186523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin származékok előállítására
1 2 tot adunk. Az elegyet szűrjük, és a szilárd anyagot etil-acetétból kristályosítjuk. 221—223 °C-on olvadó 2-{l-metil-3-piperidil-tio)-3-fenil-kinolin-hidrokloridot kapunk. A kiindulási anyagként felhasznált kinolin-származékot a következőképpen állítjuk elő : 5.0 g 3-hidroxi-piperidin 10 ml vízzel és 5 ml terc-butanollal készített oldatához szobahőmérsékleten 11,9 di-(tere-butil)-karbonátot adunk, és az elegyet 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyhez 1,5 ml 1,1-dimetil-etilén-diaminit adunk, és a keverést szobahőmérsékleten még egy órán át folytatjuk. Az oldatot 150 ml vízbe öntjük, és háromszor 50 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumot egymás után 50 ml 1 mólos sósavoldattal, 50 ml telített, vizes nátrium-karbonát-oldattal, végül 50 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A kapott 1-terc-butoxikarbonil 3-hidroxi-piperidint további tisztítás nélkül használjuk fel. 6.0 g így kapott piperidin-vegyület 20 ml piridinnel készített oldatához 0 °C-on 5,8 g p-toluol-szulfonil-kloridot adunk. Az elegyet 20 órán át 0—5 °C-on tartjuk, majd 400 ml jeges vízbe öntjük, és háromszor 100 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumot egymás után 100 ml 1 mólos sósavoldattal, 100 ml telített, vizes nátrium-karbonát-oldattal, végül 100 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szilfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A kapott l-terc-butoxikarbonil-3-(p-toluoi-szulfonil-oxi)-piperidint további tisztítás nélkül használjuk fel. 1,15 g nátrium-hidrid (50 súly%-os ásványolajos diszperzió) 35 ml dimetil-formamiddal készített szuszpenziójázhoz 0-5 °C-on 5,2 g 3-fenil-kinolin-2- -tiont adunk. A hidrogénfejlődés megszűnése után az elegyhez 7,8 g l-terc-butoxikarboníl-3-(p-toluol-szul fonil-oxi)-piperidint adunk, és az elegyet 2 órán át 80 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük, 350 ml jeges vízbe öntjük, és háromszor 150 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot 150 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. A kapott 2-(l-terc-butoxikarbonil-3-piperidil-tio)-3-fenil-kinolint további tisztítás nélkül használjuk fel. 6 mól hidrogén-kloridot tartalmazó 50 ml etil-acetáthoz 4,2 g 2-(l-terc-butoxikarbonil-3-piperidil-tio)-3-fenil-kinolint adunk, és az elegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az oldószert lepároljuk, az olajos maradékot 100 ml dietil-éterben oldjuk, és az oldatot hússzor 30 ml 1 mólos sósavoldattal extraháljuk. A savas extraktumot telített, vizes nátrium-karbonát-oldattal pH = 10-re lúgosítjuk, majd kétszer 100 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot 75 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szilfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A kapott 3-fenil-2-(3-piperidil-tío)-kinolint további tisztítás nélkül használjuk fel. 60. példa 0,68 g nátrium-hidrid (50 súly% ásványolajos diszperzió) 10 ml dimetil-formamiddal készített szuszpenziójához 0 5 °C-on 1,4 g 3-fenil-kinolin-2- -tiont adunk. A hidrogénfejlődés megszűnése után az elegyhez 1,1 g l-klór-2-dimetilamino-2-metil~propán-hídroklorid 10 ml dimetil-ibrmamiddal készített ol-16 datât adjuk, és az elegyet 20 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután az elegyet 100 ml jeges vízbe öntjük, és háromszor 30 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot 30 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. Az olajos maradékot 125 g bázikus alumínium-oxidon (Brockmann III. minőségű adszorbens) kromatografáljuk, eluálószerként növekvő mennyiségű metilén-dikloridot tartalmazó petrolétert használunk. A 10 térf.% metilén-dikloridot tartalmazó petroléteres eluátumot bepároljuk, az olajos maradékot 20 ml die ül-éterben oldjuk, és az oldathoz a csapadékkiválás befejeződéséig éteres hidrogén-klorid oldatot adunk. Az elegyet szűrjük, és a szilárd maradékot etil-acetátból kristályosítjuk. 199-201 °C-on olvadó 2-(2-dimetilamino-2-metil-propil-tio)-3- -fenil-kinolin-hidrokloridot kapunk. 61. példa 2,1 g 2-(l-dimetílkarbamoil-l-metil-etil-tio)-3-fenii-kinolin 60 ml tetrahidrofuránnal készített oldatához szobahőmérséklete, argon atmoszférában 1,2 ml 1 mólos borán - dimetil-szulfid komplexet adunk. Az elegyet 4 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd 20 ml metanolt adunk hozzá, és a forralást még két óráig folytatjuk. Az oldószert lepároljuk, és az olajos maradékot 150 g bázikus alumínium-oxidon (Brockmann III. minőségű adszrobens) kromatografáljuk. Eluálószerként növekvő mennyiségű etil-acetátot tartalmazó petrolétert használunk. A 2 térf.% etil-acetátot tartalmazó petroléteres eluátumot bepároljuk. Az olajos maradékot 20 ml dietil-éterben oldjuk, és az oldathoz a csapadékkiválás befejeződéséig éteres hidrogén-klorid-oldatot adunk. Az elegyet szűrjük, és a szilárd anyagot metanol és etil-acetát elegyéből kristályosítjuk. 223-224 °C-on olvadó 241,1- -dimetil-2-dimetilamino-etil-tio)-3-fenil-kinolin-hidrokloridot kapunk. Hozam: 50%. A kiindulási anyagként felhasznált kinolin-származékot a következőképpen állítjuk elő: 0,46 g nátrium-hidrid (50 súly%-os ásványolajos diszperzió) 10 ml dimetil-formamiddal készített szuszpenziójához 0—5 °C-on 1,18 g 3-fenil-kinolin-2-tiont adunk. A hidrogénfejlődés megszűnése után az elegyhez 0,88 g 2-bróm-izovajsavat adunk, és az elegyet 16 órán át 80 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hú'tjük, 50 ml jeges vízbe öntjük, tömény sósavoldattal pH = 2-re savanyítjuk, és háromszor 25 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot 25 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. Az olajos maradékot 100 g szilikagélen (Merck 7734 minőségű adszorbens) kromatografáljuk, eluálószerként növekvő mennyiségű etil-acetátot tartalmazó petrolétert használunk. A 10 térf.% etil-acetátot tartalmazó petroléteres eluátumot bepároljuk, és a szilárd maradékot ciklohexánból kristályosítjuk. 144-146 °C-on olvadó 244-karboxi-l-metil-etil-tio)-3-fenil-kinolint kapunk. 5,64 g 2-(l-karboxi-metil-etiI-tio)-3-feníl-kínolin 35 ml metilén-dikloriddal készített oldatához 3 ml axalil-kloridot és két csepp dimetil-formamidot adunk, és a reacióelegyet 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az oldószert lepároljuk, a szilárd maradékot 250 ml toluolban oldjuk, és az oldathoz 0 °C- on 30 ml 6 mólos toluolos dimetil-amin-oldatot adunk. A reakcióelegyet 20 órán át szobahőmérsékle-186.523 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
