186394. lajstromszámú szabadalom • Aralkilfenil-karbamid-származékokat tartalmazó gyomírtó készítmények és eljárás aralkifenil-karbamid-származékok előállítására
3 186394 4 A találmány tárgyát aralkilfenil-karbamid-származékokat tartalmazó gyomirtó készítmények, valamint aralkil-fenil-karbamid-származékok előállítására irányuló eljárás képezik. Ismertek már olyan gyomirtó készítmények, amelyek hatóanyagként aralkoxi-fenil-karbamid-származékokat, például 1 -[3-(2-fenil-etoxi)-fenil]-3-metoxi-3-metil-karbamidot tartalmaznak (2 846 723 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat). Azt tapasztaltuk, hogy az I általános képletű aralkilfenil-karbamídokat tartalmazó készítmények — a képletben R1 és R2 egymástól függetlenül 1—4 szénatomos alkilcsoportot, 1—4 szénatomos alkoxicsoportot, 3—6 szénatomos cikloalkilcsoportot, egyikük hidrogénatomot is, vagy együtt adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített és/vagy oxigénatommal megszakított 4—6 szénatomos alkilénláncot; Y hidrogénatomot, halogénatomot vagy 1—4 szénatomos halogén-alkil-csoportot képvisel; A adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített 1—4 szénatomos alkiléncsoportot jelent; Z jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos halogén-alkil-, 1—4 szénatomos halogén-alkoxi-, 1—4 szénatomos alkoxi-, fenil-, fenoxi-, di(l—4 szénatomos alkil)-aminocsoport, halogénatom, olyan C4H4-Iánc, amely a benzolgyűrűvel naftilgyűrűvé kondenzálódik, vagy —NH—CO— R' —NH—CO—N / általános képletű csoport, R" amelyben R' és R" egymástól függetlenül 1—4 szénatomos alkil- vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent, és n értéke 1 vagy 2 — számos fontos, nem kívánatos növény esetén jó gyomirtó hatást mutatnak és a különböző haszonnövények jól elviselik őket. Az I általános képletű új vegyületeket például az alábbi eljárásokkal állíthatjuk elő. I. eljárás Egy II általános képletű aralkilfenil-izocianátot — amelynek a képletében Y, A és (Z)n a fentiekben megadott jelentésű — egy III általános képletű olyan aminnal reagáltatunk, amelynek a képletében R1 és R2 jelentése a fenti. Az aralkilfenil-izocianátok reagáltatását megvalósíthatjuk az izocianátokkal végzett reakciók szokásos katalizátorainak a jelenlétében vagy katalizátor nélkül is, ilyen katalizátorok például a tercier aminok [trietil-amin, l,4-diazabiciklo-(2,2,2)-oktán], a nitrogént tartalmazó heterociklusos vegyületek (piridin, 1,2-dimetil-imidazol) vagy a szerves ónvegyületek (dibutil-ón-diacetát, dimetil-ón-diklorid). A reagáltatást adott esetben a reakció körülményei között közömbös oldószerben végezzük, így például egy szénhidrogénben (Ugrómban, benzinben, toluolban, pentánban, ciklohexánban), egy halogénezett szénhidrogénben (metilénkloridban, kloroformban, diklór-etánban, klór-benzolban, o-, mvagy p-diklór-benzolban), nitrocsoportot tartalmazó szénhidrogénekben (nitro-benzolban, nitro-metánban), nitrilekben (acetonitrilben, butironitrilben, benzonitrilben), éterekben (dietil-éterben, tetrahidrofuránban, 5 dioxánban), észterekben (etilacetátban, propionsav-metilészterben), ketonokban (acetonban, metil-etil-ketonban) vagy amidokban (dimetil-formamidban, formamidban), 0 °C és 150 °C közötti, előnyösen 40 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten (lásd Petersen: Me- 10 thoden der Org. Chemie, VIII. kötet, 132. oldal, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 4. kiadás, 1952.). II eljárás 15 Egy IV általános képletű aralkil-anilint — amelynek a képletében Y, A és (Z)n a fentiekben megadott jelentésű — egy V általános képletű olyan izocíanáttal reagáltatunk, amelynek a képletében R* jelentése a fenti. 20 Ezt az eljárást az I. eljáráshoz hasonlóan valósítjuk meg és csak olyan I általános képletű vegyületeket kapunk, amelyeknek a képletében R2 hidrogénatomot jelent. 25 III. eljárás Egy IV általános képletű aralkil-anilint — amelynek a képletében Y, A és (Z)n a fentiekben megadott jelen- 30 tésű — egy VI általános képletű olyan vegyülettel reagáltatunk, amelynek a képletében R1 és R2 jelentése a fenti. A reagáltatást oldószer nélkül vagy egy megfelelő oldószerben végezzük (lásd az I. eljárást), valamilyen szokásos savmegkötőszer, például alkálifém-hidroxidok, 35 -karbonátok, -hidrogénkarbonátok, alkáliföldfém-oxidok, -hidroxidok, -karbonátok, -hidrogénkarbonátok vagy szerves tercier bázisok (például trietil-amin, piridin, N,N-dimetil-anilin, N,N-dimetil-ciklohexil-amin, kinolin, tributil-amin) segítségével, —20 °C és 150 °C 40 közötti, előnyösen 20 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten. Az I. eljáráshoz szükséges aralkilfenil-izocíanátokát úgy állítjuk elő, hogy a II. eljárásban megadott képletű aralkil-anilineket ismert módon foszgénnel reagáltatjuk 45 (Siefken, W. : J. Liebigs Annalen der Chemie, 562., 75. oldaltól, 1949.). A II. eljáráshoz szükséges aralkil-anilinek előállítása céljából VII általános képletű nitro-benzolokat — amelyeknek a képletében D egy telített vágj telítetlen, adott esetben alkilcsoporttal helyettesí- 50 tett olyan alkilénláncot jelent, amely adott esetben egy ketocsoporttal lehet megszakítva vagy pedig D ketocsoportot jelent, Y és (Z)n a fenti jelentésű — katalitikus hidrogénezésnek vetünk alá, ennek során valamilyen szokásos hidrogénező katalizátort (például szénre fel- 55 vitt palládiumot, platinaszivacsot vagy Raney-nikkelt), megfelelő oldószert, így egy karbonsavat (például ecetsavat), étert (például tetrahidrofuránt) vagy alkoholokat (például etanolt) és adott esetben egy erős savat (például metánszulfonsavat, kénsavat) használunk, és a 60 hidrogénezést 0 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten, 1 és 100 bar közötti nyomáson végezzük [Baker, B. R. és munkatársai: J. Pharm. Sei., 56., 737—742. (1967)]. A reakcióhoz szükséges nítro-benzolokat ismert eljárásokkal állíthatjuk elő [például Baker, B. R. és mun- 65 katársai: J. Pharm. Sei., 56., Til—742., (1967.); 3
