186669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék képinformáció hanginformációvá alakítására, előnyösen vakok számára
1 186 669 2 6000 Hz közötti mintegy 4 oktávos terjedelem használható pl. erre a célra, amely esetben minden egyes képpontra egy temperált félhang jut. Ha az adott képsávban egy kivételével minden képpont sötét, egy képpont pedig (a képsáv felső részében) világos, akkor viszonylag magasfrekvenciás szinuszos hangot lehet hallani. Ha több képpont világos, akkor egyidejűleg különböző frekvenciájú több hangot hallunk és a fül—agy rendszer ezeket képes szétválasztani és értékelni. Ez akkor is igaz, ha a fül tehetetlenségéből adódóan megengedett rövid időtartamon belül egymást követően generáljuk a hangokat. Az első esetben tehát a letapogatás a szem tehetetlenségéből adódó sebességgel egymás után történik, a kapott villamos jeleket átmeneti tárra adjuk és egyidejűleg adjuk az elektroakusztikus átalakítóra, a másik esetben abban is a TV képfelbontáshoz hasonlóan járunk el, hogy a generálás sorrendjében jelenítjük meg a különböző képpontokban kapott hanginformációt. így' tehát egy függőleges képsávra rendelkezésre áll egy komplex hangkép. Ha most megfelelő sebességgel végigvisszük a függőleges képsáv felbontására alkalmas eszközt a képen vízszintes irányban, a kép minden elemére vonatkozó hanginformáció eljut az agyba. Már említettük, hogy az ilyen képelemek kiértékelésének mechanizmusa megtanulható, memorizálható és ebben az esetben redundáns információközlés nélkül, minimális idő- és energiaráfordítással jöhet létre az agyban bármely, a találmány szerint felbontott kép látásának érzete. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárás már akkor is haladást jelenthet a technika állásához képest, ha a technika állásából ismert módon a fejre szerelünk függőleges vagy vízszintes elrendezésben egy képsávot átfogó fényérzékeny elemsort és annak kimenőjeleit kézben tartott, válltáskában hordozott (maximális miniatürizálás esetén akár szintén a fejen hordozott) modulátoron át bocsátjuk a fejhallgatóra, hiszen ekkor már helyfüggőén kap az agy információt a fényintenzitásra is. Ha a fejet mozgatjuk, akkor a másik irányban multiplikáljuk a vonalmenti letapogatást (mintha függőleges résü papírlapot húznánk el a szemünk előtt). Ennek a primitív módszernek előnyös tulajdonsága, hogy a kép összeállásának időtartama a fejmozgatás sebességétől függ, így kevésbé gyakorlott személy lassúbb mozgatással, hosszabb idő alatt ugyan de ugyancsak hozzájut a kifogástalan képérzethez. Természetesen éppen a mozgatás szüksége — és a nem egyenletes mozgatás esetén fellépő torzítás — ugyanakkor hátránya ennek a foganatosítási módnak. Ha viszont olyan készüléket alkalmazunk, amelyben a vonalmenti képsáv felbontását végző készülék a vonalra merőlegesen automatikusan továbblép, akkor gyakorlatilag torzítás nélküli képet kaphatunk igen gyorsan, pl. másodpercenként. Késziiléktechnikailag tehát a találmány szerinti eljárást azáltal foganatosítjuk, hogy képfelbontással leképezzük az y, x koordináta rendszerben megjelenő 31 képet (3. ábra) az co, t koordináta rendszerbe, vagyis a látható képet hallható képpé. Ennek a leképezésnek a fordítottja mindennapos művelet a gyakorlati életben, a beszédanalízisben gyakran ábrázolják y, x koordináta rendszerben egy szó frekvencia szerinti képét. A szakember számára nyilvánvaló, hogy ilyen transzponálás foganatosítására sokféle készüléktechnikai megcldás alakítható ki és ehhez sokféle funkcionálisan hasonló rendeltetésű építőelem áll rendelkezésre, amelyekből a találmány szerinti készülék különböző változatai annak révén jönnek létre, hogy a funkcionálisan már rendelkezésre álló építőelemeket — önmagában változatlan kialakításban vagy az alkalmazási követelményekhez adaptálva — a találmány szerinti működésmódnak megfelelő összetételben és elrendezésben kapcsoljuk esszé működőképes berendezéssé. Éppen ezért elképzelhető, hogy pusztán a találmány szerinti eljárás kellő ismeretében a készüléktechnikában jártas szakember síját ismeretei alapján is megtervezhet az eljárás fogaratosítására alkalmas készüléket; a találmány szerinti alkalmazásra különösen előnyös készülékek néhány típusát az alábbiakban ismertetjük. Az 5. ábrán azt szemléltetjük, hogy egy előnyös korszerű készüléknél a képtől érkező fénynyalábot optikai és fényelektromos 51 átalakító veszi, a fényintenzitással arányos villamos jeleket (amelyek a képfelbontás szerkeretének sorrendjében érkeznek, vagy a képfelbontás szerlezetének megfelelő sorrend szerint jutnak a megfelelő párhuzamos kimenetre) az 52 szintetizátor a sorrendnek megfelelő frekvenciájú hordozóra szuperponálja, így a képet képpontonkénti megfelelő intenzitású jelek halmazaként sugározza ki az elektroakusztikus 53 átalakító. Az ilyen típusú készülékek előnyös kiviteli alakjainál (6. ábra) az opto-elektronikus 61 átalakító a bemenőjel szintjére érzékeny jelfeldolgozó 62 lánc bemenetére csatlakozik, míg a 62 lánc kimenete jelösszegező 63 áramkör egyik bemenetére csatlakozik. A jelösszegező 63 áramkör másik bemenetére változtatható frekvenciájú 64 vivőjelforrás csatlakozik és a jelösszegező 63 áramkör kimenete közvetlenül vagy közvetve az elektroakusztikus 65 átalakítóra csatlakozik. Az opto-elektronikus 61 átalakító, amint azt már említettük, tartalmazhat önmagában ismert képfelbontó eszközt, pl. szabványos TV képfelvevő kamerát és azzal csatolt mintavevő készüléket, vagy tartalmazhat egyenes mentén egymás felett (mellett) elrendezett N darab (N az egy képsávot alkotó fénypontok száma) fényérzékeny elemet, pl. fotodiódát, amelyek kimenetei a jelfeldolgozó 62 lánc egy-egy csatornabemenetére csatlakoznak; az ilyen 61 átalakító előnyösen a képsávok menti elmozdulást biztosító mozgatópályán van elrendezve. Előnyösen a jelfeldolgozó 62 lánc és a 64 vivőjelforrás digitális kimenetű, a jelösszegező 63 áramkör logikai szorzó áramkör és annak kimenete digitál-analóg 66 kon• erteren át csatlakozik az elektroakusztikus 65 átalakítóra. A jelfeldolgozó 62 láncot ilyenkor alkothatja analóg-digitál 621 konverter és digitális közvetlen hozzáférésű 622 tár lánckapcsolása, a 64 vivőjelforrás előnyösen tartalmaz - hangspektrumot tároló - első csak kiolvasható 641 tárat, szinusz táblát tároló második csak kiolvasható 643 tárat, valamint közvetlen hozzáférésű rovábbi 642 tárat (állapotregiszter); az első csak kiolvasható 641 tár és a közvetlen hozzáférésű további 642 tár jelkimenetei összeadó 644 áramkör egy-egy bemenetére csatlakoznak, az összeadó 644 áramkör kimenete egyfelől a közvetlen hozzáférésű további 642 tár adatbemenetére, másfelől a második csak kiolvasható 643 tár címbemenetére csatlakozik és a második csak kiolvasható 643 tár adatkimenete csatlakozik a logikai szorzó áramkör megfelelő bemenetére. Miután az optikai 61 átalakító előállította az egyik — pl. függőleges — képsáv képpontjaiban érzékelt fényes5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4