186553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égethető gázkeverék meggyújtására
1 2 második csatornára villamos feszültséget adó egysége van, amely a legkisebb átütési feszültséget meghaladó villamos feszültséget az első, illetve a második csatornára adásakor kizárólag az első csatorna és a második csatorna közötti térben a kiömlésnél tesz lehetővé lényegében egyenes vonalú kisülést. A találmány további jellemzője szerint-célszerű az olyan kivitel, amelynél a csatornák csőként előnyösen hengeres csőként vannak kialakítva. Előnyös továbbá, ha az első és a második csatorna párhuzamos elrendezésű. Olyan kivitel is lehetséges továbbá, amelynél az első és a második csatornát képező csövek koncentrikus elrendezésűek. Az első és amásodik csatorna között — nem a kiömlési végeken — villamos szigetelés is elhelyezhető, annak érdekében, hogy a csatornák kiömlő végeinél az átütési feszültséget a minimális értéken tartsuk. A találmány részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés első példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete, A 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás homloknézete, az égetési szakasz felől tekintve, A 3. ábrán a találmány szerinti berendezés második példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete látható, A 4. ábra a 3. ábra szerinti megoldás elqlnézete,Az 5. ábra a találmány szerinti berendezés harmadik példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete. A találmány szerinti megoldásnál olyan csatornáról gondoskodtunk, amely vagy a fűtőgázt, vagy pedig az oxidálógázt vezeti. Ez a csatorna elválasztja a gázáramot az oxidálógáztól, amely külön gázáramban halad. Ez azt jelenti, hogy ha a csatornában oxidálógázt vezetünk, akkor a csatornán kívül fűtögázt áramoltatunk. Ezzel szemben, ha a csatornában fűtőgáz áramlik, akkor a csatornán kívüli gázáram az oxidálógáz árama, Mihelyt a csatornából kilépő gázáram elhagyja a kiömlést, akkor rögtön keveredik az addig elkülönítve vezetett másik gázárammal és égethető gázkeveréket alkotnak. A fentiekben említett első csatorna mellett a találmány szerinti megoldásnak második csatornája is van, amely az első csatornától olyan távközzel van elrendzeve, hogy azok kilépő végei között a legkisebb átütési feszültség legyen. A találmány szerinti megoldás rendelkezik továbbá olyan szerkezettel, amely a csatornákra villamos feszültséget ad. Mindkét csatorna villamosán vezet, azonban, ezek egymástól villamosán elszigeteltek. így, abban az esetben, ha a csatornákra villamos feszültséget adunk, akkor a villamos áram mindkét csatorna falában fog haladni, de semmiképpen sem az egyik csatornától a másikra. Ha viszont a csatornákra adott feszültség nagyobb, mint a kiömlések átütési feszültsége — amely amint a fentiekben már említettük a legkisebb átütési feszültségnek felel meg -, akkor villamos kisülés jön létre a csatornák kiömlő végei között. Az ív, illetve a szikra éppen ezért olyan szakaszon képződik, ahol lényegében csak a fűtőgáz, vagy csak az oxidálógáz található, és ahol lényegében a gázáramok egymással méghem keveredtek. A fűtőgáz és az oxidálógáz keveréke, azaz az égethető gázkeverék a villamos kisülés révén az égetési szakaszban a csatornák között lesz meggyújtva, és ezzel a kitűzött feladat teljesül. A szikrakisülés lényegében egyenes vonal mentén történik a két csatorna között, úgy hogy nem szükséges ehhez semmiféle külön örvény. Következésképpen a nagyobb energiaigénnyel járó örvényképzés vagy átütő szikra a találmány szerinti megoldásnál nem szükséges. A találmány szerinti tehát megbízható gyújtást érünk el viszonylag kis energiafelhasználás mellett. A fentiekben már említettük, hogy a csatornákra olyan feszültséget adunk, amely a kilépő végek közötti átütési feszültséget csupán kis mértékben haladja meg. Ezáltal a kiömlési végeken hozunk létre kisülést a két csatornavég között. Abban az esetben, ha jóval nagyobb feszültséget adunk a csatornákra, akkor a csatornák hossza mentén másutt is megfigyelhető átütés. A megbízható gyújtás, amit a találmány szerint viszonylag ids energiafelhasználás mellett érünk el egy lényeges előnye a találmány szerinti eljárásnak és az annak foganatosítására szolgáló berendezésnek. A fentiekben már említettük, hogy a szikrát abban a körzetben képezzük, amelyben lényegében nincs tüzelőanyag és oxidálószer keveredés, éppen ezért a szikraképzés helyén, illetve annak közvetlen közelében nincs számottevő égés. Következésképpen az égőfej alkatrészeinek kopásával és számottevő karbantartási igényével alig kell számolni. Ez különösképpen a közvetlen gyújtórendszerrel jellemző folyamatos üzemi körülményeknél fontos. A találmány szerinti berendezésnél elmaradnak a külön gyújtógyertya, vagy őrláng, vagy járulékos elektródák, illetve terelőelemek stb., amelyek az utókeveréses égőfejek ismert gyújtórendszereinél fontos és elengedhetetlen alkotórészek. Ez pedig több okból is előnyös, ugyanis a találmány szerinti gyújtórendszer ezáltal olcsóbb, kevesebb karbantartást igényel, a beépítési helyigénye ugyancsak kisebb, ami pedig bizonyos alkalmazási eseteknél rendkívül fontos szerepet kaphat. Ilyen speciális alkalmazásnak tekinthető az az eset, amelynél a helyigény fontos szempont, például g 138 759 sz. USA-beli szabadalmi leírás szerinti gyújtóberendezés. Az ilyen égőfejekhez is a találmány szerinti közvetlen gyújtóberendezés kiválóan alkalmas. A találmány szerinti gyújtórendszer csatornái előnyösen csövek, amelyek tetszőleges keresztmetszetűek lehetnek. Ezek kialakíthatók például kör, félkör vagy négyszög keresztmetszettel, az előnyben részesített keresztmetszetként a kör keresztmetszetet jelöljük meg. Amint már említettük, a csatornák villamosán vezető tulajdonságúak. Ebből kitűnik, hogy a csatornák anyaga voltaképpen nem játszik szerepet, csupán az a kritérium, hogy az villamosán vezető anyagból készül-Iön. Ez az anyag lehet például vas, ha az oxidálógáz:ént levegőt alkalmazunk, de lehet például réz is, ha oxidálógázként nagyobb oxigénkoncentrációjú gázt választunk. Fűtőgáz alatt bármely olyan gáz értendő, amely elégethető, azaz gyúlékony, például földgáz, metán, generátorgáz és hasonlók. Fűtőgázként elsősorban földgázt vagy metánt javasolunk. Oxidálógázként levegő, oxigénnel dúsított levegő, vagy tiszta oxigéngáz alkalmazható. Az oxidálógáz kiválasztásakor a mindenkori alkalmazási cél a mértékadó. A csatornák egymástól villa-186.553 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 3
