186689. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szerkezeti rétegek előállítására rostos bilógiai hulladékból
1 186 689 2 róluk. Az ismert berendezéseknél, amikor a burkolóanyag a hengerről elfogyott, a berendezést legalább naponta le kellett állítani, hogy az üreges hengert el lehessen távolítani és ki lehessen cserélni. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen költséges gépnél lényeges, hogy az folyamatosan dolgozzék, ha maximális gazdaságosságot és hatékonyságot akarunk elérni. Amint fent már megegyeztük, a burkolóanyagot a mozgó tömörített réteg alsó és felső felületére külön visszük fel egyetlen művelet során a termelési vonal mentén egyetlen helyen. Általában a burkolóanyag nehézpapír, amit kötőanyag réteg nélkül szállítunk, és azt kötőanyaggal, mint pl. hőre keményedő gyantás ragasztóval kell bevonni közvetlenül a tömörített rétegre való felvitele előtt. A burkolóanyagot olyan szélességben alkalmazzuk, amely elegendő ahhoz, hogy a tömörített réteg mindegyik felületét teljesen befedje és kielégítően túlnyúljon, ahhoz, hogy a szélek köré le lehessen hajlítani, amelyhez azután hozzákötjük. Bár előnyösnek tűnik, ha ezeket a műveleteket a réteg alsó és felső oldalán egyidejűleg végezzük el, a gyakorlatban a berendezés bonyolultsága miatt és azért mert a szél lekötéséhez alkalmazott ragasztóanyag felhalmozódik, más megoldás vált szükségessé. A találmány célja, hogy olyan berendezést hozzon létre szerkezetileg erős, tömörített réteg előállítására, laza, biológiai hulladékot képező szálasanyagból, amelynek működése megbízható, maximálisan termelékeny és gazdaságos, a gyártott termék konzisztenciája optimális, a berendezés folyamatosan üzemben tartható anélkül, hogy gyakran le kellene állítani abból a célból, hogy a burkolóanyag szállítást megújítsuk, és amelynek a beérkező sz.álasanyagot a berendezésbe való tömörítés előtt elötömörííő, a burkolóanyagot a tömörített réteghez kötő tökéletesített burkolószerkezete van, és a burkolóművelet során a tömörített rétegnél alkalmazott hő és nyomás mértékét szabályozó szerkezete, valamint a burkolóréteget a tömörített réteg szálereire felvivő szerkezete van. Ezeket a feladatokat a találmány szerinti berendezéssel az alábbiakkal valósítjuk meg: A laza szálasanyagot, amely a találmány szerinti eljárás nyersanyagát képezi folyamatosan mozgó szállítószalaggal szállítjuk a berendezésbe. A szállítószalag kiömlővégénél csúszda vezeti az anyagot lefelé, a dugattyú homlokoldala felé. A csúszda kiömlővégéhez közel több ide-oda mozgó dugattyú váltakozva mozog ki- és be a csúszdába olyan mozgásút mentén, amely közel egyvonalba esik a csúszdától a dugattyúhoz vezető mozgás tengelyvonalával. Ez az ide-oda mozgás előtömöríti a belépő anyagot úgy, hogy egyenletesebb és nagyobb sűrűségű legyen, mint amilyen enélkül az előtömörítés nélkül lenne. A dugattyú maga dugattyúágyon nyugszik görgős csapágyak és sínek segítségével, amelyekre a csapágyak rá vannak helyezve, hogy hordozzák a dugattyút és felvegyék a dugattyú ide-oda mozgásából származó erőket. Mindegyik görgős csapágy egy súlyt hordó görgőből és egy vezető görgőből áll, amelyek csapágyblokkra vannak szerelve, hogy a dugattyút jelentékeny súrlódás nélkül hordozzák és vezessék. A csapágyblokk helyzetét be lehet állítani, hogy a görgők és hordozósín közötti távolságot elkeskenyedő ék segítségével szabályozni lehessen. A súlyt hordó görgők és a hordozósínen lévő megfelelő hordozófelület szöge jobban megközelíti a vízszintest, mint a vezetőgörgőé és a megfelelő hordozófelületé, hogy így a lefelé irányuló nehézségi erőnek jobban ellenálljon. A burkolóanyagot a réteg kialakítása során kötjük a réteghez és rápréselj ük a berendezés ragasztóasztalnak nevezett részénél. A burkolóművelet folyamán folyékony ragasztót viszünk fel a burkolóanyagra, amelyet azután a tömörített réteg felületéhez kötünk hő és nyomás segítségével. A tömörített réteg alját és tetejét bevonatta] látjuk el olymódon, hogy különálló hengereket alkalmazunk, amelyeken a burkolóanyagot tároljuk és ezek egyike a réteg felett és másika a réteg alatt van elhelyezve. A burkolóanyaggal történő bevonás művelete során a burkolóanyagot a réteg felületeihez kötjük azáltal, hogy a réteg felületeit egy asztal és közvetlenül az asztal fölöt* elhelyezett felső lap között összenyomjuk. A felső lapot egy pantográf tartó hordja. Ez biztosítja, hogy mozgása az asztal síkjára merőleges tengely körül megy végbe. A felső lap az asztal síkjához képest változó szögben állítható be, hogy ilymódon a tömörített réteg azon hosszát, amely hőnek és nyomásnak van kitéve változtatni lehessen. A burkolóanyag kissé szélesebb, mint a tömörített réteg szélessége, hogy a túlnyúló részt a réteg szélei köré le lehessen hajlítani és így a réteget teljesen be lehessen burkolni. A berendezés le van egyszerűsítve és működése a szílbevonó berendezéshez képest tökéletesítve van azáltal, hogy a burkolóanyag felső és alsó rétegét nem ugyanazon a ponton, hanem kissé eltolva visszük fel a mozgó tömörített rétegre. Mivel a burkolóanyag a berendezés működése során elfogy, a berendezés folyamatos működése azt kívánja, hogy a burkolóanyagot mind a felső, mind az. alsó réteg számára pótolni lehessen. Ezt azáltal éljük el, hogy a burkolóanyaggal teli hengert ahhoz a ponthoz közel helyezzük el, ahol a burkolóanyagot betápláljuk a berendezésbe. Egy pár ilyen hengert helyezünk el a betáplálás! pontnál, hogy üz.emközben bármelyik burkolóanyag forrásként felhasználható legyen. így a burkolóanyag folyamatos hozzávezetése nem szakad meg, ha az egyik hengerről az anyag elfogy, mivel a teli henger szabad vége gyorsan hozzáköthető a burkolóanyagnak a learült hengeren lévő végéhez és ha az üres hengert eltávolítottuk, a teli henger a tárolóhelyről könnyen a helyére tehető. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példaként kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a berendezés vázlatos oldalnézete, részben metszetben. A 2. ábra a találmány szerinti előtömörítő oldalnézete, amelyben egyes részek metszetben láthatók. A 3. ábra felülnézet, amely a dugattyút ábrázolja csapágyazással és hajtómechanizmusával. A 4. ábra a dugattyú csapágyazását ábrázolja hosszmetszetben, nagyobb léptékben. Az 5. ábra a 4. ábra 5-5 vonala mentén vett metszet, amelyen az állító-ék látható. A 6. ábra az 1. ábra 6—6 ívvel jelzett részlete hosszmetszetben. A 7. ábra felületburkoló anyag felvételét mutatja oldalnézetben, részben metszetben. \ 8. ábra a vágó- és vég-lefedő műveletet ábrázolja vázlatos oldalnézetben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
