186756. lajstromszámú szabadalom • Analitikai eljárás desztillát szeszesitalok eredetének megállapítására
1 186.756 2 A találmány tárgya analitikai eljárás desztillált szeszesitalok eredetének megállapítására. A szeszesitalok finomabb kémiai összetételének vizsgálata sokáig háttérbe szorult. Minősítésük általában az érzékszervi vizsgálatra és néhány jelentősebb összetevő, elsősorban az alkoholtartalom, ciánhidrogéntartalom meghatározására korlátozódott. Az irodalomban számos közlemény található a desztillált szeszesitalok, így borpárlatok, gabonapálinkák, gyümölcspálinkák illóanyagainak vizsgálatára. E cikkek, például Hogban és Mular, J. Sei., Fd., Agric., 27, 1108-1114, Postel és Adam, Die Branntweinwirtschaft, 117, 229—232, Braunt és lücke, Deutsche Lebensmittel-Rundschau, 70, 165-172 munkái borpárlatok és wftisky komponenseinek vizsgálatával és alkohol-tartalmuk megh a tarozásával foglalkoznak. Kevciné (KÉfíI kutatási beszámoló, 1970) szeszesitalok egyes illő aromaanyagénak extrakci ójával és kromatográfiás szétválasztás után történő meghatározásával foglalkozik. A fenti kutatások csak elméleti jellegűek voltak, és ezid.eig nem létezett olyan analitikai módszer, amely az, iparban előállított szeszesitalok gyors és pontos ellenőrzésére, azok alapanyagának meghatározására, illetve hígítmány-jellegére pontosan utalna. A találmány szerinti analitikai eljárás a fenti hiányokat kiküszöböli, és azzal bármely desztillált szeszesital, elsősorban borpárlat és gyümölcspálinka készítési módja, illetve gyümölcseredete egyértelműen kimutatható. Alkalmazható azonban az eljárás természetesen más szeszesitalok, például whisky, vodka, stb. analízisére is. Az eljárás alapja, hogy a szeszesitalokban, elsősorban pálinkákban jelenlévő illó aromakomponensek mennyisége, mennyiségi megoszlása gyümölcsönként, illetve az eredet szerint különböző, a jellemző különbségek különböző kromatográfiás eljárások kombinádóival egyértelműen meghatározhatók. A vizsgálat lényege a következő: az adott mintából gázkromatográfiás úton meghatározzuk az egyértékű alifás alkoholok minőségi összetételét, mennyiségi arányát és összmennyiségét, mely értékekből következtetni lehet, hogy a szeszesital valódi alapanyagból készült, vagy finomszeszből aromával, illetve, hogy történt-e finomszeszes hígítás. Ezután a mintából ismert módon aromakoncentrátumot készítünk és megmérjük annak térfogatát, majd a koncentrálom gázkromatográfiás vizsgálatával határozzuk meg eredetét. Szükség esetén a minta eredete a karbonü-komponensek rétegkromatográfiás vizsgálatával megerősíthető. Az eljárás biztonságát az egymástól független vizsgálati eredmények megfelelő kombinációja adja. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a szeszesitalok eredetének meghatározására az egyértékű alifás alkohol -komponend és a megfelelő módon nyert aroma koncentrátumok vizsgálata elegendő. A szeszesitalokban jelenlévő egyértékű alifás alkoholok - az etanol mellett - a metanol, n-propanol, szek-butanol, i-butanol, n-butanol és i-pentanai. Gyümölcspálinkák esetében a különböző alapanyagok esetén szembetűnő különbség mutatható ki az n-propanol és szek-butanol-tartalmak között. Az egyértékű alifás alkoholok minőségét és menynyiségét az adott minta gázkromatográfiás vizsgálatával határozzuk meg. A meghatározás n-hexanol belső standarddal történik, ílymódon a módszer egyben kvantitatív jellegű is. A szétválasztott komponensek mennyiségi meghatározását kalibrációs görbék segítségével célszerű végezni, melyeket tiszta alkoholok elegyéből veszünk fel. Valódi gyümölcspálinkákban szétválasztott egyértékű alifás alkoholok kalibrádós görbéinek regressziós egyenletei és a módszer szórása a következő : (Az egyenletekben y az illető alkohol tf%-os menynyisége, x „az alkohol csúcs alatti területe az n-hexanol csúcs alatti területe) 1. táblázat Alkohol Egyenlet Korrelációs átlagos együttható %-os szórás metanol y=0,9888x—0,0456 0,9924 9,4 n-propanol y=0,4576x-0,0025 0,9982 5,3 szek-butanol y=0,4155x+0,0026 0,9974 5,7 izobutanol y=O,38l3x+0,0l68 0,9565 12,1 n-butanol y=0,4 l99x+0,0073 0,9892 8,2 i-pentanol y=0,3632x+0,0097 0,9966 3,6 A gázkromatográfia során kinruatható metanol-tartalom gyümölcseredetre utal. Ennek a komponensnek mennyisége gyümölcspálinkáknál általában 0,6 tf%-nál nagyobb érték, kivéve a cseresznye- és meggypálinkát, amelyeknél ez a minimumérték 0,4 tf%. Ugyancsak jellemző a gyümölcspálinkákra, hogy a metanol és az ún. kozmaolajok (az etanolnál nagyobb szénatom számú alkohol-komponensek), azaz a fent említett, az eljárással kimutatható egyenértékű alifás alkohol-komponensek összmennyisége általában 1 tf% vagy annál nagyobb. Adott esetben ez az érték 5 tf%-ot is elérheti. Ha az etnaol mellett a metanol és kozmaolajok nem mutathatók ki, illetve koncentrációjuk alacsonyabb, az a minta hamisítvány-, illetve hígítmány-jellegére utal. A fenti eljárással az őszibarackpálinka közvetlenül azonosítható, mivel n-propánol-tartaima kiemelkedően nagy, 1—3 tf%. Amennyiben a kapott gázkromatogramot standard gázkromatogramokkal hasonlítjuk össze, kvalitatív képet kaphatunk az egyéb gyümölcseredetről is, A fenti módszer feltétlenül szükséges az eredet meghatározásánál. Amennyiben ugyanis a minta hígítmány vagy hamisítvány, ezt a további analízisek végrehajtásánál figyelembe kell venni. Ezt követően az eredet meghatározására a mintából kisózással aromakoncentrátumot készítünk, majd a koncentrátumot közvetlenül gázkrptnatografáljuk. A kromatogram a csúcsok azonosítása nélkül is ún. „Fingerprint” módszerrel értékelhető olyan módon, hogy a nyert kromatogram okát azonos körülmények között készült standard kromatogramokkal hasonlítjuk össze, ainikoris arányaik alapján a gyümölcse redet meghatározható. Amennyiben a fenti eljárásokkal a minta nem azonosítható egyértelműen, az analízist a karbonil-vegy tildék vizsgálatával folytatjuk. A karbonil-vegyületeket nem illó származékaik formájában, rétegkromatográfiás módszerrel alifás monoketon-, alifás monoaldehid-, telítetlen karbonil-, aromás monokarbonil- és dikarbonilfrakcióra választjuk szét. A származékképzést előnyösen 2,4-dlnitro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
