186553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égethető gázkeverék meggyújtására

1 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés égethető gázkeverék meggyújtására. A találmány szerinti meg­oldás szikragyújtó rendszerként utókeveréseségőfejek­­hez, különösképpen ipari égetőberendezéseknél alkal­mazható. Általában kétféle égőfejet különböztetnek meg, előkeveréses és utókeveréses típusút. Az előkeveréses égőfejnél a tüzelőanyag és az oxidálószer az égőfej­­fúvákba való belépése előtt és az égetőszakaszba jutá­sa előtt keveredik. Az utókeveréses égőfejnél a tüze­lőanyag és az oxidálószer az égetési szakaszba jutásig külön áramlik. A gyújtórendszerek általában két fő szempont sze­rint vannak kialakítva. Mégpedig az egyik, hogy a tü­zelőanyag-oxidálószer keveréket megbízhatóan meg­gyújtsa, a másik pedig, hogy a gyújtás kellő védelem­mel legyen ellátva. Nyilvánvaló, hogy a gyújtórend­szer elemei az égetési szakaszokban uralkodó hőmér­sékleteken könnyen meghibásodhatnak. Az utókeveréses égőfejhez használt gyújtórendszer általában olyan védőszerkezetekkel van ellátva, amely védelmet nyújt az égetési szakaszban uralkodó nagy hőmérsékletekkel szemben. A gyújtórendszemek u­­gyanis gyújtólángot kell biztosítania a tüzelőanyag­­-oxidálószer keverék számára az égetési szakaszban. Az általában alakalmazott szerkezetnél külön őrlán­got alkalmaznak, amely az égetési szakasz túlzott hő­jétől védett körzetben van meggyújtva, és ezt vezetik az égetési szakaszba a fő égetőelemek meggyújtásá­hoz. Ennek a rendszernek azonban lényeges hiányos­sága, hogy a tüzelőanyag-oxidálószer betáplálására •két táprendszerből kell gondoskodni. Az utókeveréses égőfejekhez használt másik jellegzetes gyújtórendszer­nél a gyújtóláng hozzávezetése után azonnal vissza­húzzák a gyújtóberendezést. Ezek a berendezések azonban túl bonyolult szerkezeti kialakításúak, nagy beruházási, üzemeltetési és karbantartási ráfordítást igényelnek. Ismert továbbá olyan gyújtórendszer is utókeveréses égőfejekhez, amely a szikra körzetében jó tüzelőa­nyagoxidálószer keveréket előállító szerkezettel van ellátva. Amint azt már a fentiekben említettük, az utókeveréses égőfejnél a tüzelőanyag és az oxidálószer csak az égési szakaszba jutás után keveredik egymás­sal. Az ilyen égőfejek a szikra körzetében jó keverést biztosítanak a tüzelőanyag és az oxidálószer számára és a keverési szakaszban nem adnak szikrát, mint a­­hogy az a visszahúzható ilyen szerkezetek esetében fennáll. Hiányosságként említhető azonban meg, hogy a jó keverést elősegítő szerkezet, például a terelőszer­kezet, vagy porlasztó feltétlenül szükséges. További hiányosság, hogy az elektródák jelentős mértékben kopnak, ha az égés azok közelében zajlik. Ha a gyújtórendszer nem közvetlen gyújtásé, ami­lyen például a szakaszos, illetve időszakonkénti őr­­lánggal ellátott rendszer, akkor az égetés az elektró­dák közelében is történhet, mivel több rendszer nem alkalmas a folyamatos gyújtásra. Ezek a rendszerek az elektródák körül pillanatnyilag nagy hőmérsékleteket is elviselnek, amelyek a jól összekevert tüzelőanyag­­-oxidálószer keverékének az elektródák közelében történő elégetésekor lépnek fel. Egy közvetlen gyújtó­rendszer azonban, amelynek folyamatosan kell gyúj­tania, ilyen nagy hőmérsékleteket az elektródák köze­lében nem képes elviselni az elektródák kopása illet­ve károsodása nélkül. • 2 Egy további tipikus utókveréses égőfejgyújtó­rendszernél a szikrákat a tüzelőanyag-oxidálószer ke­verékének körzetébe vezetik, anélkül azonban, hogy a szikrát előállító szerkezet ebben a körzetben lenne elrendezve. Ez történhet a szikra előállításához hasz­nált feszültség növelésével, úgy, hogy a szikra a jó ke­verék körzetébe is átüssön. A szikraátütésre azonban olyan alternatív megoldást is alkalmaznak, amelynél a szikrát enyhén mozgó gázáram pályájába vezetik. A fentiekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy az ilyen meg­oldások jelentősen megnövelt energiaigényűek. Az utókeveréses égőfejhez használt gyújtórendszer a gyújtási biztonságot garantálhatja, továbbá védelmet nyújt az égetési szakaszban uralkodó nagy hőmérsék­letekkel szemben. Továbbá, ennél az égetőagregát járulékos szerkezetei és a gyújtáshoz szükséges nagy energiaigény elmaradása igen kívántos lenne. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kikü­szöbölése, azaz a műszaki-gazdasági gyártási ráfordí­tás, valamint az üzemeltetési és karbantartási költsé­gek csökkentése, továbbá a helyigény és a szikraelekt­ródák kopásának csökkentése, valamint fokozott energiatakarékosság. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfe­lelően égethető gázkeverék gyújtására olyan eljárás létrehozása, amely utókeveréses égőfejhez alkalmaz­ható, és a tüzelőanyag- oxidálószer keveréket megbíz­hatóan meggyújtja. A kitűzött feladathoz tartozik továbbá olyan be­rendezés létrehozása, amellyel egyrészt lényegesen egyszerűbb szerkezeti megoldást nyerünk, mint az is­mert megoldások, másrészt amely a gyújtórendszer ki­elégítő védelmét látja el egyúttal az égetési szakaszban uralkodó nagy hőmérsékletekkel szemben. A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan égethető gázkeverék meggyújtására való eljárással ol­dottuk meg, amelynél a fűtőgáz és az oxidálógáz ára­mát villamosán vezető, de egymástól elszigetelt és azonos oldali kiömléssel rendelkező csatornákon azo­nos irányban áramoltatjuk, ahol a gázáramokat egy­mástól az első csatornával választjuk szét, továbbá a gázáramokat kiömlésüknél összekeverjük, a második csatornát pedig az első csatornától olyan távközzel rendezzük el, hogy az átütési feszültség az első és a második csatorna kiömlése között a legkisebb legyen, továbbá a legkisebb átütési feszültséget meghaladó vil­lamos feszültséget úgy vezetünk az első és a második csatornához, hogy a villamos kisülés lényegében egye­nes vonalban és az első és a második csatorna közötti térben kizárólag az első csatorna kiömlésénél történ­jék, ahol lényegében csak egyetlen gáz található.. Célszerű, ha a fűtőgázt az első csatornán, az oxidá­lógázt pedig a második csatornán keresztül áramoltat­juk. Ez azonban történhet fordítva is. A fűtőgáz lehet például földgáz, az oxidálógáz pe­dig például oxigén, vagy levegő. A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel fo­ganatosítható, amelynek fűtőgázvezető első csatorná­ja és oxidálógázvezető második csatornája van, ame­lyek a berendezés kiömlésénél végződnek. A javasolt berendezés lényege, hogy olyan gyújtórendszere van, amelynél az első és a második csatorna is villamosán vezető anyagból van kialakítva, továbbá a második csatorna az első csatornától a berendezés kiömlésénél a csatornák között a legkisebb átütési feszültséget biz­tosító távközzel van elrendezve, továbbá az első és a 186.553 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents