186398. lajstromszámú szabadalom • Eszköz plazma vagy szérum teljes vérből való leválasztására
7 186398 8 1 jelzésű reakciórétegbe jut, ahol az indikátorreakció az üvegszál-szűrővel ellentétes oldalon vizuálisan vagy remissziós fotometriásan kiértékelhető. Rajzolástechnikai okokból néhány ábrán a különböző rétegeket részben térközzel ábrázoltuk. A gyakorlati kivitelben a rétegek egymáson fekszenek, úgy hogy a folyadékok akadálytalanul áthatolhatnak. Továbbá az 1 és 6 jelzésű reakciórétegek keresztben tagoltak, hogy érzékeltessük, hogy több egymáson fekvő rétegből is állhatnak. A 3a), 3b), 4. és 6. ábrák szerinti eszközökkel a vérelválasztás jelentősen javítható, ha a 3 jelzésű üvegszálra, az 1 jelzésű reakciórétegbe vagy mellé egy 15 jelzésű hidrofob gátat viszünk fel, amely részben a 3 jelzésű üvegrost térfogatába is benyúlik. A 3c), 3d), 6a) és 6b) ábrák mutatják ezt a 15 jelzésű gátat, és egyébként megfelelnek a 3., 4. és 6. ábra szerinti felépítésnek. Ez a 15 jelzésű gát nem csak azt gátolja meg, hogy a 8 jelzésű vér az üvegszál felületén szétterjedjen, és elszennyezze az indikátorterületet, hanem döntően javítja az üvegszál elválasztási hatásosságát. Ezért viszonylag kis 3 jelzésű üvegszál-papírokkal dolgozhatunk, aminek az a következménye, hogy lényegesen kisebb vérmennyiségek szükségesek. A gát alkalmas módon, például fúvókákból vagy kerekekkel vihető fel. A gát anyagául szolgáló hidrofob anyag lehet például valamilyen olvadó ragasztó vagy alkalmas oldószeres ragasztó vagy viasz. A 9. ábra egy találmány szerinti forma felépítését ábrázolja, amely a teljes vér plazmáját az eritrocitáktól centrifugálás nélkül elválasztja, és diagnosztikai célokra előkészíti. Erre a célra egy 13 jelzésű csövet vagy edényt, amelynek például az ábrázolt formája van, a fentebb leírt 14 jelzésű üvegszálakkal töltünk meg. A 8 jelzésű vért fenn beletöltjük az edénybe. A felülről lefelé úton az üvegszálakon a vér plazmája elválik az eritrocitáktól. A 13 jelzésű edény alsó részében összegyűlő plazma például egy az edény végéhez illeszthető kapillárisba tölthető vagy elszívható, és közvetlenül valamilyen másik diagnosztikai eljárásba vihető. Egy találmány szerinti másik felépítést vázol a 10. ábra, ahol az eritrociták leválasztására szolgáló 13 jelzésű edény dugattyús fecskendő formájú, amely az alsó részében 14 jelzésű üvegszálakkal tömörre meg van töltve. A 8 jelzésű vért a felül nyitott edénybe tesszük. Az eritrociták és a plazma sikeres elválasztása után, amikor a plazma maga az alsó edényrészben gyűlik össze, a plazma a 17 jelzésű dugattyú behelyezésével és óvatos nyomásával a fecskendőtestből kinyomható. A plazmanyerésre szolgáló találmány szerinti eljárás, amint all. ábrán vázoljuk, egy olyan 13 jelzésű edénynyel is végrehajtható, amely egy egyik irányba áteresztő 16 jelzésű szeleppel két részre van osztva, és fent leírt üvegszálakkal van töltve. A 8 jelzésű vért felül töltjük be az edénybe. A plazma az eritrocitáktól való elválasztás után az edény alsó részében gyűlik össze, és az alsó edényrész összenyomásával üríthető ki. Ekkor a 16 jelzésű szelep meggátolja, hogy a plazma a felső, a vérsejteket tartalmazó részbe visszaáramoljon. Kivitelezhető továbbá a találmány szerinti eljárás egy olyan elrendezéssel is, amelyet az 1. ábrával szemléltetünk, ahol a 2 jelzésű alapra ragasztott 1 jelzésű reakcióréteg meghatározott szívóképes anyagból áll, úgy hogy a vér felvitelekor az 1 jelzésű rétegbe meghatározott térfogatú plazma jut. A 3., 4. és 5. rétegek eltávolítása után a plazma, azaz az analizálandó anyag valamilyen oldószerrel eluálható. A plazma eluálása és az analízis végezhető azonnal, de — az analizálandó anyagtól függően — későbbi időpontban más helyen is. Ha az analízist csak később kell elvégezni, előnyös lehet, ha a plazmát mindjárt beszárítjuk, például meleg levegővel vagy fagyasztva szárítással. Az is lehetséges továbbá, hogy a minta felvitelére kijelölt területtől elkülönítve egy vagy több olyan területet alakítunk ki, amely reagenseket tartalmaz, úgy hogy valamilyen oldószerrel végzett eluáláskor az egész reakciókeverék egyidejűleg eluálódik. Ha a reakciószíneket nem csak vizuálisan kell kiértékelni, hanem remissziós fotometriásan mérni is kell, akkor célszerű, ha az 1 jelzésű reakcióréteget egy 7 jelzésű fedőréteggel befedjük, hogy a mérőberendezés beszenynyeződését elkerüljük. Ha az 1 jelzésű reakcióréteg a 29 10 134 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat vagy a 15 98 153 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás szerinti film, akkor célszerű ezt közvetlenül a 7 jelzésű fedőlapon rétegezni, és azután a kettőt együ tt összeállítani. Egy lehetséges kiviteli alakot mutat a 3e) ábra. Természetesen a 7 jelzésű fedőréteg használható más kiviteli alakokra is, amint a la) ábrán bemutatjuk, ami egyébként a 7. ábra szerinti felépítésnek felel meg. Továbbá előnyösnek bizonyult az, hogy olyan elrendezéseket válasszunk, amelyeknél az 1 jelzésű reakcióréteg a 3 jelzésű üvegszál-réteggel, illetve a 9 jelzésű szívóképes réteggel nincs közvetlenül folyadékvezető érintkezésben, hanem ezt az érintkezést csak akkor hozzuk létre, ha az említett rétegek teljesen telítődtek plazmával, illetve szérummal. Ezeknek az elrendezéseknek az előnye az, hogy a plazma, illetve szérum előre pontosa í meghatározott időpontban hozható érintkezésbe az 1 jelzésű reakcióréteggel. Továbbá ez az érintkezés az egész felületen történik, úgy hogy kizártak a kromatográfiás hatások, amelyek az előbbi elrendezések esetében adott esetben előfordulhatnak. Az a tény, hogy a 8 jelzésű vér felvitele és a reakciónak az 1 jelzésű reakciörétegben való megindítása között előre meghatározott idő telhet el, olyan reakcióknál nagy jelentőségű, amelyeknek különösen ellenőrzött körülmények között kell végbemenniök. így enzimek meghatározásánál, aminek különösen állandósított hőmérsékleten kell történnie, a reakciót csak akkor kell indítani, ha a diagnosztikai eszköz kellően állandó hőmérsékletre temperálódott. Ugyanígy a 3 és 9 jelzésű zónákban, amelyekben a plazma összegyűlik, elhelyezhetők olyan reagensek, amelyek a kimutatandó anyagot időfüggő reakcióban meghatározott állapotba hozzák, azaz egy előreakciót futtatnak le. Erre egy példa a kreatin-kináz N-acetil-ciszteinnel való aktiválása. A 12., 13. és 14. ábrák különböző lehetséges elrendezéseket mutatnak be, ahol a 13. ábrán a 15 jelzésű hidrofob gát egyidejűleg az 1 és 7 jelzésű rétegek rögzítéséül is szolgál. A többi rétegek jelölései és összeállításai a 3— 6. ábrákénak felelnek meg. A 14. ábrán egy 18 jelzésű hidrofob háló alkalmazását mutatjuk be az 1 jelzésű reakcióréteg és a 3 jelzésű üvegszál-Téteg illetve a 9 jelzésű szívóréteg között. Ez a hidrofob háló védi az eszközt a véletlen enyhe érintések károsító hatásától, és a folyadék összeköttetést csak erősebb nyomásra engedi létrejönni. Ez hozzájárul a jobb gyakorlati alkalmazhatósághoz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
