186398. lajstromszámú szabadalom • Eszköz plazma vagy szérum teljes vérből való leválasztására
3 186398 4 A klinikai kémiában a szérum vagy plazma vérből való leválasztása igen nagyjelentőségű, mivel gyakorlatilag csak ebből a kettőből végezhető el zavartalanul az oldott véralkotórészek analízise. A szérumnak vagy a plazmának az eritrocitáktól való elválasztásának normális és leghasználatosabb formája a centrifugálás. Ez azonban különösen kisebb mintamennyiségek alkalmazásakor problematikus, és nem mindig egyszerű a felülúszó és a vérlepény elválasztása sem, úgy hogy erre a célra egy egész sor segédeszköz található az irodalomban, például a 25 59 242 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratban. Különösen problematikus teljes vér alkalmazása gyorsdiagnosztikumoknál. A gyorsdiagnosztikumok reagenstartalmú szívóképes vagy duzzadó hordozók, előnyösen szűrőpapírból, amelyekre csekély mennyiségű, például egy csepp vizsgálandó folyadékot kell felvinni, és amelyeken a rendkívül rövid reakció alapján színváltozás megy végbe, amelyet vagy vizuálisan értékelünk, vagy remissziós fotometriásan mérünk. Mivel zavaros és színes oldatok, mint például a vér, a leolvasást zavarják, eddig sem hiányoztak olyan kísérletek, hogy a gyorsdiagnosztikumokat teljes vér közvetlen alkalmazására is alkalmassá tegyék. így említendő például a tesztpapírok bevonása féligáteresztő membránokkal (3 092 465 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) és olyan vízre duzzadó filmek alkalmazása, amelyekbe csak a vér oldható alkotórészei tudnak behatolni, az eritrociták azonban nem (15 98 153 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat). Ez a két eljárás önmagában használható, azonban csak a vér kismolekulájú alkotórészeinek, például glükóznak vagy karbamidnak a vizsgálatára szolgáló teszteknél ; a vér nagymolekulájú alkotórészei, például a lipidek vagy a szérum-proteinekhez kötődő szubsztrátok, például a bilirubin, ezen a módon nem határozhatók meg, mert nem tudnak a filmbe behatolni, illetve a féligáteresztő membránon nem tudnak áthatolni. Ismertettek továbbá olyan javaslatokat is, hogy a vérsejtek elválasztására szolgáló eszközöket fedjék membránszűrőkkel (22 22 951 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat és 29 22 958 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat). Ezeknek a diagnosztikai eszközöknek hátrányuk, hogy a membránszűrőkön a vér csak nagyon lassan és csekély mennyiségben tud áthatolni, mert könnyen eldugaszolódnak, és a reakció ennek megfelelően sokáig tart. Az előbb említett diagnosztikai eszközökkel ellentétben, amelyek már kaphatók a kereskedelemben, az utóbb említett fajtájú „gyorstesztek” ezért nem jelentek még meg a kereskedelemben. A 29 08 721 és 29 08 722 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratokból ismeretes továbbá, hogy a limfocitákat, illetve leukocitákat a vérből leválaszthatjuk, ha a vért egy 5—20 p, illetve 3—10 p közepes rostátmérőjű műszálakból készült rétegen átszűrjük. Mivel azonban az erotrociták a plazmával kitűnően átmennek a szűrőn, ezek a szűrők nem alkalmasak plazma kinyerésére. Tisztán spekulative vannak itt említve, ezért szénhidrogénszálak, üvegszálak és fémszálak. A jelen találmány feladata ezért az volt, hogy olyan egyszerű eszközt találjon plazma vagy szérum teljes vértől való elválasztására, amely kismennyiségű vért centrifugálás nélkül gyorsan és biztosan elválaszt, különösen alkalmas mintaelőkészítésre diagnosztikai célokra. Felfedeztük, hogy plazma, illetve szérum teljes vérből való elválasztása gyorsan és egyszerűen és kielégítő mennyiségben megtörténik, ha a vért egy egyedül csak üvegszálakból vagy más szálakkal készült keverékből álló rétegen hagyjuk átáramolni. Ez a tény annál inkább meglepőnek tekintendő, mivel az előbb említett 22 22 951 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratban üvegrost-rétegek alkalmazását már leírták ■ehérvérsejtek elválasztására, azonban az eritrociták elválasztására membránszűrők pótlólagos alkalmazását okvetlenül szükségesnek tartották. A találmányt az igénypontokban közelebbről ismertetjük. Az üvegszálak ömlesztve, valamint papírok, szövedékek vagy filcek formájában, de valamilyen külső forma által bármilyen kívánt alakban tartva is alkalmazhatók. Az így kialakított üvegrostok egy fentebb leírt gyorsdiagnosztikum fedőrétegeként arra szolgálnak, hogy ez a diagnosztikai eszköz, amelynek alkalmazásához eddig a szérum vagy plazma előzetes kinyerése volt szükséges, most teljes vér közvetlen használatára is alkalmas legyen. Továbbá üvegrosttal töltött oszlopok, szűrőnuccsok vagy más megfelelő edények is használhatók arra, hogy egyszerű átfolyatással vérből szérumot vagy plazmát nyerjünk centrifugálás nélkül, és ezt alkalmas módon diagnosztikai eszközökhöz előkészítsük, mivel a szérum, illetve plazma egy ilyen rétegen gyorsabban átfut, mint az eritrociták és leukociták. A fentemlített üvegszálak különböző átmérőjű rostokból állhatnak. Az üveganyag lehet alkálitartalmú vagy alkálimentes boroszilikátüveg, de tiszta kvarcüveg is. Más technikai üveganyagokból, például bórmentes alkáliüvegekből, kristályüvegből, ólomüvegből stb. készült rostanyagok a szükséges szálátmérőben nincsenek forgalomban, és ezért nem is vizsgálhatók. Abból kell azonban kiindulni, hogy ezek is megfelelők. Az üvegszálak közepes átmérője 0,2 p-tól körülbelül 5 p-ig, előnyösen 0,5 p és 2,5 p, főleg 0,5 p és 1,5 p között lehet. A szálátmérők a gyártásnak megfelelően erősen szórhatnak, mintegy 10 p-os felső határt azonban csak kivételesen léphetnek túl. Hosszúságukat csak a tárolás módja korlátozza, ennek azonban különben sincs semmilyen befolyása. A tárolás módjától függően 0,1—0,5, általában 0,2—0,4 g/cm3 sűrűségeket találtunk. Továbbá az üvegszálak egymással, valamint más anyagokból készült szálakkal is keverhetők, miáltal a rostok belső összetartása javítható. Alkalmasak például szintetikus szálak, így poliészter, poliamid, de polietilénből, polipropilénből és más utólagosan hővel alakítható műanyagokból készült szálak is. Az adalékok átmérője nagyobb (10—20 p) is lehet, amennyiben mennyiségük nem olyan nagy, hogy a találmány szerinti finomabb üvegszálak általi elválasztást befolyásolnák. Továbbá az üvegszálak szervetlen kötőanyagok (például vízüveg) vagy szerves kötőanyagok (például polivinilacetát, polivinilpropionát, poliakrilsavészterek stb.) hozzáadásával szilárdíthatok, amelyek az üvegszálakat az érintkezési helyeken összeragasztják. Különösen előnyös a találmány szerinti üvegszálrétegek diagnosztikai eszközökkel való kombinációja, ami szintén a találmány tárgyát képezi. Az üvegszálak ezekben a diagnosztikai eszközökben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
