186523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin származékok előállítására
1 2 A maradékot 200 g bázikus alumínium-oxidon (Brockmann Hl. minőségű adszorbens) kromatografáljuk, eluálószerként növekvő mennyiségű etil-acetátot tartalmazó petrolétert használunk. A 10 térf.% etil-acetátot tartalmazó petroléteres eluátumot bepároljuk. 95-96 °C-on olvadó 3-(p-fluor-fenil)-2-(2- -oxo-propil-tio)-kinilint kapunk. A 3-(p-fluor-feuil)-kinolin-2-tiont a következőképpen állítjuk elő: 6,03 g 2-klór-3-(p-fluor-fenil)-kinolin (a 3. példa szerint kapott vegyidet), 1,8 g tiokarbamid és 30 ml etanol elegyét 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldatot szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni, a kivált szilárd anyagot leszűrjük, és 100 ml 1 mólos nátrium hidroxid-oldatban diszpergáljuk. A diszperziót 20 percig forrásban lévő vízfürdőn melegítjük. Az elegyet 2 mólos sósavoldatta] megsavanyítjuk, szűrjük, és a szilárd anyagot 5 percig 75 ml forró etanollal elkeverjük. A szilárd anyagot kiszűrjük, 259—262 °€ on olvadó 3-(p-fluor-fcnil)-kinolin-2-tiont kapunk. 57. példa 6 mól hidrogén-kloridot tartalmazó 50 ml etil-acetáthoz 3,9 g (S)-2-(2-terc-butoxikarbonil-amino-propil-tio)-3-fenil-kinolirit adunk, és az elegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az oldószert lepároljuk, az olajos maradékot 100 ml dietil-étcrben oldjuk, és az oldatot hatszor 25 ml 1 mólos sósavoldattal extraháljuk. A savas extraktumot telített vizes nátrium-karbonát-oldattal pH - 10-re lúgosítjuk, majd kétszer 50 ml dietil-éteriel extraháljuk. Az éteres extraktumot magnézium-szulfát fölött szántjuk, majd a csapadékkiválás befejeződéséig éteres hidrogcn-klorid-oldatot adunk hozzá. A szilárd anyagot kiszűrjük és metanol és etil-acetát elegyéből kristályosítjuk. (+)-(S)-2-(2-Amino-propil-tio)-3-fenil-kinolin hidrokloridot kapunk, op.: 223-224 °C. [«]J5[) = *39,7° (c = 0,78, metanolban). Hozam: 85%. A kiindulási anyagként felhasznált kinolin-származékot a következőképpen állítjuk elő: 5,0 g (+)/(S)-2-amino-lpropanol 13,2 ml vízzel és 6,6 ml terc-butanollal készített oldatáthoz szobahőmérsékleten 15,7 di (terc-butil)-karbonátot adunk, és az elegyet 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyhez 2 ml 1,1-dimetil-ctilcn-diarnint adunk, és a keverést szobahőmérsékleten még 1 órán át folytatjuk. Az oldatot 200 ml vízbe öntjük, és az elegyet háromsuor 100 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumot egymás után 50 ml 1 mólos sósavoldattal, 50 ml telített, vizes nátrium-karbonát-oldattal, majd 100 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. 42 43 °C-on olvadó (S)-terc-butoxikarbonil-amino-l-propanolt kapunk. 3,5 g (Sj-2-terc-butoxikarboml-amino-l-propanol 10 ml piridinnel készített, 0 °C-os oldatához 4,2 g p-toluol-szulfonil-kloridot adunk. Az elegyet 20 órán át 0 5 T-on tartjuk, majd 200 ml jeges vízbe öntjük, és háromszor 50 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumot egymás után 50 ml 1 mólos sósavoldattal, 50 ml telített, vizes nátrium-karbonát-oldattal, végül 50 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepádoljuk. A maradékot etil-acetát és petrolétcr elegyéből kristályosítjuk. 73-74 °C-on olvadó (S)-2- terc-butoxikarbonil -amino-1 -p-toluolszulfoniloxi-propánl kapunk. 0,55 g nátrium-hidrid (50 súly%-os ásványolajos diszperzió) 16 ml dimetil-formamiddal készített szuszpenziójához 0-5 °C-on 2,5 g 3-fenil-kinolin-2- -tiont adunk. A hidrogénfejlödés megszűnése után az elegyhez 3,5 g (S)-2-terc-butoxikarbonil-amino-l-p-toluolszulfoniloxi-propánt adunk, és az elegyet 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet 160 ml jeges vízbe öntjük, és háromszor 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot 50 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A maradékot petroíéterből kristályosítjuk. 86—87 ttC-on olvadó (S)-2-(2-terc-butoxikarbonil-amino-propil-tio)-3- -fenil-kinolint kapunk. 58. példa 1,55 g (+)-(S)-2-(2-amino-propil-tio)-3-fenil-kinolin 4 ml hangyasavval készített oldatához szobahőmérsékleten 3,2 ml 37 súly/térfogat%-os vizes formaldehid-oldatot adunk, és a reakcióeiegyet 16 órán át viszszafolyatás közben forraljuk. Az elegyet bepároljuk, és az. olajos maradékot 10 ml vízben oldjuk. Az oldatot telített, vizes nátrium-karbonát-oldattal pH = 10-re lúgosítjuk és kétszer 10 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumot 10 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A szilárd maradékot 80 g bázikus alumínium-oxidon (Brockmann III. minőség adszorbens) kromatografáljuk, eluálószerként növekvő mennyiségű metilén-dikloridot tartalmazó peterolétert használunk. A 10 térfmetilén-dikloridot tartalmazó petroléteres eluátumot bepároljuk. A sziláid maradékot 10 ml dietil-éterben oldjuk, és az oldathoz a csapadékkiválás befejeződéséig éteres hidrogén-klorid-oldatot adunk. Az elegyet szűrjük, és a szilárd anyagot etil-acetátból kristályosítjuk, (-)-(s)-2-(2 l)imetilamino-propil-tío)-3-fenil-kinolin-hidrokloridot kapunk, op.: 167 168 °t'. « -36,3° (c = 2%, metanolban). A kiindulási anyagként felhasznált (+)-(S)-(2-amino-propil-tio)-3-fenil-kinoIint a megfelelő hidrokloridból (az 57. példa szerint kapott vegyidet) állítjuk elő úgy, hogy a sót vízben oldjuk, az oldatot híg vizes nátrium-hidroxid-oldattal meglúgosítjuk, etil-acetáttal extraháljuk, az extraktumot vízzel mossuk, nátriumszulfát fölött szárítjuk, majd az. oldószert lepároljuk. A kapott terméket további tisztítás nélkül használjuk fel. 59. példa 2,85 g 3-fenil-2-(3-piperidil-tio)-kinolin 6,7 ml hangyasavval készített oldatához szobahőmérsékleten 5,3 ml 37 súly/térfogat%-os vizes formaldehid-oldatot adunk, majd az elegyet 16 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az elegyet bepároljuk, és az olajos maradékot 15 ml vízben oldjuk. Az oldatot 2 mólos nátrium-hidroxid-oldattal pH = 10-re lúgosítjuk, és kétszer 15 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumot 15 ml telített, vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. Az olajos maradékot 120 g bázikus alumínium-oxidon (Brockmann III minőségű adszorbens) kromatografáljuk, eluálószerként növekvő mennyiségű etil-acetátot tartalmazó petrolétert használunk. A 10 térf.% etil-acetátot tartalmazó petroléteres eluátumot bepároljuk, a kapott szilárd anyagot 15 ml dietil-éterben dőljük, és az oldathoz a csapadékkiválás befejeződéséig éteres hidrogén-klorid olda-86.523 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 15