186347. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazolszármazékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

3 186347 4 A találmány tárgya hatóanyagként új triazolszárma­­zékokat tartalmazó fungicid készítmény, valamint el­járás a hatóanyag előállítására. Számos l-(2-aril-l,3-dioxolán-2-il-metil)-lH-imidazol ismeretes, melyek a dioxolán-oldallánc 4-helyzetében különböző szubsztituenseket, például oxi-metil- vagy tio-metil-csoportot tartalmaznak. Ilyen vegyületeket ismertetnek a 3 936 470, a 4 101 666, a 4 101 665 és a 4 101 664 számú amerikai egyesült államokbeli szabadal­mileírások, valamint a 837 831 számú belga szabadalmi leírás. A találmány szerinti vegyületek abban különböz­nek ezektől az ismert vegyületektől, hogy az lH-imida­­zolil-csoport helyett lH-l,2,4-triazoliI-csoportot tartal­maznak. A 863 437 és 863 382 számú belga szabadalmi leírá­sokban olyan l-(2-aril-l,3-dioxolán-2-il-metil)-lH-l,2,4- -triazol-származékokat ismertetnek, melyek az 1,3-dio­­xolán oldallánc 4-es helyzetében egy olyan aril-oxi-metil­­csoportot tartalmaznak, melynek arilrésze egy alifás vagy aliciklusos aminocsoporttal vagy nitrogéntartalmú heterociklusos gyűrűvel helyettesített lehet. A talál­mányunk szerinti vegyületek ezektől az ismert vegyüle­tektől lényegében különböznek, mert az 1,3-dioxoIán oldallánc 4-helyzetében lévő szubsztituens R4-oxi-metil­­vagy R4-tio-metil-csoport. A találmány szerinti eljárással előállított új triazol­­származékok az (I) általános képlettel jellemezhetők. Az (I) általános képletben R, jelentése hidrogén- vagy halogénatom, R2 jelentése halogénatom, R3 jelentése hidrogénatom, n értéke 0 vagy 1, X jelentése oxigén- vagy kénatom, és R4 jelentése 1—9 szénatomos alkilcsoport, halogén­atommal vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal helyettesített 1—4 szénatomos alkilcsoport, adott esetben fenilcsoporttal helyettesített 2—6 szénato­mos alkenilcsoport, adott esetben halogénatommal helyettesített 2—5 szénatomos alkinilcsoport, adott esetben egymástól függetlenül egy vagy két halogén­atommal, 1—4 szénatomos alkilcsoporttal, 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal, fenilcsoporttal vagy fenoxicsoporttal helyettesített fenilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy egyszerre csak egy szubsztituens jelenthet alkil-, alkoxi-, fenil- vagy fenoxicsoportot, vagy a fenilcsoporton adott esetben egy vagy két halogénatommal, egy nitrocsoporttal, 1—4 szénato­mos alkilcsoporttal vagy 1—4 szénatomos alkoxi­csoporttal helyettesített fenil-(l—4 szénatomos al­­kil)-csoport, azzal a megkötéssel, hogy ha n értéke 0, akkor R4 jelentése alkilcsoporttól eltérő. A találmány szerinti eljárással előállíthatok az (I) álta­lános képletű vegyületek savaddíciós sói és tiszta sztereo­­izomer formái is, amelyek szintén fungicid hatással rendelkeznek. A „halogénatom” kifejezésen fluor-, klór-, bróm­­vagy jódatomot értünk ; az „alkil” megjelölésen, akár önmagában, akár más szubsztituens részeként alkal­mazzuk, egyenes vagy elágazó szénláncú, 1—9 szénato­mos szénhidrogéngyököket értünk, mint amilyenek pél­dául az etil-, butil-, hexil-, oktil-, decil-, dodecil-, 2-metil­­-propil-, 3-etil-pentiI-, 3-metil-butil-csoportok : a „rö­­vidszénláncú alkenil” kifejezés alatt, akár önmagában, akár más szubsztituens részeként alkalmazzuk, egyenes vagy elágazó szénláncú, 2—6 szénatomos alkenilcsopor­tot értünk, mely előnyösen ß-helyzetben tartalmazza a kettőskötést, de tartalmazhatja y-, 8- vagy e-helyzetben is, példaként a 2-propenil-, 2-butenil-, vagy 3-fenil-2- -propenil-csoportot említjük. A találmány szerinti vegyületek közül különösen elő­nyösek azok, melyek képletében n jelentése 1 és R4 jelentése 1—9 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos al­koxicsoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkil-, 2—6 szénatomos alkenil-, 2-propinil-, 3-haIogén-2-pro­­pinil-, fenil-, fenil-(l—4 szénatomos alkil)-, vagy fenil­­(2—6 szénatomos alkinil-csoport, mely utóbbiakon belül a fenilcsoport lehet szubsztituált vagy szubsztituá­­latlan, és a szubsztituált fenilcsoportnak egymástól füg­getlenül 1 vagy 2 1—4 szénatomos alkil- vagy 1—4 szén­atomos alkoxicsoport vagy halogénatom szubsztituense lehet. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeket előállíthatjuk úgy, hogy valamely (II) általános képletű iriazolszármazékot — e képletben az Me jelentése hid­rogénatom, vagy — előnyösebben — valamely fématom, '■agy — legelőnyösebben — egy alkálifématom — egy (III) általános képletű halogén- vagy szulfonil-oxi-vegyü­­lettel — e képletben Rt, R2, R3, R4, n és X jelentése a megadott, és W jelentése halogénatom, ezen belül első­sorban klór-, bróm- vagy jódatom, vagy szulfonil-oxi­­csoport, előnyösen metil-szulfonil-oxi- vagy 4-metiI-fe­­nil-szulfonil-oxi-csoport — reagáltatunk. A reakciót előnyösen valamely poláros, a reakció szempontjából közömbös oldószerben hajtjuk végre; ilyen oldószer például az N,N-dimetil-formamid, az N,N-dimetil-acetamid, a dimetil-szulfoxid, az acetonit­­ril és a benzonitril. Ezek az oldószerek más, a reakció szempontjából közömbös oldószerekkel kombinálva is alkalmazhatók ; ilyen oldószerek például az alifás vagy aromás szénhidrogének, ezen belül például a benzol, s metil-benzol, a dimetil-benzol, a hexán, a petroléter, a klór-benzol és a nitro-benzol. Ha olyan (III) általános képletű vegyületet alkalmazunk, melynek képletében W jelentése klór- vagy brómatom, előnyös a reakciót valamely alkálifém-jodid, például nátrium- vagy kálium­­-jodid jelenlétében végrehajtani a kitermelés javítása érdekében. Előnyös a magasabb, 30—220 °C közötti, még előnyösebben 80—170 °C közötti reakcióhőmér­séklet alkalmazása és a reakciót általában úgy hajtjuk végre, hogy az elegyet visszafolyatás közben forraljuk. Ha az Me jelentése hidrogénatom, a reakciót bázis jelenlétében hajtjuk végre. Bázisként alkalmazhatunk például alkálifém-oxidokat, -hidroxidokat, -karboná­tokat és -hidrogén-karbonátokat, valamint tercier ami­­nokat, például trietil-amint vagy piridint. Bázikus tulaj­donságai miatt a feleslegben alkalmazott lH-l,2,4-tria­­zol használható a reakció gyorsítására. Az (I) általános képletű vegyületek előállítására szol­gáló eljárások reakciótermékeit izolálhatjuk a reakció­­c'egyből, és ha szükséges, általánosan ismert módszerek, például extrakció, triturálás, kristályosítás és kromatog­­ráfia alkalmazásával tisztíthatjuk. Azok az (I) általános képletű vegyületek, melyek képletében n jelentése 0-tól eltérő — ezt a vegyületcso­­portot az (I-a) általános képlettel jelöljük — úgy is elő­állíthatok, hogy egy (VI) általános képletű vegyületet — e képletben Rt, R2, R3 és X jelentése a megadott — egy (VII) általános képletű vegyülettel — e képletben R4 é W jelentése a megadott — reagáltatunk, az O- és S-al­­kilezések szokásos, irodalomban ismertetett körülmé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents