy e vegyület sóit, valamely (II) általános képietű aminnal célszerűn egy hígítószer jelenlétében reagáltatjuk. Alkalmazhatjuk például a só előállításánál felhasznált oldószereket, de egyéb oldószerek vagy ezek elegye is figyelembe jöhet. A reakciót általában -20 és+ 150 °C között, célszerűen 20 és 120 °C között végezzük. A fenolátot in situ is képezhetjük. Ebben az esetben a (II) általános képietű feonolokat és a (IIJ) általános képietű aminvegyületeket valamely bázis jelenlétében reagáltatjuk. Az egyik reakcióváltozat szerint a (II) általános képietű fenolokat a (II) általános képietű hidroxiaminokkal (X = OH) valamely dehidratálószer jelenlétében például azodikarbonsav-dialkil-észter, továbbá trifenilfoszfin jelenlétében közömbös oldószerben, mint tetrahidrofurán, -10- és 30 °C között reagáltatjuk. Az (I) általános képietű ciklopropán-származékokat olymódon is előállíthatjuk, hogy a (IV) általános képietű vegyületeket valamely (V) általános képietű aminnal reagáltatjuk. A (IV) általános képietű kiindulási anyagokat, (Y a -CHjC^OH), olymódon állítjuk elő, hogy ciklopropil-cianidot valamely M-CH-,CH(OAIkil)2 általános képietű szerves fémvegyüleftel (ahol M jelentése lítium, magnéziumklorid vagy magnéziumbromid) reagáltatunk, majd ezután a kapott vegyületet 3,3-dialkoxi-1 -ciklopropil-propán -1 -ónná hidrolizáljuk, majd a kapott vegyületet 3,3-dialkoxi-l-ciklopropil-propán-l-ollá redukáljuk. A kapott vegyületeket valamely Ar-OH általános képietű fenollal éterezzük, ilymódon a 3,3-dialkoxi-l-ciklopropil-l-ariloxi-propán-származékokat kapunk. E vegyületeket hidrolizálva 3-ciklopropil-3-ariloxi-propanolt kapunk, amit végül redukálunk. A (IV) általános képietű vegyületek (Y = = -CH=CH2) a fenti vegyületből dehidratáció útján nyerhetők. Az Y helyében -CH2CH2-C1, -CH^CHjBr vagy -CH2CH2J csoportokat tartalmazó (IV) általános képietű vegyületeket úgy kapjuk, hogy az Y helyében CH2CH2OH-csoportot tartalmazó alkoholszármazékokat valamely szervetlen halogeniddel így például SOC^-vel PBr^-al vagy HJ-vel kezeljük. A szulfonátokhoz az alkoholszármazékoknak szulfonilkloriddal való észterezése útján jutunx. A (IV) és (V) általános képietű vegyületek reakció-' ját az alkilezési reakciók ismert körülmények között végezzük, célszerűen a fent megemlített közömbös oldószerek egyikének jelenlétében, 20 és 140 °C, célszerűen 80 és 120 °C közötti hőmérsékleten. Abban az esetben, ha könnyen illő (V) általános képietű vegyületet reagáltatunk, célszerű a műveletet nyomás alatt végezni (100 atm-ig). Az (1) általános képietű vegyületeket olymódon is előállíthatjuk, hogy a (VI) általános képietű aminvegyületeket alkifezzük,célszerűen metilezzük. A (VI) általános képietű aminvegyületeket a (IV) általános képietű vegyületeknek ammóniával való kezelése útján kapjuk. A (VI) általános képietű aminvegyületek alkilezését a (IV) és (V) általános képietű vegyületeknél leírt reakciókörülmények között végezzük. A (VI) általános képietű amineket aldehidekkel vagy ketonokkal kondenzálva aldehid-ammónium-vegyület, Schiff-bázist vagy enamint kapunk, majd á kapott vegyületeket ezt követően hidráljuk vagy valamely alkilczőszerrel kezeljük. Az így kapott kvaterner sót ezt követően hidrolizáljuk. így például egy VI általános képietű aminvegyületet benzaldehiddelkondenzálva N-benzil-származékot kapunk és ezt metil-halogeniddel kezelve, kvaterner sót képezünk. A kapott sót például vizes alkohollal kezelve, a benzaldehid leszakítható és egy (I) általános képietű (R=H) szekunder aminhoz jutunk. Ezen túlmenően redukáló körülmények között aldehidekkel vagy ketonokkal alkilezést végezhetünk, amikor közbenső termékként a megfelelő aldehid-ammónium vegyület keletkezik. Lehetőség van arra, hogy hangyasav jelenlétében formaldehides kezelést alkalmazva egy vagy két metilcsoportot vigyünk be a vegyületbe. Ezen túlmenően Raney-nikkel jelenlétében alkohollal alkilezhető a vegyület. A hidrogénatomok helyében szolvolitikusan leszakítható csoportot (tartalmazó I általános képietű vegyületeket szolvolizáló szerrel kezelve ezek a csoportok leszakíthatok. A szolvolizishez kiindulási anyagként (VII) általános képietű vegyületeket alkalmazunk, ahol a képletben R1 jelentése cianocsoport, 1-7 szénatomos acilcsoport, célszerűen acetil-, trifluoraçetil- vagy benzoil-csoport és Árjelentése a fenti. A (VII) általános képietű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (IV) általános képietű vegyületet egy HNR -CH3 általános képietű vegyülettel reagáltatunk, vagy pedig a ciklopropil-CH-X-CH2-CH2-NR-CH3 általános képietű vegyületeket valamely (II) általános képietű fenollal reagáltatjuk. Kiindulási anyagként alkalma zhatunk olyan (I) általános képietű vegyületeket, ahol Ar jelentésében OH vagy SH csoport helyett aciloxi vagy aciltiocsoport van és ahol az acilcsoport minden esetben 1—7 szénatomos. E vegyületek szolvolizise valamely oldószer, mint például víz (hidrolízis), vagy valamely alkohol, célszerűen egy 1 -4 szénatomos alkohol (alkoholizis) továbbá valamely savas vagy bázikus katalizátor mint például ásványi sav, például kénsav vagy sósav, illetőleg valamely fémhidroxid mint nátrium-, kálium-, kálcium-, bárium-, ólom- vagy ezüst-hidroxid vagy valamely fém- vagy ammóniumsó így például nátrium-, vagy kálium-karbonát vagy ammónium-klorid jelenlétében hajtható végre. Alkoholként célszerűen metanolt, etanolt vagy izopropanoh: használhatunk vagy ezen alkoholok vízzel képzett elegyét. A szolvolizist célszerűen 0 és 120 °C hőmérséklet között hajtjuk végre. A hidrolízist célszerűen víz vagy alkohol-víz, továbbá víz-etilénglikol vagy alkoholos nátriumhidroxic vagy káliumhidroxid jelenlétében 1—24 órán főzéssel végezzük. Az (I) általános képietű ciklopropán származékokat olymódon is előállíthatjuk, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat redukáljuk. A kündulási anyag redukálható csoportokat és/vagy C-C és/vagy C-N kettős vagy hármas kötést tartalmaznak. A redukálható kiindulási vegyületek között említjük meg a (VIII) általános képietű vegyületeket, ahol a képletben, O, jelentése CH=CH-NR-CH,, -CH?CH=-N-R, -CHrCHrN=CH9, -CH9-ÇH9-NR-CH9, -Cff9-C0-NRClílvagy -CH2-CH2-NR2-CH3 és ^ Z Kz jelentése hidrogenolizissel leszakítható amino-véiőcsoport vagy hidroxialkih, oxoalkil-, alkenilvagy alkinilcsoport, ahol a szénhidrogéncsoportok 186.768 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4