186753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-acilamino-3-vinil-cef-3-ém-4-karbonsav-származékok előállítására

1 2-védőcsoportnak az (I.d) képletű vegyületbe való be­vitele, a reakciókörülményeket (például a reakció hő­mérsékletét, oldószert stb.) az említett példában már ismertettük. A jelen találmányhoz tartozik, ha a reakció során az R -nél a karboxicsoport védőcsoporttal ellátott karboxicsoporttá alakul át. j) eljárás: Az (I.m) képletű vegyületet olymódon állítjuk elő, hogy az (1.1) képletű vegyületet vagy egy sóját a VII képletű vegyülettel reagáltatjuk. A reakció kivitelezése általában egy szokásos oldó­szerben történik, mely a reakció lefolyását nem be­folyásolja, mint például a tetrahidrofurán, dioxán, víz stb. vagy ezek egy elegye. A szobahőmérséklet nem kritikus, a reakciót álta­lában szobahőmérsékleten, majd melegítéssel végez­zük. k) eljárás. Az (I.o) képletű vegyület vagy egy sója előállítása­kor az (I.n) képletű vegyületet vagy egy sóját egy bá­zissal reagáltatjuk. Az eljárásnál jól alkalmazható bázisok ugyanazok, mint amelyeket az a) eljárásnál ismertettünk. A reakció kivitelezése általában egy szokásosan al­kalmazott oldószerben történik, mely nem ellenté­tes hatású a reakcióval, ilyen például a víz, metílalko­­hol, etilalkohol stb., vágy-ezek egy elegye. A hőmérséklet nem kritikus, a reakciót általában hűtéssel, majd melegítéssel végezzük. l) eljárás: Az (I.q) képletű vegyület vagy egy sója az (I.p) képletű vegyületből vagy egy sójából állítható elő olymódon, hogy az A -nál az amino-védőcsoportot eltávolítjuk. A reakció kivitelezése valamely szokásos módon, hidrolízissel, redukcióval vagy más hasonló eljárással történik. A hidrolízis és a redukció, valamint a reakciókörül,­­mények (például a reakció hőmérséklete, oldószer stb.) lényegileg ugyanazok, mint amelyet a b) eljárás­ban az (I.a) képletű vegyület amino-védőcsoportjának eltávolításánál a fentiekben leírtunk. A jelen találmányhoz tartozik az is, ha az R1- és az R -nél a védőcsoporttal ellátott aminocsoport és/ /vagy az R2-nél a védőcsoporttal ellátott karboxi­csoport szabad aminocsoporttá és/vagy szabad karb­oxicsoporttá alakul át. m) eljárás: Az (I.s) képletű vegyület vagy egy sója az (I.r) kép­letű vegyületnek vagy egy sójának redukciójával állít­ható elő. A redukció kivitelezése valamely szokásos módon történik, például egy redukálószer alkalmazásával, ka­talitikus redukcióval és hasonlókkal. Megfelelő redukálószer lehet valamely, egy karbon­­ilcsoportnak egy hidroximetilcsoporttá történő át­alakításakor szokásosan alkalmazott szer, úgymint egy fém-bórhidrid, például alkálifém-bórhidrid (pél­dául nátrium-bórhidrid, káliumbórhidrid, nátrium­­cianobórhidrid stb.), lítiumalumíniumhidrid stb., di­­borán és hasonlók. A katalitikus redukciónál ugyanazokat a katalizá­torokat használhatjuk, melyeket a b( eljárásban a re­dukciónál ismertettünk. A reakciót általában egy szokásos oldószerben vé­gezzük, mely a reakcióra nincs ellentétes hatással, mint például a víz, metílalkohol, etilalkohol, tetra­hidrofurán, dioxán stb., vagy ezek elegye. A reakció hőmérséklete nem kritikus, általában a reakciót hűtéssel, majd melegítéssel végezzük. n) eljárás: Az (I.t) képletű vegyületet vagy' egy sóját olymó­don állíthatjuk elő, hogy az (I.r) képletű vegyületet vagy egy sóját a VIII képletű vegyülettel vagy ennek egy sójával reagáltatjuk. A VTII képletű vegyület megfelelő sói ugyanazok a sav-addíciós sók, melyeket az I képletű vegyületek­­nél már leírtunk. lia a VIII képletű vegyületet só formában alkal­mazzuk, akkor a reakció kivitelezését egy bázis jelen­létében is végezhetjük, mint ahogyan azt az a) eljárás­nál leírtuk. A reakciónál általában egy szokásos oldószert használunk, amely a reakcióra nincs ellentétes hatás­sal, és amely oldószer lehet például víz, metílalkohol, etilalkohol, propilalkohol, dioxán, tetrahidrofurán stb. vagy ezeknek egy elegye. A hőmérséklet nem kritikus, általában a reakciót hűtéssel, majd melegítéssel végezzük. A fentiekben leírt a—n) eljárásokkal nyert I kép­letű vegyületek szokásos módszerekkel izolálhatok és tisztíthatok, mely eljárások a következők lehetnek: extrakció, kicsapás, frakcionált kristályosítás, átkris­­tályosítás, kromatografálás és hasonlók. A kiindulási vegyületek előállítására szolgáló 1-11 eljárásokat az alábbiakban részletesen ismer­tetjük. 1-1. eljárás: Az ( 1 -b) képletű vegyületet vagy egy sóját oly­módon állíthatjuk elő,, hogy az ( Oh -a) képletű ve­gyületet vagy valamely sóját egy halogénezőszerrel reagáltatjuk. Az ( (f)-a) és ( (T>b) képletű vegyületek megfelelő sói ugyanazok a bázissal képzett sók, melyeket az I képletű vegyületeknél a fentiekben ismertettünk. A reakciónál jól alkalmazható halogénezőszerek ugyanazok, melyeket egy hidroxicsoportnak halogén­csoporttá való átalakításakor felhasználtunk, és ezek lehetnek foszforhalogenidek (például foszfortriklorid, foszforpentaklorid, foszforoxiklorid, foszfortribro­­mid, foszforpentabromid stb.), tionilhalogenidek (például tionilldorid stb.), foszgén és hasonlók. A szóbanforgó reakció előnyösen egy bázis, példá­ul az a) eljárásnál megadott valamely szerves bázis jelenlétében megy végbe. A reakció kivitelezése általában egy szokásos oldó­szerben történik, mely a reakcióra nincs ellentétes hatással, mint például a metílénklorid, kloroform, etilénklorid, tetrahidrofurán, dioxán, N,N-dimetil­­formamid stb., vagy ezek egy elegye. 186.753 5 10 15 ?0 ?5 30 35 40 45 50 55 60 10

Next

/
Thumbnails
Contents