186475. lajstromszámú szabadalom • Gyomormedvekben oldódó vagy duzzadó bevonóanyag
180475 6 mennyiségét alapjában véve úgy választjuk meg, hogy az emulziós polímerizátum a gyomornedvek pH-tartományában, azaz 2-es és 4-es pH között oldódjon vagy legalább duzzadjon. A duzzadóképességnek olyannak kell lennie, hogy a hatóanyagok legalább át tudjanak diffundálni a gyógyszerbevonaton. Mint ismeretes, valamely emulziós polimerizátumból előállított film keménysége és rugalmassága függ a polímerizátum összetételétől és a mindenkori alkalmazástechnikai szükségleteknek megfelelően, keményítő monomereknek, így a metilmetakrilátnak, és lágyító monomereknek - amelyekhez például a butilakrilát, valamint a találmány szerint alkalmazott aminoalkilészterek többsége tartozik - a megfelelő kombinációjával ismert módon beállítható. Az emulziós polímerizátum molekulasúlya általában 10 000 felett van és abban az esetben, ha az emulziós polimerizátumot poralakban vagy szerves oldatként dolgozzuk fel, a molekulasúlynak nem szabad 1 millió fölé emelkednie. Az emulziós polimerizátum latexformában szokásos részecskenagyságú és a részecskék mérete 0,03-3 pm tartományban van, poralakban jóval nagyobb részecskeátmérőjű aggregátumokat alkothat. Előnyős azonban, ha az ilyen aggregátumok nem üvegesednek el, hanem lazán aggregálódott finom részecskékből állnak és vízbe vagy más folyékony közegbe való bekeveréskor lényegében finom részekké esnek szét. Ezáltal a por gyorsan feloldható szerves oldószerekben. Az emulziós polimerizálumok a vizes emulziós polimerizáció ismert módszerei szerint állíthatók elő és az ezekhez az eljárásokhoz szükséges jellegzetes segédanyagokat tartalmazzák, a szokásos mennyiségekben. Az emulziós polimerizálumok előnyösen anionos vagy nemionos emulgeálószereket, vagy ezek elegyeit tartalmazzák, alkalmazhatók azonban ismert eljárásokkal emulgeálószer mentesen előállított emulziós polimerizátumok is. Az emulgeálószer mennyisége, a vizes fázisra vonatkoztatva, 0,1-10 súly% tartományban van. Az anionos emulgeálószerek mennyisége előnyösen 0,01-2 súly%, a nemionos emulgeálószerek mennyisége pedig 0,1-5 súly% tartományban lehet, utóbbiakat az emulziós polimerizátum előállítása után is hozzátehetjük a készítményhez. A diszperzió szilárdanyagtartalma előnyösen 20-50 súly% tartományban változik. Különösen előnyösek azok az emulziós polimerizátumok, amelyeket a monomerhozzáfolyatásos vagy az emulzióhozzáfolyatá- 808 eljárással állítunk elő. A vizes polimerizátumdiszperzió pH-értéke általában 7 és 12, előnyösen 8 és 10 között van. Az emulziós polímerizátum vizes diszperzióját kötőanyagként dolgozhatjuk be valamely vizes bevonóanyagba. Az emulziós polimerizátumot azonban ismert módszerekkel, például kicsapással, porlasztva szárítással vagy fagyasztva szárítóssal, poralakban is előállíthatjuk és közvetlenül vagy szerves oldószer alakjában kötőanyagként használhatjuk bevonóanyagokban. Jóllehet vannak olyan esetek, amelyeknél a vizes polimerdiszperziót mint olyat használjuk fel gyógyszerbevonatok előállításához, a gyógyBzerformák számára gyakorlatilag alkalmazásra kerülő bevonóanyagok legtöbbje azonban kisebb-nagyobb számban tartalmaz folyékony vagy szilárd adalékokat, amelyek a találmány szerint is használhatók. Ilyen adalékanyagokon különösen pigmenteket, töltőanyagokat, oldható színezékeket, a kötőanyagok lágyitószereit, fényesítő és polírozó szereket, ízjavító anyagokat, fényvédő szereket, habzásgátló szereket és folyósító szereket értünk. Ezeket az adalékokat bedolgozhatjuk a vizes diszperzióba vagy hozzáadhatjuk a poralakú emulziós polimerizátumhoz, illetve ennek valamely szerves oldószerrel készített oldatához. A gyógyszerformóknak az emulziós polimerizátumokkal vagy a belőlük készített bevonóanyagokkal való bevonáséra a találmány szerint különböző eljárások alkalmazhatók, így az emulziós polimerizátum vizes diszperzióját vagy a diszperzióból megfelelő adalékokkal készített vizes bevonóanyagot például forgódobos drazsírozó eljárással vagy fluidizációs készülékben önmagában ismert módon vihetjük rá a gyógyszerformákra. így például a 2 135 073 számú NSZK-beli szabadalmi leírásban ismertetett módon járunk el. Kis mennyiségű illékony szerves folyadékot, így rövidszénláncú alifás alkoholokat, ketonokat, észtereket, amelyek átmenetileg lógyítószerként szolgálnak és megkönnyítik a filmképzést, együtt alkalmazhatunk a polimerizátummal. Más bevonóeljárósok a vizes fázisból elkülönített emulziós polimerizátumból indulnak ki. Az emulziós polimerizátum finom eloszlású poralakban egyedül vagy a szokásos szilárd adalékanyagokkal keverve alkalmazható gyógyszerformák bevonására. Gyógyszerformáknak tekintjük például azokat a hatóanyagkristólyokat is, amelyeket a poralakú emulziós polimerizátummal vagy valamely szilárd adalékanyaggal való elkeverés útján előállított poralakú bevonóanyaggal váztablettákká sajtolunk. Ilyen hatóanyagtartalmú porkeverékkel granulálási is végezhetünk. A poralakú bevonóanyagot is felvihetjük a gyógyszerformákra, fluidizációs módszer keretében, megnövelt hőmérsékleten, ennek Borán a részecskék zárt réteggé összezsugorodnak, illetve összeolvadnak. Egy előnyös bevonóeljárás a terinogélesítés. A termogélesítési eljárásnál a poralakú bevonóanyagot valamely lágyitószer vizes oldatában szuszpendáljuk, mimellell a lágyítószert úgy választjuk meg, hogy az emulziós polimerizátum szobahőmérsékleten abban nem oldódik, de melegítéskor a víz elpárolgása 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 05 4
