186650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenolészterek előállítására

1 186 650 2 éterben oldjuk. Az oldathoz kis fölöslegben vett éteres hidrogén-bromid-oldatot adunk, és az elegyet bepároljuk. A maradékot éterrel mossuk, majd igen kis nyomáson szárítjuk. 0,53 g habszerű maradékot kapunk, amely, az „A” vegyület hidrobromidja, NMR-spektrum csúcsok: 7,64-7,81 (2H, komplex, tiofén H), 7,02-7,26 (4H, komplex, Ph + tiofén H), 5,0 (1H, komplex, CHOH), 2,91—3,70 (6H, komplex, 3XCH2NH), 1,20(1811, szingulett, (CH3/3C) ppm. Elemzés a C23H34N206S-HBr-0,5 H20 képlet alapján: számított: C: 51,7%, H: 6,2%, N: 4,8%; talált: C: 51,4%, H: 6,0%, N: 4,6%. A kiindulási anyagként felhasznált karboxamid­­vegyületet a következőképpen állítjuk elő: 12,0 g tiofén-2-karbonsav-etil-észter és 15,4 ml etilén­­diamin elegyét 48 órán át 95-100 °C-on tartjuk. Az etilén-diamin fölöslegét csökkentett nyomáson lepárol­juk, és a maradékot 150 ml vízben oldjuk. Az oldhatat­lan anyagot [bisz(karboxamid)-származékot] kiszűrjük, a szűrletet bepároljuk, és a maradékot 50 ml toluolban oldjuk. Az oldat bepárlásakor olajos anyagként 12,0 g N-(2-amino-etil)-tiofén-2-karboxamidot kapunk, amely vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat szerint (Rf= 0,90, adszorbens: szilikagél, eluálószer: 10 térfogati metanolt tartalmazó kloroform) lényegében tiszta. Ezt az anyagot további tisztítás nélkül használjuk fel a végtermék elő­állításához. 2—4. példa Az 1. példában közöltek szerint állítjuk elő az I. táb­lázatban felsorolt (I) általános képletű vegyületeket (R1 = R2 = terc-butil-csoport, R3 = R4 = hidrogénatom, A = vegyértékkötés) a megfelelő (Ili) általános képletű aminokböl (VIII) általános képletű ketonok hidrobro­­midjain keresztül. A termékeket 20-25 %-os hozammal kapjuk. I. táblázat Q Elkülöní­tett forma u 0 á O NMR-spektrum csúcsok* 2-tienil­metil-HBr-só + + 2,5 H20 hab 7,1—7,3 (2H, komp­lex) 6,80 (1H, d), 3,60 (2H, s, CH2 tiofén), 7,2-8,3 (5H, komplex) 2-benzo­­íb] tienil-szabad bázis + 0,5 CHCI3 70-77 7,2-8,3 (5H, komplex) 4-piridil-HBr-só 118-122 8,80 (2H, dd) 7,99 (2H, dd) *A következő spektruincsúcsok valamennyi vegyület NMR-spektrumában azonosak: 7,0-7,4 (3H, komplex, aromás H), 4,7—5,0 (1H, komplex, CHOH), 2,6-3,8 (6H, komplex, 3XCH2NH), 1,20 (18H, s, (CH3/3C) ppm. A kiindulási anyagokként felhasznált (III) általános képletű aminokat az 1. példa második részében ismer­tetett eljárással állítjuk elő, azzal a különbséggel, hogy reagensként Q-COOR általános képletű észtereket hasz­nálunk fel, ahol a képletben R metil-vagy etilcsoportot jelent. A (III) általános képletű aminokat szabad bázisok formájában, olajos anyagokként kapjuk. A termékek vékony rétegkromatográfiás vizsgálat szerint (adszorbens: szilikagél, eluálószer: 10-20 térfogat % metanolt tartal­mazó kloroform) lényegében tiszták. A termékeket további tisztítás nélkül használjuk fel. 5. példa 2,28 g 4-[l-hidroxi-2-(N-benzi!-2-/3-pindil-karbox­­amido/-etil-amino)-etil]-katechin-dipivaloil-észter 30 ml elanollal készített oldatát 0 ,75 g 10 súly %-os pallá­dium/csontszén katalizátor jelenlétében 90 percig hidro­gén atmoszférában 80 °C-ban keverjük. Az elegyet le­hűtjük, szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A gumíszerű, barna maradékot 50 g Kieselgel 60-nal töltött oszlopon kromatografáljuk, eiuálószerként 2—10 térfogat% meta­nolt tartalmazó kloroformot használunk. Gumiszerű anyagként 1,18 g 4-[l-hidroxi-2-(2-/3-piridil-karbox­­ainido/-etil-amino)-etil]-katechin-dipivaloil-észtert (,,B” vegyület) kapunk. A terméket néhány csepp etanolt tar­talmazó, minimális mennyiségű éterben oldjuk, az oldat­hoz kis fölöslegben vett éteres hidrogén-bromid-oldatot adunk, majd az elegyet bepároljuk, és a maradékot éter­rel eldörzsöljük. 1,15 g dihidrobromid-sót kapunk hemi­­hidrát formájában; op.: 135—136 °C. NMR-spektrum csúcsai: 9,40 (1H, s, piridin-2H), 9,0 (1H, d, piridin-6H), 8,90 (1H, d, piridin4H), 8,05 (1H, dd, piridin-5H), 7,12-7,45 (3H, komplex, fenil-H), 5,05 (ÎH, d, CHOH), 3,00-3,85 (6H, komplex, 3XCH2NH), 1,25 (18HTs,(CH3/3C) ppm. Elemzés a C26H35N306 2HBr-0,5 H20 képlet alapján: számított: C: 47,5%, H: 5,8%, N: 6,4%; talált: C:. 47,3%, H: 5,5%, N: 6,4%. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: 21,9 g nikotinsav-etil-észter és 30 ml etilén-diamin elegyét 16 órán át argon atmoszférában 100 °C-on tart­juk. Az etilén-diamin fölöslegét vákuumban lepároljuk, és a maradékot 100 ml vízben oldjuk. Az oldhatatlan anyagot [bisz(karboxamido)-vegyületet] kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A maradékhoz 50 ml toluolt adunk, és az elegyet ismét bepároljuk. 26,5 g nyers, olajos N-(2-amino-etil)-piridin-3-karboxamidot kapunk. A ter­mék vékonyrétegkromatográfiás elemzés (adszorbens: szlikagél, eluálószer: 10% metanolt tartalmazó kloro­form) alapján lényegében tiszta. A terméket további tisztítás nélkül használjuk fel. 26,5 g N-(2-amino-etil)-piridin-3-karboxamid és 16,35 ml benzaldehid 220 ml etanollal készített oldatát 48 órán át állni hagyjuk. A kivált kevés szilárd anyagot kiszűrjük, a szűrlethez 6,1 g nátrium-bórhidridet adunk, és az elegyet 1 órán át keverjük. Ezután az elegyet jég­­ecettel óvatosan semlegesítjük. Az oldatot 100 ml vízzel hígítjuk, és 2 mólos nátrium-hidroxid-oldattal meg­­lúgosítjuk. Az elegyet háromszor 200 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumókát egyesítjük, telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfát fölött 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents