186553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égethető gázkeverék meggyújtására

1 2 második csatornára villamos feszültséget adó egysége van, amely a legkisebb átütési feszültséget meghaladó villamos feszültséget az első, illetve a második csator­nára adásakor kizárólag az első csatorna és a második csatorna közötti térben a kiömlésnél tesz lehetővé lé­nyegében egyenes vonalú kisülést. A találmány további jellemzője szerint-célszerű az olyan kivitel, amelynél a csatornák csőként előnyösen hengeres csőként vannak kialakítva. Előnyös továbbá, ha az első és a második csatorna párhuzamos elrendezésű. Olyan kivitel is lehetséges továbbá, amelynél az el­ső és a második csatornát képező csövek koncentrikus elrendezésűek. Az első és amásodik csatorna között — nem a ki­­ömlési végeken — villamos szigetelés is elhelyezhető, annak érdekében, hogy a csatornák kiömlő végeinél az átütési feszültséget a minimális értéken tartsuk. A találmány részletesebben a rajz alapján ismertet­jük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés első pél­dakénti kiviteli alakjának hosszmetszete, A 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás homloknéze­te, az égetési szakasz felől tekintve, A 3. ábrán a találmány szerinti berendezés máso­dik példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete látha­tó, A 4. ábra a 3. ábra szerinti megoldás elqlnézete,­Az 5. ábra a találmány szerinti berendezés harma­dik példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete. A találmány szerinti megoldásnál olyan csatornáról gondoskodtunk, amely vagy a fűtőgázt, vagy pedig az oxidálógázt vezeti. Ez a csatorna elválasztja a gázáramot az oxidáló­gáztól, amely külön gázáramban halad. Ez azt jelenti, hogy ha a csatornában oxidálógázt vezetünk, akkor a csatornán kívül fűtögázt áramoltatunk. Ezzel szem­ben, ha a csatornában fűtőgáz áramlik, akkor a csator­nán kívüli gázáram az oxidálógáz árama, Mihelyt a csatornából kilépő gázáram elhagyja a kiömlést, akkor rögtön keveredik az addig elkülönítve vezetett másik gázárammal és égethető gázkeveréket alkotnak. A fentiekben említett első csatorna mellett a talál­mány szerinti megoldásnak második csatornája is van, amely az első csatornától olyan távközzel van elren­­dzeve, hogy azok kilépő végei között a legkisebb átü­tési feszültség legyen. A találmány szerinti megoldás rendelkezik továbbá olyan szerkezettel, amely a csatornákra villamos fe­szültséget ad. Mindkét csatorna villamosán vezet, azonban, ezek egymástól villamosán elszigeteltek. így, abban az esetben, ha a csatornákra villamos feszültsé­get adunk, akkor a villamos áram mindkét csatorna falában fog haladni, de semmiképpen sem az egyik csatornától a másikra. Ha viszont a csatornákra adott feszültség nagyobb, mint a kiömlések átütési feszült­sége — amely amint a fentiekben már említettük a leg­kisebb átütési feszültségnek felel meg -, akkor villa­mos kisülés jön létre a csatornák kiömlő végei között. Az ív, illetve a szikra éppen ezért olyan szakaszon képződik, ahol lényegében csak a fűtőgáz, vagy csak az oxidálógáz található, és ahol lényegében a gázára­mok egymással méghem keveredtek. A fűtőgáz és az oxidálógáz keveréke, azaz az égethető gázkeverék a villamos kisülés révén az égetési szakaszban a csator­nák között lesz meggyújtva, és ezzel a kitűzött feladat teljesül. A szikrakisülés lényegében egyenes vonal mentén történik a két csatorna között, úgy hogy nem szükséges ehhez semmiféle külön örvény. Következés­képpen a nagyobb energiaigénnyel járó örvényképzés vagy átütő szikra a találmány szerinti megoldásnál nem szükséges. A találmány szerinti tehát megbízható gyújtást é­­rünk el viszonylag kis energiafelhasználás mellett. A fentiekben már említettük, hogy a csatornákra olyan feszültséget adunk, amely a kilépő végek közötti átü­tési feszültséget csupán kis mértékben haladja meg. Ezáltal a kiömlési végeken hozunk létre kisülést a két csatornavég között. Abban az esetben, ha jóval na­gyobb feszültséget adunk a csatornákra, akkor a csa­tornák hossza mentén másutt is megfigyelhető át­ütés. A megbízható gyújtás, amit a találmány szerint viszonylag ids energiafelhasználás mellett érünk el egy lényeges előnye a találmány szerinti eljárásnak és az annak foganatosítására szolgáló berendezésnek. A fentiekben már említettük, hogy a szikrát abban a körzetben képezzük, amelyben lényegében nincs tüzelőanyag és oxidálószer keveredés, éppen ezért a szikraképzés helyén, illetve annak közvetlen közelé­ben nincs számottevő égés. Következésképpen az égő­fej alkatrészeinek kopásával és számottevő karbantar­tási igényével alig kell számolni. Ez különösképpen a közvetlen gyújtórendszerrel jellemző folyamatos üze­mi körülményeknél fontos. A találmány szerinti berendezésnél elmaradnak a külön gyújtógyertya, vagy őrláng, vagy járulékos elektródák, illetve terelőelemek stb., amelyek az utó­­keveréses égőfejek ismert gyújtórendszereinél fontos és elengedhetetlen alkotórészek. Ez pedig több okból is előnyös, ugyanis a találmány szerinti gyújtórend­szer ezáltal olcsóbb, kevesebb karbantartást igényel, a beépítési helyigénye ugyancsak kisebb, ami pedig bi­zonyos alkalmazási eseteknél rendkívül fontos szere­pet kaphat. Ilyen speciális alkalmazásnak tekinthető az az eset, amelynél a helyigény fontos szempont, például g 138 759 sz. USA-beli szabadalmi leírás szerinti gyúj­tóberendezés. Az ilyen égőfejekhez is a találmány sze­rinti közvetlen gyújtóberendezés kiválóan alkalmas. A találmány szerinti gyújtórendszer csatornái elő­nyösen csövek, amelyek tetszőleges keresztmetsze­­tűek lehetnek. Ezek kialakíthatók például kör, félkör vagy négyszög keresztmetszettel, az előnyben részesí­tett keresztmetszetként a kör keresztmetszetet jelöl­jük meg. Amint már említettük, a csatornák villamosán ve­zető tulajdonságúak. Ebből kitűnik, hogy a csatornák anyaga voltaképpen nem játszik szerepet, csupán az a kritérium, hogy az villamosán vezető anyagból készül-Iön. Ez az anyag lehet például vas, ha az oxidálógáz­­:ént levegőt alkalmazunk, de lehet például réz is, ha oxidálógázként nagyobb oxigénkoncentrációjú gázt választunk. Fűtőgáz alatt bármely olyan gáz értendő, amely el­égethető, azaz gyúlékony, például földgáz, metán, generátorgáz és hasonlók. Fűtőgázként elsősorban földgázt vagy metánt javasolunk. Oxidálógázként le­vegő, oxigénnel dúsított levegő, vagy tiszta oxigéngáz alkalmazható. Az oxidálógáz kiválasztásakor a mindenkori alkal­mazási cél a mértékadó. A csatornák egymástól villa-186.553 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents