186398. lajstromszámú szabadalom • Eszköz plazma vagy szérum teljes vérből való leválasztására

3 186398 4 A klinikai kémiában a szérum vagy plazma vérből való leválasztása igen nagyjelentőségű, mivel gyakorla­tilag csak ebből a kettőből végezhető el zavartalanul az oldott véralkotórészek analízise. A szérumnak vagy a plazmának az eritrocitáktól való elválasztásának normális és leghasználatosabb formája a centrifugálás. Ez azonban különösen kisebb minta­mennyiségek alkalmazásakor problematikus, és nem mindig egyszerű a felülúszó és a vérlepény elválasztása sem, úgy hogy erre a célra egy egész sor segédeszköz ta­lálható az irodalomban, például a 25 59 242 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratban. Különösen problematikus teljes vér alkalmazása gyorsdiagnosztikumoknál. A gyorsdiagnosztikumok reagenstartalmú szívóképes vagy duzzadó hordozók, előnyösen szűrőpapírból, amelyekre csekély mennyi­ségű, például egy csepp vizsgálandó folyadékot kell fel­vinni, és amelyeken a rendkívül rövid reakció alapján színváltozás megy végbe, amelyet vagy vizuálisan érté­kelünk, vagy remissziós fotometriásan mérünk. Mivel zavaros és színes oldatok, mint például a vér, a leolva­sást zavarják, eddig sem hiányoztak olyan kísérletek, hogy a gyorsdiagnosztikumokat teljes vér közvetlen al­kalmazására is alkalmassá tegyék. így említendő például a tesztpapírok bevonása féligáteresztő membránokkal (3 092 465 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) és olyan vízre duzzadó filmek alkalmazása, ame­lyekbe csak a vér oldható alkotórészei tudnak behatolni, az eritrociták azonban nem (15 98 153 sz. német szövet­ségi köztársaságbeli közzétételi irat). Ez a két eljárás önmagában használható, azonban csak a vér kismole­­kulájú alkotórészeinek, például glükóznak vagy karb­­amidnak a vizsgálatára szolgáló teszteknél ; a vér nagy­molekulájú alkotórészei, például a lipidek vagy a szé­rum-proteinekhez kötődő szubsztrátok, például a bili­rubin, ezen a módon nem határozhatók meg, mert nem tudnak a filmbe behatolni, illetve a féligáteresztő memb­ránon nem tudnak áthatolni. Ismertettek továbbá olyan javaslatokat is, hogy a vérsejtek elválasztására szolgáló eszközöket fedjék membránszűrőkkel (22 22 951 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat és 29 22 958 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvá­nosságra hozatali irat). Ezeknek a diagnosztikai eszkö­zöknek hátrányuk, hogy a membránszűrőkön a vér csak nagyon lassan és csekély mennyiségben tud áthatolni, mert könnyen eldugaszolódnak, és a reakció ennek megfelelően sokáig tart. Az előbb említett diagnosztikai eszközökkel ellentétben, amelyek már kaphatók a keres­kedelemben, az utóbb említett fajtájú „gyorstesztek” ezért nem jelentek még meg a kereskedelemben. A 29 08 721 és 29 08 722 sz. német szövetségi köztár­saságbeli nyilvánosságrahozatali iratokból ismeretes továbbá, hogy a limfocitákat, illetve leukocitákat a vér­ből leválaszthatjuk, ha a vért egy 5—20 p, illetve 3—10 p közepes rostátmérőjű műszálakból készült rétegen át­szűrjük. Mivel azonban az erotrociták a plazmával kitű­nően átmennek a szűrőn, ezek a szűrők nem alkalma­sak plazma kinyerésére. Tisztán spekulative vannak itt említve, ezért szénhidrogénszálak, üvegszálak és fém­szálak. A jelen találmány feladata ezért az volt, hogy olyan egyszerű eszközt találjon plazma vagy szérum teljes vértől való elválasztására, amely kismennyiségű vért centrifugálás nélkül gyorsan és biztosan elválaszt, külö­nösen alkalmas mintaelőkészítésre diagnosztikai cé­lokra. Felfedeztük, hogy plazma, illetve szérum teljes vérből való elválasztása gyorsan és egyszerűen és kielégítő mennyiségben megtörténik, ha a vért egy egyedül csak üvegszálakból vagy más szálakkal készült keverékből álló rétegen hagyjuk átáramolni. Ez a tény annál inkább meglepőnek tekintendő, mivel az előbb említett 22 22 951 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzé­tételi iratban üvegrost-rétegek alkalmazását már leírták ■ehérvérsejtek elválasztására, azonban az eritrociták el­választására membránszűrők pótlólagos alkalmazását okvetlenül szükségesnek tartották. A találmányt az igénypontokban közelebbről ismer­tetjük. Az üvegszálak ömlesztve, valamint papírok, szövedé­kek vagy filcek formájában, de valamilyen külső forma által bármilyen kívánt alakban tartva is alkalmazhatók. Az így kialakított üvegrostok egy fentebb leírt gyors­­diagnosztikum fedőrétegeként arra szolgálnak, hogy ez a diagnosztikai eszköz, amelynek alkalmazásához eddig a szérum vagy plazma előzetes kinyerése volt szükséges, most teljes vér közvetlen használatára is alkalmas le­gyen. Továbbá üvegrosttal töltött oszlopok, szűrőnuccsok vagy más megfelelő edények is használhatók arra, hogy egyszerű átfolyatással vérből szérumot vagy plazmát nyerjünk centrifugálás nélkül, és ezt alkalmas módon diagnosztikai eszközökhöz előkészítsük, mivel a szérum, illetve plazma egy ilyen rétegen gyorsabban átfut, mint az eritrociták és leukociták. A fentemlített üvegszálak különböző átmérőjű ros­tokból állhatnak. Az üveganyag lehet alkálitartalmú vagy alkálimentes boroszilikátüveg, de tiszta kvarcüveg is. Más technikai üveganyagokból, például bórmentes alkáliüvegekből, kristályüvegből, ólomüvegből stb. ké­szült rostanyagok a szükséges szálátmérőben nincsenek forgalomban, és ezért nem is vizsgálhatók. Abból kell azonban kiindulni, hogy ezek is megfelelők. Az üveg­szálak közepes átmérője 0,2 p-tól körülbelül 5 p-ig, elő­nyösen 0,5 p és 2,5 p, főleg 0,5 p és 1,5 p között lehet. A szálátmérők a gyártásnak megfelelően erősen szór­hatnak, mintegy 10 p-os felső határt azonban csak kivé­telesen léphetnek túl. Hosszúságukat csak a tárolás módja korlátozza, ennek azonban különben sincs sem­milyen befolyása. A tárolás módjától függően 0,1—0,5, általában 0,2—0,4 g/cm3 sűrűségeket találtunk. Továbbá az üvegszálak egymással, valamint más anya­gokból készült szálakkal is keverhetők, miáltal a rostok belső összetartása javítható. Alkalmasak például szin­tetikus szálak, így poliészter, poliamid, de polietilénből, polipropilénből és más utólagosan hővel alakítható mű­anyagokból készült szálak is. Az adalékok átmérője nagyobb (10—20 p) is lehet, amennyiben mennyiségük nem olyan nagy, hogy a találmány szerinti finomabb üvegszálak általi elválasztást befolyásolnák. Továbbá az üvegszálak szervetlen kötőanyagok (pél­dául vízüveg) vagy szerves kötőanyagok (például poli­­vinilacetát, polivinilpropionát, poliakrilsavészterek stb.) hozzáadásával szilárdíthatok, amelyek az üvegszálakat az érintkezési helyeken összeragasztják. Különösen előnyös a találmány szerinti üvegszálréte­gek diagnosztikai eszközökkel való kombinációja, ami szintén a találmány tárgyát képezi. Az üvegszálak ezekben a diagnosztikai eszközökben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents